Megosztás
Megjelölés
Nyomtatás
GPX
KML
Túra tervezése ide A túra másolása
Beágyazás
Kalóriaszámláló
Gyalogtúra

Szárazvölgyek felfedezőútja

Gyalogtúra · Keleti Bakony · nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A várpalotai Thury-vár
    / A várpalotai Thury-vár
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vár-völgy feletti dolomitgerincen
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vár-völgy felső szakasza
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Cserszömörcés sziklagyep
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Várpalota és a Sárrét a Vár-völgy előterében
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bátorkő - "Királyi hely: nyugodtan, fölényesen és előkelően néz el a környező erdők fölött."
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bátorkő lakótornyának falmaradványa
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklafalak a Vár-völgyben
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gazsi-lik
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bátorkő a völgyperem kilátópontjáról
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklagyepek, bokorerdők, feketefenyők
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jellegzetes táj a Palotai-Bakonyban
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Várpalota a Csörget-völgy pereméről
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mielőtt lemegy a Nap
    Fénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 200 100 14 12 10 8 6 4 2 km Thury-vár (Várpalota) Thury-vár (Várpalota)

A Keleti- vagy Palotai-Bakony Várpalota fölötti szubmediterrán mikroklímájú völgyeit, gerinceit keressük fel ezen a vándorláson. A bokorerdőkkel, rétekkel borított dolomitsziklás térség nagyszerű kilátásokkal örvendeztet meg, miközben várromot és barlangokat is meglátogatunk a speciális élővilágú környezetben.

nyitva
könnyű
14,5 km
4:20 óra
421 m
421 m

Túránk helyszíne a Tési-fennsík kiemelkedett hegyi, lapos területe és a Mezőföld mélybe zökkent alföldje közötti dolomitvidék. A Sárrét vizenyős laposából magasba szökő 3-400 méteres csúcsok közé a földtörténeti múltban bővizű patakok mélyítettek szurdokokat, amikor az Ős-Bakony szigetszerűen kiemelkedő magaslatairól szállították vizeiket a Pannon-tenger, majd a lefűződése utáni tó üledékgyűjtőjébe. A Vár-völgy, a Bükkfa-kúti-árok és a Csörget-völgy már régóta szárazvölgyek, csupán extrém csapadékos időben jelenik meg bennük ideiglenesen víz. Az árkok ma különleges szurdok- és bokorerdőket éltetnek, míg a hegyoldalak jellemzően kopárak, a gyepnövényzet marad csak meg rajtuk.

A szerző tippje

  • A túra előtt vagy után érdemes felkeresni Várpalotán a Thury-várat és kiállításait.
  • A Vár-berek csúcsáról kiágazó P▲ jelzésen 350 méteres kitérővel egy kilátópontot látogathatunk meg.
  • A családdal kirándulóknak jöhet jól az a lehetőség, hogy a Gazsi-lik után a P jelzésen folytatva az utat a Vár-völgy talpán vissza tudnak térni a kezdőpontra. Így 3 km-rel és mintegy 150 méter szinttel lesz rövidebb és kevesebb a túra.
outdooractive.com User
Szerző
Kisida András
frissítve: 2020-04-16

Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Vár-berek, 469 m
Legalacsonyabb pont
153 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • Útvonalunk részben a Bakonyi Harckiképző Központ területén vezet, a jelzett utakról letérni tilos! Amennyiben valamelyik részén gyakorlatozás vagy katonai használat zajlik, még a turistautakra való belépését is megtiltják; a bevezető utakat őrzik, és figyelmeztető táblákat helyeznek ki. Előzetesen az Aktuális információk fül alatt, és a következő honlapokról, valamint az ott feltüntetett elérhetőségeken tudunk tájékozódni: LőtérértesítőMH BHK
  • A Vár-völgy fölötti sziklaperemeken elővigyázatosan, körültekintően mozogjunk!

Javaslatok és linkek

Kezdőpont

Várpalota, Szabadság tér buszmegálló (153 m)
Koordináták:
DD
47.200044, 18.140001
DMS
47°12'00.2"N 18°08'24.0"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 283386 5231363
w3w 
///gyöngy.pihenő.törzs

Végpont

Várpalota, Szabadság tér buszmegálló

Útleírás

Itiner

  • A buszmegállóból északkeleti irányba indulunk a K+ jelzésen.
  • Hamarosan mellénk szegődik a P jelzés; ezen megyünk tovább fölfelé a Vár-völgyben.
  • A balra kiágazó P+ jeleken Bátorkő vára felé vesszük az irányt, s utána a Vár-berek csúcs keleti oldaláig túrázunk.
  • Jobbra fordulva a K+ jelzés ösvényén ereszkedünk vissza Várpalotára.

Túraleírás

A Vár-völgy kapuján fel a hegyre 

A buszmegállóból a K+ jelzésen indulunk észak-északkeleti irányba. A várhoz érve jobbról becsatlakozik az útvonalba a P jelzés; innentől kezdve ezt követve sétálunk ki Várpalotáról. Átkelünk az időszakos patakmeder betonhídján, majd jobbra, a Mátyás király utcába fordulunk. Négyemeletes panelok után kertes házak előtt elsétálva érkezünk a város peremére, az elkerített zsidó temető mellé. Itt véget ér az aszfaltburkolat, kövesúton megyünk tovább. Emelkedő jelzi, hogy a Vár-völgy bejáratához érkezünk - ezen a szurdokon keresztül nyerünk bebocsátást a Keleti-Bakony belsőbb területére. Egy elágazásban tábla mutatja, hogy útvonalunk első része a Vár-völgyi Tanösvényen vezet. Állomásain információkat olvashatunk a hegység e részének földtanáról, élővilágáról, antropogén emlékeiről.

Ez a helyszín már a Bakonyi Harckiképző Központ területe. Amennyiben valamelyik részén gyakorlatozás vagy katonai használat zajlik, még a jelzett turistautakra való belépését is megtiltják, a bevezető utakat őrzik, mindenhova figyelmeztető táblákat helyeznek ki. Erről előre a Biztonsági előírások és az Aktuális információk fül alatt tájékozódhatunk. A Várpalotai lő-, és gyakorlótér a kb. 250 km²-es Bakonyi Harckiképző Központ része. Jogelődjét 1905-ben alapították, és azóta is Közép-Európa legnagyobb kiképzőtereként működik. Nem alkot összefüggő egységet, hanem több részletben terül el nagyjából Kincsesbánya magasságától Tapolca térségéig. A Várpalota környéki területei részben - természeti értékei okán - a Natura 2000 európai ökológiai hálózat részévé váltak, és azóta a katonai hasznosítás is környezettudatos.

Ahogy haladunk felfelé, a völgy fokozatosan összeszűkül: egyre közelebb kerülő hegyoldalak közt, dolomitbástyák és sziklák mellett-alatt sétálunk. A pagony bezárul felettünk, és tölgy, kőris, gyertyán, feketefenyő állományból álló különleges erdőben találjuk magunkat. A karsztosodásra képes dolomit kőzetben a Vár-völgy teljes hosszában 18 kisebb üreg, barlang is nyílik a sziklákba; az 1-es számút az út bal oldalán, a 2-est pedig kicsivel feljebb, jobbra láthatjuk. Pihenőhely padjai mellé jutunk, ahol a Keleti-Bakony növényvilágába vezet be a tanösvény-tábla ismertető szövege.

Sziklaszirtek és karsztbokorerdők

Néhány tucat lépés, és elérjük a P+ jelzés keresztútját, amire balra ráfordulunk. Innentől kikapaszkodunk a völgyből, és a Fajdas-hegy oldalában vezetett csapáson megyünk tovább, ahonnan príma kilátásokat kapunk majd a térségére és a távolabbi tájakra is. Nagyméretű sziklák között egy időszakos vízmosásban kaptatunk fel a keskeny dolomitgerincre, ahol kitágul a látóhatár. Fenyők tövében ballagunk az első kilátópontra, ahonnan körbejárathatjuk tekintetünket. Immáron felülről szemléljük a Vár-völgy kanyargó mélyületét; mögötte feltűnnek a Palotai-Bakony gyéren erdősült domborulatai.

A részleges faborítás oka, hogy a jól aprózódó, és ezért folyamatosan mozgásban lévő dolomiton csak sekély talaj képződhet. Az ehhez hasonló törmelékes kopárosok jellegzetes társulása a karsztbokorerdő, ami a Keleti-Bakony déli oldalaiban is megjelenik. A szubmediterrán hatás miatt errefelé szárazabb, melegebb a mikroklíma, így a növény- és állatfajok egy része a Földközi-tengerhez közeli hegyvidékeket idézi. Ezért jelenik meg a molyhos tölgy, a virágos kőris, a berkenye, a cserszömörce vagy a bokros koronafürt. A bokorerdőkre jellemzőek egyrészt, hogy alacsonyak, és csupán néhány fafaj alkotja, viszont a cserjeszint és az aljnövényzet gazdag. Másrészt, hogy nem összefüggő, hanem a felnyíló facsoportokat, ligeteket sziklagyepek és sztyepprétek füves mozaikjai tarkítják. Általában a mésztartalmú kőzetekre (mészkő, dolomit) települnek, de vulkanikus alapkőzeten is kialakulhatnak. A 20. században sokhelyütt a tájidegen – de a köves talajhoz jól alkalmazkodó – feketefenyővel ültették be ezeket a kopárosokat, ezért láthatjuk a tűlevelűeket túránk során.

Napsütötte füves területen vágunk át cserszömörcebokrok mellett. A fény- és melegkedvelő cserje legészakibb elterjedése a Kárpát-medence középhegységi területein van. Bozontos virágzata miatt parókafának is hívják; cserző-, és gyógynövényként használják évszázadok óta. Levelei ősszel élénk kárminpirosan díszlenek, feltűnően megszínezve a hegyoldalakat.

Bátorkő - "Királyi hely: nyugodtan, fölényesen és előkelően néz el a környező erdők fölött."

Ideiglenesen bezárul felettünk az égbolt, amikor nagyobb molyhos tölgyesbe lépünk. Rövidesen azonban újabb kilátópontról élvezhetjük a szomszédos hegyoldalak látványát, majd ismét pagonyban haladunk. Egy kis rét mellett, a Lelátó-orom sziklaszirtjénél jutunk újra a Vár-völgy peremére, ahol a szurdok felső részére kapunk jó panorámát, és feltűnik a lombkoronaszintből kiemelkedő Bátorkő romos lakótornya is. Újabb tisztással megszakított erdős szakasz után ismét gyepes részre érkezünk, ahol padok, asztalok kínálnak leülési lehetőséget. A dolomitorom szélére kisétálva közelebbről szemléljük következő állomásunkat: a méretes sziklára emelt Bátorkő romvárát odalent a völgyfőben. Körbetekintve a fák fölé nyúló fehér kőszirtek sokaságán ámulhatunk, és jól beazonosítható későbbi célunk, a Vár-berek rögének teteje.

Hamvas Béla 1942-ben megjelent Bakony című esszéjében így ír a Vár-völgyről: "A városból az út karsztos völgyön át vezet a hegység mélyébe. S itt a vándor mindjárt tapasztalhatja a Bakony leglényegesebb vonását, a változatosságot. Ennek a tájnak van fantáziája. Egy fél óráig olyan szakadékban jár, amely nyugodtan lehetne Boszniában, vagy másutt, valahol a Balkánon. Akkor egyszerre mind nagyobb és nagyobb fák közé ér, nagyszerű bükk, tölgy, éger, hárs és kőrisek között halad, mindig sötétebb mohosabb, szálasabb törzsek alatt. A hűvös félhomálynak egészen új karaktere van. Az előbb az ember a mészköves karszton barangolt, most Niebelung-erdőben jár. Nagy zöld zuzmókkal bevont szürke kősziklák az út mellett, és párás, ködös, szürke levegő. Olyan, mint a thüringiai erdők legmélye. A völgy szűkül, egyre sziklásabb lesz. Ahol a fák közül kilátni, észrevehető a merész kőszakadék jobbról és balról. És egyszerre vakmerő orom tűnik elő, rajta egy torony romja. Ez Bátorkő, állítólag a tizennegyedik században épült, később Mátyás király vadászkastélya lett. Királyi hely: nyugodtan, fölényesen és előkelően néz el a környező erdők fölött."

Néhány perc lejtmenet után a 13. században emelt hegyi sasfészek romjaihoz érkezünk. A várat Bátorkő mellett említik Pusztapalota néven is. A 15. század közepéig uradalmi központként funkcionált és a Bakonyon átmenő utakat vigyázta. A környékbeli nép Mátyás király vadászkastélyának tartja, amely legendáról neves íróink (pl. Mikszáth, Móra, Krúdy, de Petőfit is megihlette a hely) is megemlékeznek műveikben. Az itteni jó vadászterületet pedig a fölöttünk emelkedő Fajdas-hegy neve őrzi, ami a vadászok számára mindenkor kedves fajdmadárra utal. A 15. század közepén épült fel a várpalotai erősség, ami Bátorkő jelentőségtelenné válásához vezetett, végül a török hódoltság idején pusztulásra jutott. Ezután ragadt rá a Pusztapalota elnevezés. A fénykorában is kis területű várból mára az egykor háromemeletes lakótorony egyik fala és csekély sáncmaradvány látható. Csapóhíd hiányában ma már csak némi kapaszkodással tudunk a torony aljába felmenni.

Fel a Vár-berekre

Folytatva az ereszkedést egy újabb pihenőhelyet érintünk, majd Vár-völgy felső szakaszába süllyedünk. Bükkök és kőrisek alatt meredező hatalmas mohos sziklatömbök között találjuk magunkat, amelyek összeszűkítik az utat. Balra néhány lépés kitérővel az egyikben a Gazsi-lik kőodúja nyílik, ahol közelről tanulmányozhatjuk a dolomit karsztosodását. A háromméteres mélyedés eső idején kiváló menedék.

A barlang után elhagyjuk az eddig hűen követett Vár-völgyet, és balra egy mellékvölgybe térünk, továbbra is a P+ jelzésen. (Ebből az elágazásból van lehetőség a Vár-völgy talpán visszatérni kezdőpontunkra, ha a P jeleket követjük!) A következő 2 km-es szakaszon 150 méter szintet emelkedünk útvonalunk legmagasabb pontjáig, ahonnan lejtmenetben érkezünk majd vissza Várpalotára. Belépve a Bükkfa-kút-árok oldalvölgyébe igazi szurdokerdő-túrával folytatjuk. Az elnevezés az egykor itt csordogáló forrásra utal, ami ma már nincsen meg, viszont méretes bükkfákkal találkozunk a fölfelé haladás közben. Dagonyák és kibukkanó sziklák mellett elmenve érkezünk a Vár-berek 469 méter magas rögének tetejére, ahol útelágazás fogad. A jobbra kiágazó P▲ jelzésen 350 méteres kitérővel a hegycsúcsról lefutó gerinc kopárosára tehetünk látogatást, ahonnan a Fajdasra és a Vár-völgy szűkületére kapunk panorámát, valamint visszalátunk korábbi pihenőhelyünkre is, ahonnan Bátorkő várát néztük meg. Keleti irányban ereszkedünk le a Vár-berek tetejéről és kényelmes úton néhány perc múlva elérjük a K+ jelzés keresztútját, amin jobbra térve kezdjük meg túránk utolsó szakaszát.

Vissza Várpalotára

Ösvényen, fiatal erdőn át ereszkedünk tovább, és belépünk a Csörget-völgy köves-sziklás árkába, ahol már idősebb fák alatt sétálunk. A K+ jelzés a szurdokszerű erdős horhos talpán vezet Várpalota határáig, amiből kilátást nem kapunk. Azonban ha balra kitérünk valamelyik útelágazásnál a sziklakibukkanásokkal, bokrokkal és cserjecsoportokkal tarkított, füves hegyoldalba, nagyszerű panorámában gyönyörködhetünk. Az árvalányhaj, a lappangó sás és a deres csenkesz fűfajokkal borított dolomitsziklagyepes területről feltárul a környék látványa. Szemben a Sárrét vizenyős síkvidéke terebélyesedik, az előtérben Várpalota épületeit és a - szénbányászat okán létrejött - város környéki tórendszer tagjait szemlélhetjük. A pétifürdői Nitrogénművek telephelyét könnyen felismerjük füstölgő keményeiről. Nyugat felé a Fajdas és a Bér-hegy röge emelkedik. Keleti irányba a Baglyas-hegy antennatoronnyal ékített füves hátát látjuk, erősen erodált oldalát a fentről lepusztult törmelékkúpok szegélyezik. Mögötte Székesfehérvár lakótelepei, azokon túl pedig a Mezőföld laposa húzódik a végtelenbe. Jól beazonosíthatjuk a már nem üzemelő Inotai Erőmű hűtőtornyait, és mellette a szintén bezárt alumíniumkohó ipari létesítményeit. A gigászi építkezésen dolgozott raktárosként és gondnokként a környéket fiatalabb korában bejáró Hamvas Béla író, filozófus 1951 és 1954 között. Az épületek mellett hazánk első, 2000-ben átadott szélturbináját is szemrevételezhetjük. Útirányunkban lefelé jól kirajzolódik a Csörget-árok kanyargó íve, amit lefolyó csapadékvizek mélyítettek a sziklafelszínbe, hasonlóan a Palotai-Bakony déli hegyoldalainak többi rövid szurdokához.

A Baglyas-hegy előterében két építmény emelkedik ki a gyepterületből. A 10 méter magas Maderspach Viktor-kilátó régebben a várpalotai lőtér megfigyelőtornyaként működött. Funkciójának elvesztése után felújították, és némileg átépítve ma a kirándulóknak kínálja ablakaiból a környék látványát. Névadója a Retyezát és Páreng hegységek kiváló ismerője, a havasok királyának illetve vadmagyarnak is nevezett vadászati szakíró és természetjáró dél-erdélyi földbirtokos lett. A másik építmény egy obeliszk, ami Csörgei Károly tábornoknak állít emléket, aki egy 1928-as tragikus tüzérségi bemutató áldozatává vált.

A völgytalp jelzett útján végül kiérünk az erdősávból, és a füves-sziklás szurdokoldalak között ballagva a városszéli nagy útcsomóponthoz ereszkedünk. Tartva az irányt két távvezeték huzalai alatt sétálunk el, aztán a Rózsakút utcába lépve már aszfaltburkolaton lépdelünk. Innen ismerős a terep: a vár sarkának érintésével a K+ jelzésen túránk kiindulópontjára érkezünk vissza a már bejárt szakaszon.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A távolsági buszról a Várpalota, Szabadság tér megállóban szálljunk le!
  • Vonattal is érkezhetünk Várpalota vasútállomásra - ebben az esetben sétálni kell a túra kiindulópontjáig.

Megközelítés

  • A túra közvetlenül a buszmegállóból indul, és ugyanoda érkezik vissza.
  • A vasútállomásról K+ jelzést kövessük a túra kiindulópontjáig (1,2 km)!
  • A parkolóból nyugati irányba induljuk a Mártírok útján, térjünk jobbra a Gárdonyi utcára, majd balra a Szent István útra! Az ebből jobbra kiágazó Táncsics Mihály utcán már be tudunk csatlakozni a túraútvonalba (300 m).

Autóval

  • Autónkat érdemes a vár közelében, a Mártírok útjáról nyíló tágas, ingyenes parkolóban hagyni.

Koordináták

DD
47.200044, 18.140001
DMS
47°12'00.2"N 18°08'24.0"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 283386 5231363
w3w 
///gyöngy.pihenő.törzs
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • Bakony turistakalauz

A szerző által javasolt térképek:

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


Állapot
nyitva
Nehézség
könnyű
Hossz
14,5 km
Időtartam
4:20óra
Szintemelkedés
421 m
Szintcsökkenés
421 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!