MTSZ
MTSZ térképportál
Turista Magazin
TuristaShop
Kéktúra
Gerecse50
A kéktúrázás napja
Rom
· Bakonyvidék
· 340 m
-
Bátorkő a völgyperem kilátópontjárólFénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
A Fajdas-hegy és a Vár-berek közt hosszan kanyargó Vár-völgy szurdokának felső részén, egy sziklaszirten vigyázza a Bakony útjait Bátorkő vára.
„Királyi hely: nyugodtan, fölényesen és előkelően néz el a környező erdők fölött.”
(Idézet Hamvas Béla 1942-ben megjelent Bakony című esszéjéből)
Várpalota felett, meredek sziklacsúcson találjuk a középkori vár romjait. Bátorkő várát először 1271-ben említették oklevélben, mint ami "Tykolfeldeu" (Tikolföld) területén áll, bár ez a földrajzi név a 15. század után nyomtalanul eltűnt. Az erődítmény a 13. században épülhetett a Szalók nemzetség birtoklása idején, amikor a tatárjárás után IV. Béla szorgalmazta a kővárak építését. Egy 1326-os oklevélben is feltűnt a vár, ekkor a Csákok tulajdonában állt, és az irat szerint a hozzá tartozó falvakkal és birtokokkal együtt elcserélték más várakért Károly Róbert királlyal.
A fénykora 1350 után kezdődött, amikor Nagy Lajos király a Kont családnak adományozta a várat, akik ekkoriban az ország legnagyobb birtokosai voltak. Kont Miklós 1356 és 1367 között az ország nádora is volt, és az, hogy több nádori levelét is innen keltezte, feltételezi, hogy a várat tartózkodási helyként is használta.
Bár Bátorkőnek katonai szerepe sosem volt, jelentőségét később még tovább csökkentette a 15. század közepén felépült Palota (a mai Várpalota területén). A jól megközelíthető, reneszánsz épületet a Kont család leszármazottai, az Újlakiak építették.
A 15. században még gyakran említették Bátorkő várát az oklevelek, de a 16. századtól kezdve már csak Pusztapalotaként utalnak rá. Pusztulásának pontos körülményei nem ismertek, ez valószínűleg a török hódítás idejére tehető. A századok folyamán csak tovább pusztult, a 19. században ráadásul villámcsapás is érte, így mára csupán az egykor háromemeletes lakótorony egyik fala és egy csekély sáncmaradvány látható.
A várat már az építésekor sem lehetett egyszerű megközelíteni. Csak a sziklabérc nyugati oldaláról lehetett bejutni, innen csapóhíd vezetett a védőfalon át az udvarba, ahol az emeletes lakótorony állt. Több kis torony is állhatott az apró terület szélein, a vár előtt pedig valószínűleg egy árok húzódott, amelyet törmelék azóta betemetett. A lakótorony megmaradt falán jól elkülönülnek az emeletek, és jó állapotban megmaradtak a tartógerendák, valamint az ablakok nyílásai is.
Nyitvatartás
| hétfő | 00:00–24:00 |
| kedd | 00:00–24:00 |
| szerda | 00:00–24:00 |
| csütörtök | 00:00–24:00 |
| péntek | 00:00–24:00 |
| szombat | 00:00–24:00 |
| vasárnap | 00:00–24:00 |
Egész évben szabadon látogatható.
Árak:
Ingyenes
Tömegközlekedéssel
- A buszokról a Várpalota, Szabadság tér megállóban szálljunk le.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- A központtól (Thury-vártól) indulva a vár jobb oldalán induljunk a P jelzésen nyugat felé, a Rózsakút, majd Mátyás király utcán. Továbbra is a P jelzésen maradva 5,5 km múlva érünk a várromhoz (190 m szinttel).
- A parkolótól a P jelzést kövessük végig (4,3 km, 169 m szint).
Parkolás
- Várpalota nyugati szélén, a Mátyás király utca végében, a régi zsidó temetőnél tehetjük le az autót az úti célunkhoz legközelebb.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
A körtúrán megtekinthetjük Bátorkő várának romjait, az ösküi kerektemplomot, a várpalotai Trianon múzeumot és a Thury-várat, mindezt egy könnyen ...
A Keleti- vagy Palotai-Bakony Várpalota fölötti, szubmediterrán mikroklímájú völgyeit, gerinceit keressük fel ezen a vándorláson. A bokorerdőkkel, ...
A Keleti-Bakony domborzatát a hegyközi medencék, az egységes Tési-fennsík, valamint egyéb, enyhén hullámos felszínű fennsíkok határozzák meg.
A Tési-fennsíkról induló körtúránkon a leszivárgó víz útját követjük, és a térségben különösen fontos őselemek (víz, levegő, föld) energiáit ...
A Tésről induló teljesítménytúra hosszabb távján alapos áttekintést kapunk a Keleti-Bakonyről, érintve a legfontosabb látnivalóit.
A tési teljesítménytúra rövidebb távja a Gaja-szurdok leglátványosabb részét fedezi fel.
A körtúrán megtekinthetjük Bátorkő várának romjait, az ösküi kerektemplomot, a várpalotai Trianon múzeumot és a Thury-várat, mindezt egy könnyen ...
A Keleti- vagy Palotai-Bakony Várpalota fölötti, szubmediterrán mikroklímájú völgyeit, gerinceit keressük fel ezen a vándorláson. A bokorerdőkkel, ...
A Keleti-Bakony domborzatát a hegyközi medencék, az egységes Tési-fennsík, valamint egyéb, enyhén hullámos felszínű fennsíkok határozzák meg.
A Tési-fennsíkról induló körtúránkon a leszivárgó víz útját követjük, és a térségben különösen fontos őselemek (víz, levegő, föld) energiáit ...
A Tésről induló teljesítménytúra hosszabb távján alapos áttekintést kapunk a Keleti-Bakonyről, érintve a legfontosabb látnivalóit.
A tési teljesítménytúra rövidebb távja a Gaja-szurdok leglátványosabb részét fedezi fel.
Felhasználói kérdések