Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide
Természetvédelmi terület

ELTE Füvészkert

Természetvédelmi terület · Budapest és Környéke
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • ELTE Füvészkert
    / ELTE Füvészkert
    Fénykép: Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége
  • / Kaktuszgyűjtemény a Füvészkertben
    Fénykép: Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége
  • / Pálmaház a Füvészkertben
    Fénykép: Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége
  • / Amazonasi óriás-tündérrózsa a Füvészkertben
    Fénykép: Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége

A egyetem különleges oktatási egységeként működő pesti botanikus kert népszerű nevének elterjedését Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényének köszönheti. A Füvészkertben egészen különleges növények láthatóak, mint páfrányfenyők, liliomfák, orchideák vagy éppen az amazonasi óriás-tündérrózsák és a Sakura fák. Ez utóbbihoz kapcsolódik a kert leglátványosabb eseménye, a Sakura Napok, amikor a csak néhány napig virágzó cseresznyefákat csodálhatjuk meg.

A Kert története

Az 1635-ben, Nagyszombatban alapított egyetem hozta létre 1771-ben Magyarország első botanikus kertjét, melynek jogutódja a mai Budapesti Füvészkert. Abban az időben Európa szerte a természettudományok oktatása kizárólag az orvos- és gyógyszerészképzés keretében folyt. Mikor 1777-ben az egyetem Budára, a királyi várba költözött, a botanikus kert a mai Krisztina tér és a Déli pályaudvar közötti területen folytatta működését. Nem sokáig maradt itt a kert, mivel a II. József által feloszlatott szerzetesrend, a ferencesek kolostorkertjét az egyetemnek adja botanikus kert létesítésére -  ez volt a mai Kossuth Lajos u. és Reáltanoda u. közötti terület. Winterl Jakab, a botanikus kert alapítója 1788-ban adja ki 1600 növényfaj katalógusát, és az ő nevéhez fűződik számos növény első tudományos leírása is. 1807-ben egykori taníványa, Kitaibel Pál, a híres polihisztor veszi át a kert irányítását, aki egymaga közel 150 növényfaj első tudományos leírója. A kert gondozása és a terepmunkák mellett megírta három kötetben "Magyarország ritka növényeinek leírása és képei" című művét, ami sajnos befejezetlen maradt. 

Újabb költözés következik a Kert életében:  az akkoriban lebontott városfalon túl, a mai Múzeum krt. (Országút), Rákóczi út (Kerepesi út) és Puskin u. (Ötpacsirta u.) által határolt területre. 1817 és '32 között Haberle Károly professzor veszi át a Kert irányítását, ez egyfajta aranykor is a kert életében: európai hírűvé fejleszti a közel 10 000 fajt bemutató kertet, és ő szervez elsőként tanulmányi kirándulásokat a botanikus kertbe.

A reformkor újabb változást hoz a Füvészkert életébe: 1847-ben az egyetem felvásárolja a Festetics család 10 hektáros birtokát akkor még „messze a város határain túl”, a mai Józsefváros szívében. A sok költözés után a Füvészkert végre "révbe ért": azóta is ez a nagymúltú Kert otthona.

1864-65-ben felépül az európai viszonylatban is jelentős méretű, ma is álló pálmaház. A Kert újabb aranykorát a 19. század utolsó évtizedeiben éli. Ekkor épült meg a Victoria-ház is, melynek nagy vízmedencéje a trópusi, különleges szépségű amazonaszi tündérrózsának vagy a Paraguayból származó rokonának ad otthont.

Széleskörű népszerűségét azonban igazán Molnár Ferenc 1907-ben megjelent regényének köszönheti. A Pál utcai fiúk cselekményének fontos színhelye a Füvészkert. Maga az elnevezés, a Füvészkert, a nyelvújítás korából származik, de a regény nyomán terjedt el, s lett máig is használatos. 2008-ban vette fel hivatalosan is ezt a nevet az addigi Botanikus Kert.

A 20. század elejére azonban a főváros már körülnőtte az ak­kor több mint 10 hektáros kertet, a kert romantikus tájat idéző angolpark jellege is megszűnt – területének kétharmadát elvesztette, helyére klinikai épületeket emeltek.

A 200 évvel ezelőtt, Pollack Mihály tervei szerint épült egykori vadászkastély ma a kert központi épülete. Az 1966-ban újjáépített műemlék jellegű pálmaház és az 1984-ben elkészült új üvegház a trópusi, szubtrópusi növények otthona.

Botanikai értékek, nevezetességek

A Füvészkertben élő páfrányfenyők több mint 200 évesek. A páfrányfenyők rendjének egyetlen élő képviselője annyira elüt a ma élő összes növénytől, hogy egyikkel sem hozható közeli rokonságba. Ritkaság a sárkányfenyő is, amely 2006-ban adományként, Ausztráliából került a Füvészkertbe.

A kert jeles szabadtéri fás növényei között megemlítendőek még a liliomfák, az örökzöld tölgyek, a bambuszfélék, de számos ciprusféle, boróka és tűnyalábos fenyő is. A fenyőfélék jeles magyar szelekcióit bemutató gyűjtemény a bejárat közelében tekinthető meg.

Az Ázsia kert Sakura fái tavasszal a cseresznyevirágzás ünnepét idézik. A cseresznyevirágokat teljes pompájukban alig néhány napig lehet megtekinteni, utána a virágszirmok lehullnak. E köré a néhány nap köré szokták szervezni a rendkívül népszerű Sakura ünnepet, amikor japán módra, azaz piknikezve, a fűben ülve csodálhatjuk meg ezeknek a különleges fáknak a színes virágbaborulását.

Az amazonasi óriás-tündérrózsa virágzása a Victoria-ház kerek medencéjében szintén varázslatos esemény. 20–25 cm átmérőjű virágja két éjszakán át nyílik, az első éjszaka hófehér, és ananászillatot áraszt, a második éjjel pedig rózsaszínre színeződik. Vízen úszó óriási levelének átmérője elérheti az 1–1,5 métert, pereme pedig 10–15 cm magas is lehet.

Az Ausztrál-ház az ausztrál mediterrán tájak növényeit mutatja be közel 1000 m2-en, ahol közel 90 őshonos ausztrál növény látható, köztük a jól ismert Black Boy, az üvegmosókefe-virág vagy a kenguru-tappancs.

A Pálmaházban több mint 200 pálmaféleség, 170 trópusi haszonnövény és számtalan szubtrópusi faj él.

Természetvédelem

A Füvészkert 1960 óta országos természetvédelmi terület, így kiemelten fontos feladata a veszélyeztetett, védett növények megőrzése, mesterséges szaporítása és később a felszaporított egyedekből visszatelepítési kísérletek folytatása. A Kert jelenleg több száz, hazánkban, illetve nemzetközileg veszélyeztetett fajt őriz, ill. mutat be.

Oktatás és kutatás

A Füvészkert a növényi génmegőrzés egyik legjelentősebb intézménye. Élő növénygyűjteménye, mikroszaporító laboratóriuma, magbankja és herbáriuma egyaránt szolgálja a hazai és nemzetközi kutatást és oktatást. Az intézmény nemesítő és honosító tevékenysége is kiemelendő, hazánkban elsőként itt jött létre a hibridciprusok és a selyemmirtuszok nemzeti gyűjteménye, melyek nemesítési programjait az Intézmény dolgozta ki és végzi folyamatosan.

Kultúra

2006-ban kulturális örökségvédelem alá került az egész kert, valamint elnyerte a Magyar Örökség díjat is. A Kert népszerűsítésében nagy szerepet játszott Molnár Ferenc híres ifjúsági regénye, A Pál utcai fiúk, amelyben a cselekmények fontos színhelye volt a „fűvészkert”.

Rendszeres tematikus rendezvényeket tartanak a Sakura ünnepen kívül is: Növények Nemzetközi Napja; Madarak és Fák Napja;  Gyógynövényismereti bemutató és tanfolyam; Kaktuszkiállítás; Virágshow és virágvásár; Gyerektábor; Múzeumok Éjszakája; Esti Viktória virágzás; Vízinövény bemutató; Paradicsom(i) nap; Orchidea Klubnap; Kulturális Örökség Napja; Kutatók Éjszakája; Ginkgo Napok; Trópus a Télben.

Az elmúlt tíz év fejlesztései

2008 és 2011 között megújult a nagy pesti árvíz egyik utolsó, és még látható színtere, a ligeterdő, amely bővülő élőhelyet nyújt a város közepén élő mocsári teknős kolóniának, és több, a Füvészkertben élő rovarnak és madárnak. Megújult az eddig is nagyon népszerű Ázsiai Kert, a Sziklakert, és bővült a Rosarium is, amely a hazai nemesítésű, méltán világhírű rózsafélék bemutatását is lehetővé teszi. A műemléki védettségű Pálmaház a nagyjából 1 évig tartó rekonstrukciója során teljesen megújult: új gépészetet, világítást és üvegfelületeket kapott, valamint külsejét is felújították.

Nyitvatartás

  • November 1. - március 31.: minden nap 9:00 - 16:00
  • Április 1. - október 30.: minden nap 9:00 - 17:00

Árak:

  • Felnőtt: 1200 Ft
  • Diák: 600 Ft
  • Nyugdíjas: 900 Ft
  • Családi (2 felnőtt + 2 gyerek 14 éves korig): 3500 Ft 

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2020 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége profilképe
Szerző
Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége
frissítve: 2020-04-27

Tömegközlekedéssel

  • M3-as metróval a Semmelweis Klinikák vagy a Nagyvárad tér megállóig utazzunk.
  • A 9-es autóbusz vagy 72-es és 83-as troli Kálvária tér megállójánál szálljunk le.

Megközelítés

  • A Semmelweis Klinikák megállótól az Üllői úton induljunk el kifelé. Kanyarodjunk be a Korányi Sándor utcába. Az Illés utcai kereszteződésben lesz a Füvészkert bejárata (670 m).
  • A Nagyvárad térről a leggyorsabban az Orczy-kerten átvágva jutunk a Füvészkertbe. A Természettudományi Múzeum után kiérünk a Korányi utcába, ahol jobbra fordulunk. A sarkon balra találjuk a bejáratot (800 m).
  • A Kálvária térről az Illés utcán induljunk el. Ezen megyünk 550 métert, majd a végén találjuk a Füvészkert bejáratát.

Parkolás

  • A környező utcákban lehet parkolni, de felejtsük: hétköznap fizetős!

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.483786, 19.085569
DMS (Fokok, fokpercek és fokmásodpercek)
47°29'01.6"N 19°05'08.0"E
UTM (Univerzális Transzverzális Mercator)
34T 355775 5260704
w3w (what3words) 
///hajlik.kitérő.alacsony
Navigáció Google Térképpel

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


értékelések száma

Írd meg az első hozzászólást!

Még nem szólt hozzá eddig senki.


A többiek fényképei


ELTE Füvészkert

Illés utca 25.
1083 Budapest
Telefon +36 1 210 1074 (porta)

Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló Családoknak
  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp