Fiumei úti sírkert

A főváros betonrengetegében csendes, zöld szigetként bújik meg a házak, zsúfolt utak és sínpárok közé ékelődve a sírkert, ahol történelmünk kiemelkedő alakjai találtak végső nyugvóhelyre. Akár csendes sétára vágyunk egy különleges, szép természeti környezetben, növényritkaságok között, akár időutazásra indulunk a múlt hírességeit megismerve, megéri betérni a magas falak mögött megbújó területre – a rendszeresen szervezett tematikus séták keretében is. A könnyebb tájékozódáshoz a főbejárat információs irodájánál kérhetünk térképet.

Köztemetőből sírkert

A helyszín egyik érdekes adottsága első hallásra furcsának tűnhet: az itt található sírkövek egy része régebbi, mint maga a temető, amit még a 19. század közepén, a város határaitól messze eső köztemetőként jelöltek ki a mostaninál jóval nagyobb, 230 holdas területen. Ennek az a magyarázata, hogy idővel a túlzsúfolt, város határain belüli sírkerteket felszámolták, a síremlékeket és a földi maradványokat pedig ide, az új területre szállították. A fővárosi lakosság kezdetben nem tulajdonított nagy jelentőséget a nehezen megközelíthető helyszínnek, de a város terjeszkedésével egyre népszerűbb lett. Némi idő elteltével szükségessé vált a tereprendezés, a terület felparcellázása, díszfák ültetése, valamint a terület bekerítése is.

A nemzet nagyjai számára létrehozott sírkert gondolata először Széchenyi Istvánban merült fel 1843-ban. A Kerepesi úton lévő temetőt 1847-ben nyitották meg, akkor még köztemetőként. Az első ide temetett hírességek egyike Vörösmarty Mihály volt, akinek 1855-ös temetése felért egy önkényuralom elleni tömegtüntetéssel. A kiegyezés után is emblematikus színhellyé vált a köztemető, hiszen itt temették újra kilenc pesti vértanú feltételezett hamvait 1868-ban, majd Batthyány Lajost 1870-ben. Néhány évvel később, Deák Ferencnek, a magyar történelem egyik legjelentősebb politikusának 1876-os búcsúztatása olyan, hatalmas tömeget megmozgató rendezvénnyé vált, ami szinte az egész nemzetet megmozgatta.

Hosszas előkészítés után, 1885-ben nyilvánította a főváros dísztemetővé a területet, aminek távlati terveiben több mauzóleum is szerepelt – ezek később meg is épültek. 1894-ben itt zajlott le minden idők egyik legnagyobb magyarországi temetése, amikor a közel fél évszázados emigráció után Torinóban elhunyt Kossuth Lajos nem kaphatott állami temetést, ezért a nagyszabású gyászszertartást a főváros szervezte. 

Ebben az időben vált az egykori pesti köztemető nemzeti panteonná. A 20. században is folytatódott ez a tendencia, Ady Endre 1919-es temetése is hatalmas tömegeket vonzott. A két világháború között alakították ki a máig leglátogatottabb részt, az ún. művészparcellát, ahol a hazai kulturális élet legnagyobbjai nyugszanak. A '30-as évektől kezdve pedig egyre több politikust is ide temettek. 

Nagyjaink emlékezete

Magyarország legrangosabb kegyeleti helyén a magyar kultúra és történelem nagy alakjai pihennek – sokszor művészi igényű síremlékek között, amelyek neves építészek, szobrászok alkotásai. A történelmi személyek közül megtaláljuk Görgey Artúr, az 1849-es világosi fegyverletétel egyik fő alakjának nyughelyét. A politikai életből például Károlyi Mihály, hazánk első köztársasági elnöke, Kádár János, valamint Antall József és Horn Gyula miniszterelnökök is itt nyugszanak.

Vásárhelyi Pál síremlékénél felidézhetjük munkásságát: a Duna, a Tisza és a Kőrösök szabályozásával megregulázta a sík területeket gyakran elöntő árvizeket. Híres orvosaink közül elsétálhatunk Korányi Frigyes, a magyar orvostudomány megalapítója és Hőgyes Endre bakteriológus emlékkövéhez.

Az irodalom neves képviselői közül József Attilát, Arany Jánost, Jókai Mórt és Ady Endrét találjuk meg - utóbbi szerelmes verseinek egyik múzsája, Léda, azaz Diósy Ödönné Brüll Adél is a temető falai között pihen. A Petőfi család síremléke csak a családtagokat rejti– a költő holttestét ugyanis sosem találták meg. Hogy az elmúlt évekből is hozzunk példát, ide temették FaludyiGyörgyöt és Kertész Imrét is.

Színészeink közül Blaha Lujza és Laborfalvi Róza, festőink közül Munkácsy Mihály, Csontváry Kosztka Tivadar és Ferenczy Károly pihen a temető falai között. A zeneszerző Weiner Leó és az építész Ybl Miklós sírját is felkereshetjük sétánk során sok egyéb itt nyugvó híres ember sírja között.

Kripták és múzeum

Legelőször a Batthyány-mauzóleum készült el, amit közadakozásból építettek az első magyar miniszterelnöknek, Batthyány Lajosnak. Innen rövid sétával jutunk Kossuth Lajos kriptájához, ami jelenleg hazánk legnagyobb mauzóleuma. Tiszta időben, ha fellépcsőzünk az oldalába, szép kilátást kapunk a Budai-hegységre. A magyar nehézipar megteremtője, Ganz Ábrahám mauzóleumába, Deák Ferenc mauzóleumába vagy a Munkásmozgalmi Pantheonba is ellátogathatunk, ahol domborművek mutatják be a munkásmozgalmak főbb mozzanatait.

Ha belülről is szeretnénk megnézni a síremlékeket, előzetesen egyeztetni kell a temetőt üzemeltető és fenntartó Nemzeti Örökség Intézete munkatársaival, akik körbevezetnek bennünket az egyes helyszíneken.

A sírkert főbejáratának közelében találjuk az Európában ritkaságnak számító Kegyeleti Múzeumot. A gazdag történeti anyaggal rendelkező tárlaton hajdan létező temetők síremlékeit, régi koporsókat, nagyjaink temetésének kellékeit és számtalan dokumentarista fotót találunk.

Nyitvatartás

• január: 7:30 - 17:00
• február: 7:30 - 17:00
• március: 7:00 - 17:30
• április: 7:00 - 19:00
• május: 7:00 - 20:00
• június: 7:00 - 20:00
• július: 7:00 - 20:00
• augusztus: 7:00 - 19:00
• szeptember: 7:00 - 18:00
• október: 7:00 - 17:00
• november: 7:30 - 17:00
• december: 7:30 - 17:00

A mauzóleumok csak előzetes egyeztetéssel látogathatók!

Árak: