Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Az aranyat termő hegyek hátán, körtúra a Kojsói-havasra

Gyalogtúra · Gömör Szepesi-érchegység
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Kilátás a Kojsói-havas csúcsáról kelet felé (a Hernád völgyére és a Szalánci-hegységre)
    Kilátás a Kojsói-havas csúcsáról kelet felé (a Hernád völgyére és a Szalánci-hegységre)
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1300 1200 1100 1000 900 800 700 600 500 14 12 10 8 6 4 2 km

A látványos panorámákkal kecsegtető Kojsói-havast és a Gömör-Szepesi-érchegység főgerincét látogatjuk meg a nagy múltú Aranyidából. Utunk során kárpáti bükkösöket, áfonyás fenyőligeteket és egy igazi hegyi hotelt is érintünk karnyújtásnyira a határtól, Kassa városától.

könnyű
Hossz 14,8 km
4:30 óra
579 m
579 m
1 246 m
667 m

Az országhatárhoz egyik legközelebb eső, így könnyen megközelíthető gyephavasi régiót találjuk az 1246 m magas Kojsói-hegyen (Kojšovská hoľa), Kassa (Košice) felett elérhető közelségben. A Gömör-Szepesi–érchegység (Slovenské rudohorie) egyik legmagasabb bércének füves csúcsáról remek panoráma nyílik az Északnyugati-Kárpátok központjára, illetve a gerincszakaszon haladva hosszasan kísér a gyönyörű kilátás. A Kojsói-havas alatt egy felújított hegyi hotelt (Chata Erika) is találunk, ahol szállás és étterem nyújt lehetőséget a pihenésre, felüdülésre a fenyvesekkel körülölelt hegyi környezetben.

A szerző tippje

  • Érdemes megszállni az útvonalon található Chata Erikában, amit a 2022-es év során újítanak fel. Így akár a naplementében vagy a túrát némileg módosítva a napfelkeltében is gyönyörködhetünk a környék legmagasabb pontjáról.

  • Mivel a túra célpontja kiváló kilátóhely, az útvonalat jó látási viszonyok között ajánlott végigjárni. Ehhez a nyár végi és az őszi időjárás a legmegfelelőbb, amikor a páratartalom a magas légnyomás következtében a völgyekben csapódik ki, ezért a csúcsrégióban tiszta idő uralkodik. A nyár közepétől a csúcs környékén áfonyát is gyűjthetünk.

  • Az egyes hegységek turistaútjainak járhatóságát, aktuális veszélyforrásait a Hegyimentő Szolgálat weboldala részletesen és naprakészen mutatja be. A szlovák nyelvű szöveg a Google Chrome böngésző fordítás funkciójával megbízhatóan lefordítható magyar vagy angol nyelvre.

  • Tematikus oldalunkon még több szlovákiai túra közül válogathatsz.

Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2022-09-15
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Kojsói-havas (Kojšovská hoľa), 1 246 m
Legalacsonyabb pont
Zlatá Idka (Aranyida), 667 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Aszfalt 13,11%Földút 72,58%Ösvény 10,66%Utca 3,63%
Aszfalt
1,9 km
Földút
10,7 km
Ösvény
1,6 km
Utca
0,5 km
Szintprofil megjelenítése

Biztonsági előírások

  • A Gömör-Szepesi-érchegység főgerincén átbukó viharok komoly kockázatot jelentenek, a hegytető környéke fokozottan villámveszélyes, így viharban ne kockáztassuk meg a csúcs felkeresését.

Hasznos linkek és ötletek

  • Indulás előtt érdemes a részletes időjárási előrejelzést is csekkolni valamelyik szlovák nyelvű oldalon. Ehhez a szlovákul időjárás-előrejelzést jelentő predpoveď počasia (vagy predpoved pocasia) kifejezést és a felkeresni kívánt terület vagy csúcs szlovák nevét kell beírnunk a keresőbe. (A fordításhoz használjunk Google Chrome böngészőt.)
  • Jól használható és megbízható az angol nyelvű mountain-forecast.com oldal is, amelyen csúcsok időjárásáról tájékozódhatunk néhány órás, folyamatosan frissülő bontásban.
  • A túrát legegyszerűbben a Kárpátok egészét és annak turistaútjait is tartalmazó Természetjáró appban követhetjük.

Kezdés

Zlatá Idka, pošta buszmegálló (Aranyida) (672 m)
Koordináták:
DD
48.752743, 21.005153
DMS
48°45'09.9"N 21°00'18.6"E
UTM
34U 500378 5399970
w3w 
///rovar.jogász.leadott
Mutasd a térképen

Végpont

Zlatá Idka, pošta buszmegálló (Aranyida)

Útleírás

Itiner

  • A Zlatá Idka, pošta (Aranyida, posta) buszmegállótól indulunk a K jelzésen (balra) a Golgota nevű elágazásig.
  • A Golgota-tól balra, a Kojsói-havas alatti nyeregig (Kojšovská hoľa, sedlo)P jelzést követjük.
  • A nyeregtől a S jelzésen megyünk fel a csúcsra (Kojšovská hoľa).
  • A Kojsói-havas csúcsáról a P jelzésen teszünk rövid kitérőt az északi oldal kilátópontjaihoz.
  • A csúcs alatt kevéssel a jelzetlen aszfalttal kanyarodunk le balra.
  • Csatlakozunk a S jelzéshez, amely a Chata Erika hegyi hotelhez vezet.
  • A Chata Erikától a gerinc mentén haladunk a P jelzéssel a Spálenica nevű elágazásig.
  • A SpálenicátólZ jelzésen ereszkedünk vissza Aranyidára (Zlatá Idka).

A túra részletes leírása

Kapaszkodás a Gömör-Szepesi-érchegység gerincére, Aranyidáról a Kojsói-havasig

Aranyidáról (Zlatá Idka), a település felső részénél található postától indulunk a K jelzésen északnyugati irányba a Kojsói-havas (Kojšovská hoľa) meghódítására. A jelenlegi települést már főként szlovák favágók leszármazottai lakják, pedig ahogy neve is mutatja, komoly nemesfémvagyont termeltek itt ki a középkorban betelepített német bányászok. A mai napig fellelhetők az egykori bányák tárói az Ida-patak (Ida potok) forrásvidékén. Már a 14. században is bányásztak aranyat, ezüstöt, antimont, majd később rezet a falu környezetében. Kezdetben még az Ida-patak hordalékából mosták az aranyat, a hátrahagyott gödrök napjainkban is felfedezhetők a vízfolyás mentén. A török fenyegetés alatt felhagyott fejtés után újrainduló bányászat a 19. században élte fénykorát. Ekkor évi átlag 2,5 tonna ezüstöt termeltek itt ki, amit a falu alatti kohóban, a mai Rieka településen olvasztottak ki az ércből. Az 1923-tól közel egy évszázadig működött olasztó 700 embert foglalkoztatott, ám a 20. század elején hanyatlásnak indult a bányászat. A termelés végét a világháború utáni bányabezárás jelentette, minek hatására a falu lakosságának kétharmada a tengeren túlra vándorolt.

Hamar elhagyjuk a település házait a hegyoldalban oldalazó úton, amiről erdőbe térő ösvény ágazik ki. Egy tisztáson kettéválik a Z és K jelzés - amennyiben autóval érkezünk, itt tudunk legkényelmesebben becsatlakozni a túrába. A tisztás felső végén kezdjük meg a tényleges kapaszkodást a K jelzésen, ami részben dózerutat, egy rövid szakaszon a Chata Erikához igyekvő aszfaltutat, végül pedig hosszan sípályát követ. (Ha kényelmesebben szeretnénk feljutni a gerincre, úgy a leírásunk szerint lefelé tartó szakaszon, a Z jelzést követve is megmászhatjuk a hegyet.)

100 méter szintemelkedés után a Chata Erikához igyekvő aszfaltúthoz kapcsolódunk egy közel kilométeres szakaszon, ami harántolva enyhíti az egyre meredekebbé váló lejtőt. Egy ösvényen bekanyarodunk a fenyővel elegyes bükkerdőbe, ahol csatlakozunk a gerincről érkező sípálya egyenletesen lejtő pásztájához. Ezen már az 1000 méteres magasságot meghaladó csúcsrégióba jutunk.

A gerincen csatlakozunk a Lőcse és Besztercebánya irányába tartó jakubinus zarándokúthoz és a P jelzéssel ellátott szlovák nemzeti felkelés útjához (SNP), ami a Duklai-hágótól vezet a Dunához, Dévénybe, érintve a függetlenedésben szerepet játszó partizántevékenység jeles helyszíneit. Az Északnyugati-Kárpátokon átvezető hosszútávú vándorút tulajdonképpen a magyarországi Kéktúra helyi megfelelője, és népszerű a bakancsos turisták körében, ezért itt nyári idényben mindig találkozunk méretes hátizsákot cipelő túrázókkal. Eredetileg a magyar honvédség alakította ki ezt az utat még a II. világháborúban a katonák könnyebb mozgatása végett. A gerincre érkezik fel a sípályákhoz vezető ülőszékes felvonó is, ami a 2010-es évek vége óta már nem üzemel. Az erdőbe vágott sípályák nyiladéka azonban minden irányban kilátást nyit, így az Ida-patak és a Hernád völgyére ugyanúgy rálátunk, mint a Gömör-Szepesi-érchegység fő tömegére és úticélunkra, a Kojsói-havasra.

A gerincúton a sípályák mentén, a csúcsrégióban dominánssá váló fenyvesek csoportjai között folytatjuk túránkat a P jelzésen balra. A hegyek fő csapásáról lefűződő Kojsói-havas (Kojšovská hoľa) egy széles nyergen (Kojšovská hoľa, sedlo elágazás) keresztül kapcsolódik a gerinchez, csúcstömbjére ritkás fenyőligetben, a S jelzésen jobbra kapaszkodunk fel.

A gerinc szélsőséges időjárásának köszönhetően az összefüggő erdő helyett itt inkább alacsonyabb növésű fenyők egyedülálló példányai vagy kisebb csoportjai jellemzőek. A gerincen átbukó csapadékos légtömegeknek, a nyáron enyhe klímának, a frontok idején tomboló szélnek köszönhetően a csúcs körül már havasi növénytársulások élnek. A fenyők féloldalas, zászlóra emlékeztető alakja mutatja az uralkodó szélirányt, a szélnyírásnak kitett oldalon ugyanis csak satnyább ágak fejlődnek. Körülöttünk az áfonya törpe növésű bokrai egyre sűrűbben veszik át az uralmat a nyílt terep felett. A nyár második felében mi is élvezhetjük a havasok adta apró gyümölcs fanyarédes frissítőjét, bár a környező településekről érkező áfonyaszedők rendszeresen szüretelik a termést. 

A Kojsói-havas csúcsán egy klasszikus hegyi hotel ígéretével

Az aszfaltról rövidesen az áfonyáson átvágó S jelzés ösvényére váltunk. A csúcson álló gömbkupolás radarállomás egyre közelebb kerül, a hegy legmagasabb pontja pedig az épülettől délre, oszloppal, csúcskönyvvel és emlékkővel jeles halomként emelkedik. A kilátás lenyűgöző a Kojsói-havas (Kojšovská hoľa) csúcsáról, alattunk a fenyőligetekkel tagolt, lomhán domborodó tető ugyanis a meredeken bevágódó völgyek erdőségébe ereszkedik, kitűnő panorámát nyitva körben. Az északnyugat felé látható hegyvidék, a vadregényes kárpáti táj fokozatosan megszelídül körülöttünk, míg délkeleten az egyre alacsonyabb hegyekkel kísért Hernád völgyében az Alföld laposára fut ki tekintetünk. Hosszan látjuk a keletnek folytatódó gerincet, amit a Hernád egyengette folyóvízi síkságon túl az Eperjes-Tokaji-hegyvidék vulkánjainak vonulata határol, lezárva a látóhatárt. Szemközt a jellegzetes főcsúcs, a féloldalas Simonka (Šimonka) boltozódik fel, míg délkeleten az Abaújszántó melletti Sátor-hegy trapéz alakú tömbje zárja a vulkáni sorozatot. Jó időben a lapos tetejű Bükk elkülönülő szigete vehető ki a déli látóhatáron, míg nyugat felé Torna és Gömör erdős hegyhátai folytatónak. A teljes körpanorámába bezavar a radarállomás, de az épület mögött könnyűszerrel útba ejthetünk északra tekintő kilátópontokat.

Ehhez érdemes a csúcsra vezető aszfaltutat lefelé követni az első pár száz méteren a P jelzés mentén. A radarállomás mögött, az utolsó adótorony mellett letérő ösvényen érdemes kinézni az északra tekintő kilátópontra, mert innen teljesen hegyvidéki kilátás tárul fel a Gölnic és a Hernád folyók vízgyűjtő területére, illetve a Kárpátok koronája, a Magas-Tátra sziklacsipkés gerince is látható jó időben.

Az aszfaltutat követve egy darabon jelzés nélkül ereszkedünk, majd a már megismert S jelzés jobbra letér a fenyőligetbe, átvágva az aszfaltos út kanyarját, és rövidesen az Ida-havas (Zlatoidská hora) északi oldalába tér. Itt remek lehetőségünk adódik a feltöltődésre, pihenésre, vagy akár éjszakázásra a Chata Erika nevű, felújított hegyi hotelben, ami rossz idő esetén menedékként is szolgál. Az eredeti házat még a 20. század elején építették gölnici turisták. Az 1926-ban átadott menedékkunyhót pár év után kibővítették, de az 1930-as évek végén bekövetkezett határkorrekció miatt Magyarországra, így a kassai természetjárókhoz került. A világháború alatt partizánbázisként is funkcionált, ennek emlékét a mai napig élő ünneppel őrzik minden év augusztus 22-én. A világháború végi harcok következtében a ház leégett, de már a következő évben elkezdték újjáépítését, majd 1949-ben átadták a nagyközönségnek.

A hegyi hotelt elhagyva szintben haladunk az aszfaltúton (P jelzés), majd a gerinc folytatásán széles dózerutat követünk nyugat felé. Hosszan gyalogolunk egy erdőirtás mellett, ami remek kilátást enged az északi erdős hegyvidék felé. Közvetlenül a dózerút elágazása felett, egy kisebb magaslaton található az Apáthy-pihenő (Apáthiho oddych), amit kis kitérővel könnyen útba ejthetünk, és róla az eddig nyiladékokon feltáruló kilátást tekinthetjük meg egybefüggő panorámaként. Nevét a gölnici erdészet hajdani igazgatójáról kapta, aki maga is szívesen időzött itt a tájat kémlelve. A hangulatos gerincutat a menedékház után egy bő kilométeren keresztül követjük, majd a Spálenica elágazásánál balra, a Z jelzésre térve rákanyarodunk az egyre meredekebb déli lejtőre. 

A múlt árnyékában, ereszkedés az erdős Ida-völgybe

A rétekkel, irtásokkal és ligetekkel szaggatott táj után egy erdőktől árnyas útvonalon zárjuk be a körtúrát. Igazán kárpáti hangulatú a meredek lejtőn honos, fenyőkkel vegyes, idős bükkös, amiben lépcsőzetesen ereszkedünk az Ida-patak (Ida potok) forrásvidékén. Számos apró vízfolyást, formálódó völgyecskét keresztezünk a hegyoldalba vágott dózerúton, így több vízvételre alkalmas helyet is találunk mellette. A völgyek alján számos tárna nyílik a hegy belsejébe, ahonnan a nemesfémeket tartalmazó érceket hozták a felszínre. Alapvetően a hegységképző erők által erősen megtört átalakult kőzetek alkotják a környező hegyvidéket, melynek gyomrában a feláramló oldatokból arany, ezüst és antimon tartalmú ásványok fejlődtek ki. A teléreket a 14. századtól bányászták, Mátyás király idejében pedig aranyidai fémből készültek a tallérok a kassai pénzverdében. Később a török hódoltság és a környéket feldúló hadjáratok miatt felhagytak akitermeléssel, de a 19. században újra kiépítették a tárókat. A bányászat fénykorában 24 telért tártak fel 63 tárna segítségével, összesen 60 km hosszan. Ezek hagyatéka máig megtalálható a patak körüli hegyekben.

Az útvonal váltakozó meredekséggel, ritmikus kanyargással ereszkedik Aranyida (Zlatá Idka) határáig. Az utolsó nagyobb kanyarral egy elhagyott, romosodó épülethez érkezünk. A világháború után rekreációs központként épült szálloda és a Vatra gyermektábor faházai mára üresen omladoznak a tágas réten. A tisztás szélén halad az egykor a gerincre vezető felvonó, ennek kábelei és függőszékei alatt érjük el az erdei környezetben szürreálisan mutató, színes felvonóállomást. Néhány elaggott hegyi kunyhó hozza testközelbe a lehangoló elhagyatottságot, de az öreg bükkösben hamar hátrahagyjuk a szebb napokat megélt síközpontot.

Csekély emelkedéssel térünk vissza a Chata Erikához tartó aszfaltútra, amin lesétálhatunk a parkolóhoz, vagy az egyesült és K jelzéssel, a már bejárt szakaszon érkezhetünk meg Aranyidára (Zlatá Idka).

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

Amennyiben Szlovákiában tömegközlekedünk, az itt elérhető oldalon kereshetünk utazási lehetőségeket és menetrendeket. A menetrendi oldal angolul is használható app formájában Cestovné poriadky CP néven tölthető le okostelefonra.

  • A Zlatá Idka, pošta buszmegállót közvetlen kassai járatok kapcsolják össze a közeli várossal.

Megközelítés

  • A túra Zlatá Idka, pošta buszmegállóból (Aranyida, posta) indul, és ott is ér véget.

Parkolás

  • Parkolni legkönnyebben Zlatá Idka (Aranyida) felső részén, a Chata Erika felé vezető út mellett kialakított parkolóban tudunk.

Koordináták

DD
48.752743, 21.005153
DMS
48°45'09.9"N 21°00'18.6"E
UTM
34U 500378 5399970
w3w 
///rovar.jogász.leadott
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

A túra nyomvonalát a VKÚ Harmanec kiadó 136. számú térképe (Volovské vrchy - Košice) tartalmazza. A kiadó térképei több magyarországi térképboltban is kaphatók.

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő (bordázott talpú, kényelmes túracipő vagy bakancs), az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.

Hasonló túrák a környéken

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
könnyű
Hossz
14,8 km
Időtartam
4:30 óra
Szintemelkedés
579 m
Szintcsökkenés
579 m
Legmagasabb pont
1 246 m
Legalacsonyabb pont
667 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp