Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúraajánlott túra

Szekszárdi nagy kör

Gyalogtúra · Szekszárdi-dombság· nyitva
LogóMagyar Természetjáró Szövetség
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Sötét-völgyi erdőrészlet
    / Sötét-völgyi erdőrészlet
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bodzás-dűlői szőlő
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bodzás-dűlői panoráma
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bodzási dűlőutak találkozása
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szarvas-szurdik
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szurdikfal - Szarvas szurdik
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bati-kereszt kilátó
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Bati-kereszt kilátóból
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alkonyat a Mecsekkel a Bati-kereszt kilátóból
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenő és jásztótér a Sötétvölgyi-gyerektábor mellett
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Haramia-forrás
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Árnyas erdő a Haramia-forrásnál
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szekszárdi kilátás ligeti zsályával
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mélyút a szekszárdi Kerék-hegyen
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kisboldogasszony-kápolna
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a remetei kálváriáról
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Remete-csurgó
    Fénykép: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 300 200 100 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km OTP Bank ATM (Sárszeg ÁFÉSZ) OTP Bank ATM (Sárszeg ÁFÉSZ) Bati-kereszt kilátó (Szekszárd) Szőlő-kilátó (Szekszárd)
Hosszú, tartalmas körtúra a Szekszárdi-dombság szívében, mely magába foglalja a belvárost, forrásokat, kápolnát és kilátókat. Az útvonalat az árnyas Sötét-völgy és a Szarvas-szurdik teszi teljessé.
nyitva
közepes
Hossz 19,9 km
6:05 óra
635 m
635 m
277 m
96 m
A túrát a szekszárdi belvárosban indítjuk, és többek között az I. Béla király által alapított bencés apátság romjait is megtekintjük. Az uralkodóról elnevezett téren több szobor, emlékmű és az Urunk mennybemenetele templom is helyet foglal. Innen rövid sétával a város híres szülötte, Babits Mihály egykori otthonát ejtjük útba, majd a Remete-csurgó, valamint a felette magasodó kellemes környezetű kálvária és a Kisboldogasszony-kápolna következik. Egy hosszabb emelkedővel jutunk a közeli feszületről elnevezett, szőlők által körülölelt Bati-kereszt-kilátóhoz. A körpanoráma után a Szarvas-szurdik mélyútján kezdjük ereszkedésünket a rejtélyes hangzású Sötét-völgy felé. A Haramia-forrás hűs vizét megízlelve kapaszkodunk fel az Óriás-hegyre, ahonnan több panorámás szakaszt is tartalmazó, kellemes ereszkedést követően érünk a Szőlő-kilátóhoz, ahonnan ismét szép panorámában lehet részünk. Végül a Béla király teret érintve jutunk vissza kiindulási pontunkhoz.

A szerző tippje

  • Édesszájúaknak érdemes meglátogatni a Mézeskalács múzeumot
Dr. Szentes Szilárd profilképe
Szerző
Dr. Szentes Szilárd
frissítve: 2021-08-06
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
277 m
Legalacsonyabb pont
96 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Kezdés

Szekszárd, nyomda buszmegálló (96 m)
Koordináták:
DD
46.348788, 18.701691
DMS
46°20'55.6"N 18°42'06.1"E
UTM
34T 323160 5135368
w3w 
///bakancs.kiscica.mázlista

Végpont

Szekszárd, nyomda buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • Nyugat felé indulunk a K jelzésen a Béla király téren át, Babits szülőházának érintésével.
  • A Z jelzésen kitérőt teszünk a Remete-csurgóhoz, valamint a fölötte lévő kálváriához és kápolnához.
  • Visszatérve a K jelzésre ízelítőt kapunk a dombságra jellemző löszmélyutakból.
  • A széles köves útról jelzetlen út vezet a Bati-kereszt kilátóhoz.
  • Visszatérünk a K jelzésre, majd a K+ jelzésre váltunk.
  • A gyermektábor, majd a játszótér után a K jelzésen haladva bevesszük magunkat az erdőbe.
  • A K▲ jelzésen a Fazekas-völgy rétjén át takaros esőbeállóhoz érünk.
  • Itt a K↺, majd a K jelzést követve rövid kitérővel elérhető a Haramia-forrás.
  • Visszatérve a K▲ jelzésre, az Óriás-hegy tetejét vesszük célba.
  • Innen a K jelzést követjük.
  • Végül a P jelzésen folytatjuk az ereszkedést Szekszárdra a vincellér szobor, a Szőlő-kilátó és a kálvária érintésével.

Szekszárd

A túra kezdőpontjától nyugat felé indulunk a K jelzésen. A korábban Zöldkút térnek nevezett Garay teret 1881-ben keresztelték át, a végében álló kút helyén 1898. június 5-én avatták fel Szárnovszky Ferenc szobrát, amit a párizsi Avenue de Chatillon-i öntöde készített. A talapzat keleti oldalán a költészet géniuszát megszemélyesítő, a költőnek babérkoszorút nyújtó női alak látható. A nyugati oldalon Köllő Miklós domborművét helyezték el, amely Az obsitos egyik jelenetét ábrázolja. Az északi és déli felére a város és a vármegye címerét tervezték, de végül a költő néhány művének címével díszítették őket. Talán megérezve, hogy korunkra sokan sajnos „egyműves” költőként ismerik majd Garay Jánost, elfeledve olyan jeles alkotásait, mint például a prózáit összegyűjtő Tollrajzok, Az Árpádok című ballada- és mondagyűjtemény, és nem utolsósorban a Balatoni kagylók című „költeményfüzér“.

Hamarosan eljutunk a város I. Béla királyról elnevezett főterére. Az uralkodó 1061-ben bencés apátságot alapított a településen, amelynek romjait a Stann Jakab és Pollack Mihály által tervezett, 1836-ban felavatott klasszicista stílusú, régi megyeháza belső udvarán találjuk. Az apátság körül a tatárjás után vár épült, melyet Evlija Cselebi török utazó nyolc toronnyal erődített, négyszögletű kőépületnek írt le, körben alacsony árokkal. A megyeháza épületében kapott helyet a Tolna Megyei Levéltár, a Polgármesteri Hivatal néhány irodája, a Tolnatáj Televízió és Wosinsky Mór Megyei Múzeum több kiállítása, mint például a Liszt Ferenc-emlékkiállítás. Külső udvarán áll az 1994-ben Szatmári Juhos László és Baky Péter által készített Borkút. A pajzán alkotás Dionüszosz és egy hölgy boroshordón zajló nászát mutatja be, miközben az istenség egy hébérből borral kínálja kedvesét. Tőle nem messze áll Bezerédj István mellszobra - ő volt az első földesúr hazánkban, aki 1836. után jobbágyaival örökváltsági szerződést kötött. A szobor érdekessége, hogy pénz hiányában 1942-ben ideiglenesen alumíniumból készítették el, s állították fel a megyeháza bejárata elé, ahol 1970-ig maradt. Az udvar délkeleti sarkában a vármegye 18. századi kőcímerének másolata kereshető fel. Eredetijét a Wosinsky Mór Megyei Múzeum nyugati szárnyában mutatják be.

A téren áll I. Béla 1986-ban felavatott szobra, melyet Lesenyei Márta szobrászművésznő készített. De itt látható a városháza szecessziós homlokzata is, szomszédságában Közép-Európa legnagyobb egyhajós templomával, az Urunk mennybemenetele templommal, vagy másik nevén a Belvárosi templommal, amit 1802. és 1805. között építettek, mivel elődje 1794-ben leégett. 1925-ben ismét tűzvész pusztította, amikor a templom tetőszerkezete és tornya vált a lángok martalékává. A kárt az okozta, hogy egy reggeli mise alatt három gyerek felment a padlásra, egyes források szerint denevért pörkölni, mások szerint a galambokat kifüstölni. A barokk stílusjegyeket mutató Szentháromság szobrot az 1738-40. között a városban pusztító pestisjárvány emlékére emelték 1763-ban, és 1828-ban került a mostani helyére. Talapzatán Szent Rókus, a pestisből gyógyulók védőszentje, Szent Sebestyén, betegségek (különösen a pestis) elleni segítőszent és Tolentinói Szent Miklós a tisztuló lelkek védőszentjének szobra áll. A kronosztikon felirat 1740-es évszámot mutat.

Városi séta Babits nyomában

A tértől a K jelzés elhalad Nagy Benedek 2001-ben állított Szent László szobra és a Kelemen–Babits-ház, a költő szülőháza mellett, amiben 1967-ben rendeztek be múzeumot; kiállítását Illyés Gyula nyitotta meg. 1983-ban alakították át emlékházzá. A copf stílusú, 1780 körül épült ház udvarán áll Farkas Pál Babits Mihály ülő szobra című alkotása. A Kálvin téren található református templom elődjét 1785-ben építették, ám az 1825-ben leégett, így mai alakját 1885-ben nyerte el.

A Remete-csurgó

Innen mintegy 3 km hosszú városi sétával érkezünk meg a Z jelzéshez, amin balra indulva kitérőt teszünk a Remete-csurgóhoz, valamint a fölötte lévő kálváriához és kápolnához.

A forrás az első katonai felmérés térképén is szerepel Maria Brün(dl) – Mária-kutacska – néven. Évszázadokon át neves búcsújáróhely volt; gyógyító erejét egyházlátogatási jegyzőkönyvek említik. A török korban vizét kerámia csővezetéken (mely még a 19. század elején is működött) juttatták le a mai Béla király térre, az akkori piac szélén álló közkút, és valószínűleg az Evlia Cselebi által említett „kicsiny, sötét fürdő” számára. A forrás tisztelete a legutóbbi időkig általános volt, közvetlen közelébe a 20. századig senki nem építhetett lakóházat. A támfallal megerősített, belsőaknás vízgyűjtőjű forrás mögött árnyas lépcső indul felfelé a kálvária irányába.

A Kisboldogasszony-kápolna és környéke

A lépcsőn egy idős, kb. 200 éves hárshoz érünk, melybe régen valaki két nagy kovácsolt vasszeget vert, tövéből indul a 14 stációs kálvária. Tetején három kőfeszület áll, melyek kompozíciója régen kiegészült Mária Magdolna és Szent János szobraival. Sajnos utóbbiak a kálvária legutóbbi felújításakor kikerültek a szoborcsoportból, Szent János mára alig kivehető torzója a cserjés alatt fekszik. A közadakozásból megszépült kálváriától a szabadtéri oltár és a mellette növekvő, több mint 220 cm törzskörméretű (az idős hársakkal kb. egyidős) házi berkenye mellett elhaladva a Kisboldogasszony-kápolnához érünk.

Az 1757-ben felszentelt kápolnát az 1739-es pestisjárvány idején tett fogadalom eredményeként építette Szekszárd lakossága az Angyalok Királynéja tiszteletére, ám a hagyomány szerint a terület a mohácsi csata óta kegyhely, sőt Esterházy Pál nádor írása alapján már a 11. században is állt itt egy templom, ami a török időkben elpusztult. Kegyképe a mariazelli Mária-kép méretben is egyező másolata, ami miatt hamarosan búcsújáróhellyé vált. A templom gondozását egy-egy nyugalmazott ferences rendi pap látta el, aki a templom melletti barátlakásban élt (1865-ig). Rájuk emlékezik a kápolna közkeletű neve. A korábbi évszázadokban nemcsak Kisboldogasszony napján, hanem főleg Szent Anna napján és Nagyboldogasszony ünnepén is tartottak a kápolnánál búcsúkat, és a környék fontos szakrális központja volt. A kápolna része a Magyar Zarándokútnak, ami hazai szent helyeket összekötve vezet Esztergomból Máriagyűdre.

Visszatérve a K jelzésre hamarosan ízelítőt kapunk a dombságra jellemző löszmélyutakból, a burkolat pedig kövesre vált. Kiérünk a kerék-hegyi szőlők közé, ahonnan a magaslat erdős teteje felé tartunk. Ismét szőlők szorításában folytatjuk utunkat a széles, köves úton, mígnem elérjük a Bati-kereszt-kilátóhoz vezető jelzetlen utat.

A Bati-kereszt és a kilátó

A fa elemekből épült, 280 m tengerszint feletti magasságban álló Bati-kereszt-kilátó 15 méteres járószintjéről kelet felé tekintve a Szekszárdot övező szőlőhegyeket és a Csenát-hegyen álló geodéziai mérőtornyot látjuk. Északi irányban a Völgységi-patak völgye mögött elterülő Tolnai-hegyhát és Dél-Mezőföld, a távolban tiszta időben pedig Paks és Kalocsa is kivehető. Nyugatra és délnyugatra a Völgység, majd a Keleti-Mecsek látható. Délen a dombvidék szőlőkkel és erdővel borított részei terülnek el, végül körpanorámánk délkeleti irányban a Sárközzel és a gemenci erdőrengeteggel zárul. A kilátó alatt szalonnasütőket és fedett pihenőt találunk.

Visszatérve a K jelzésre az ösvény jobb oldalán találjuk az 1887-ben állított Bati-keresztet. A rejtélyes név a török bâta köznévből származó Bat helynévből ered, aminek jelentése vizenyős hely, pocsolya. A középkori település a török idők végén néptelenedett el. A báta szót a Sárközben ma is használják vizenyős területek megnevezésére.

A Szarvas-szurdik

A kereszttől az erdő és a szőlők között vezető úton csak 400 m a Szarvas-szurdik, a dombság talán legismertebb löszmélyútja. Bár nem a leghosszabb, és nem is a legmélyebb ilyen képződmény a környéken, természetvédelmi szempontból mégis igen értékes mozaikterület a környezetével együtt. Az itt található, 2-3 ha nagyságú löszpusztaréten előfordul többek között a ritka szennyes ínfű, az epergyöngyike és a kisfészkű hangyabogáncs. A jellemzően száraz tölgyesek szegélyén kialakuló fajgazdag csepleszmeggyes leánykökörcsint, erdei szellőrózsát és pusztai meténget rejt. A szurdikból 1959-ben Mészáros Gyula régész ásatása során mamutcsontok kerültek felszínre.

A Sötét-völgy meg a haramiák

A szurdikból kerítések közé érünk, ahol jelzésünket követve átkelünk a kapun. Miközben a K+ jelzésen ereszkedünk a szőlők között, szép kilátás nyílik a környék dombjaira és völgyeire. A következő kapu után már erdőben folytatjuk a lejtmenetet a Sötét-völgy irányába. A tulajdonos kérésének megfelelően mindig figyeljünk, hogy bezárjuk magunk mögött a kaput. A meredek oldal helyenként csúszós, különösen eső után. Rövidesen egy tarvágott területre érünk, ahol jobbra tartva visszalépünk az erdőbe. Innen egy széles földútra jutunk, melyen már csak 400 m a Sötét-völgyi Gyermektábor.

Az 502 ha területű Sötét-völgy a Szekszárd-Geresdi-dombság legmélyebb és egyetlen helyi védettség alatt álló természetvédelmi területe. A Völgységi-patak felé nyitott, míg a többi irányból meredek oldalakkal határolt völgy rejti Tolna megye legöregebb erdejét, egy 180 éves cseres-tölgyest.

A gyerektábor kerítése mellett átkelünk a kis hídon, és jobbra tartva, a tölgyes szélén egy pihenő- és játszótérhez érünk. Később a K jelzésen haladva bevesszük magunkat az erdőbe, ahol a hangulatos, kanyargós Sötét-völgyi tanösvény egy széles földútra vezet. A K▲ jelzésen, a Fazekas-völgy rétjén át takaros esőbeállóhoz érünk. Itt a K↺, majd a K jelzést követve rövid kitérővel elérhető a Haramia-forrás, a környék legbővizűbb vízfakadása, melynek első írásos említése 1855-ből származik. A műtárgy az utánpótlást a közel 100 m-re lévő forrásból kapja, de az ülepítő medencébe helyben is történik némi forrásvíz-beszivárgás. A II. világháborúig cserkészek és iskolások kedvelt kirándulóhelye volt, ahogy ma is sok turista keresi fel. Régi neve (Haramiják-kútja) onnan ered, hogy hajdan állítólag betyárok telepedtek meg a forrás környékén. Mivel az eredeti fehér márványtábla kivésése lehetetlen volt annak sérülése nélkül, az ma is ott van az új, gránitból készült névtábla alatt. A forrás vízhozama a csapadéktól függően 5-25 liter/perc között változik, környékén nyáron a látványos, ugyanakkor rendkívül mérgező farkasölő sisakvirággal és a fejfedőre hajazó virágokat hozó turbánliliommal is találkozhatunk. Egy-egy díszes tarkalepke és kék lonclepke is keresztezheti utunkat.

Visszérkezés Szekszárdra az Óriás-hegyen át

Visszatérve a K▲ jelzésre meredek kaptatóval jutunk a 280 m magas Óriás-hegy lapos tetejére, ahol az útjelző tábla környékén nagyezerjófű és kisvirágú hunyor is virít. Innen a K, majd a P jelzésen folytatjuk az ereszkedést a Gurovica nevű szőlőhegy irányába, ahonnan szép kilátópontok nyílnak a környék dombjaira - a legszebb közülük talán a rövid szurdik után elénk táruló panoráma a város szőlőire.

A szőlők között hosszasan sétálva elhaladunk a Törő György vezette IV. Nemzetközi Fafaragó Tábor alkotóinak munkája, a 2008-ban készült Vincellér szobor mellett. Hasonló stílusú szobor áll a Munkácsy utca és a Vincellér utca sarkán „Pincétől hazafele” címmel.

A Bartina-hegyre vezető Kurta utca végén érjük el a Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész 1983-ban, az augusztus 20-ai nagygyűlés keretében felavatott Szőlő-szobor installációját, ami nemcsak szobor, hanem lépcsős talapzata révén a Szőlő-kilátó is egyben. A kis téren található mű a város címerének jelképeiből áll össze egységes kompozícióvá. Igényesen megformált levelein egykor a város tanácsi hivatalnokainak nevei szerepeltek, ám ezeket azóta eltávolították. Tervben volt az is, hogy a talapzaton várostörténeti domborműveket is kialakítanak, de ez végül nem készült el. A magaslatról a tolnai táj lankáira és a városra nyílik kilátás.

Nem messze tőle a rádiótorony tövében találjuk a Klausberger család által 1932-ben állított kálvária szoborcsoportját, ami eredetileg (hasonlóan a remetei kálváriához) öt tagból állt. 2010-ben felújítottak, illetve a korábban keletelt kompozíciót dél felé fordították, mivel a felnövő erdő miatt a városból már nem lehetett rálátni - így most a kilátóhoz érkezők előtt jobban érvényesül az alkotás.

Jelzésünket követve a Bartina oldalán, a Munkácsy utcában lévő Mézeskalács múzeumot és a magyar metodista egyház templomát mellőzve ereszkedünk le a Béla király térhez, ahonnan a már ismert útvonalon térünk vissza a buszmegállóhoz.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra kezdőpontjához a Szekszárd, nyomda megálló van a legközelebb.
  • Ha vonattal érkezünk, Szekszárd vasútállomáson szálljunk le a szerelvényről.

Megközelítés

  • A túra a buszmegállótól 100 m-re északra, a Garay térről indul.
  • A vasútállomásról az együtt haladó P és K jelzést követve 1 km sétával jutunk a túra kezdőpontjára.

Parkolás

  • Autónkat a Garay tér környékén érdemes leparkolni.

Koordináták

DD
46.348788, 18.701691
DMS
46°20'55.6"N 18°42'06.1"E
UTM
34T 323160 5135368
w3w 
///bakancs.kiscica.mázlista
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

Szekszárdi-dombság turistatérkép

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz Természetjáró app.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
közepes
Hossz
19,9 km
Időtartam
6:05 óra
Szintemelkedés
635 m
Szintcsökkenés
635 m
Legmagasabb pont
277 m
Legalacsonyabb pont
96 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Kutyabarát Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp