Kállay-kúria (Kállósemjén)

A Kállay-család története egészen az 1200-as évekig vezethető vissza. Tagjai közül sokan számos kiemelkedő pozíciót töltöttek be a vármegye és a Magyar Királyság történetében. A leghíresebb közülük Kállay Mikós, aki a II. világháború alatt hazánk miniszterelnöke volt.

Barokk kastély – időkapszula, talicska és titkos járatok

Ha ez az épület mesélni tudna, dicső múltról, fényes fogadásokról, politikai vitákról, nagy tivornyákról, a parketta eltüzeléséről, diákcsínyekről, enyészetről és megújulásról is számtalan izgalmas történet kerülne elő.

Keletkezése az 1760-as évekre tehető; megépítését egy olasz mesternek, Salvator Aprilisnak köszönhetjük, aki a nagykállói vármegyeházát is tervezte. A barokk épület eredetileg az előcsarnokból és a mai hat központi helyiségből állt, amihez a 19. században hozzácsatolták a keleti szárnyat, majd az emeleti teraszos részt. A Kállay család 1945-ig lakott a falak között. A háborúban igencsak megrongálódott, gazdátlanná vált épületben először munkásszállást alakítottak ki, majd az Apagyi Állami Gazdaság műtrágya- és terményraktárként hasznosította. Az 1960-as években kollégiumként működött, hiszen a településhez tartozó, távoli tanyáról nem tudtak volna a gyerekek nap mint nap ingázni; a bentlakásos lehetőség 1990 körül veszítette el a jelentőségét, amikor a családok beköltöztek a faluba.

Igaz ugyan, hogy a kúriát 1964-ben műemlékké nyilvánították, de az igazi áttörést a 2015-ös felújítás jelentette, amikor a romokból szinte csodával határos módon új életre keltették az épületet. A munkálatok kezdetén még nem sejtették, hogy már az 1700-as évek előtt is állhatott itt épület, de egy véletlennek köszönhetően az egyik munkás talicskával együtt beszakadt a pincerendszerbe – így fedezték fel azt a föld alatti, titkos alagútrendszert, ami egy esetleges vész esetén a család menekülési útvonalát biztosította három irányba (a kripta felé, Kállósemjénbe és a Volkenstein-kastélyig). Sajnos ezek a járatok beszakadtak, a régészeti feltárás még várat magára.

Az épületben egy márványtábla mögött úgynevezett időkapszulát helyeztek el, amiben fotókon és videókon örökítették megy Kelet-Magyarországot, a Nyírséget, valamint a kastély felújításának mozzanatait az utókor számára. A kiállításon rajzolt-festett képeken elevenedik meg a kastély kezdeti állapota és felújításának lépései.

A tárlat

Bőrtalpú mamuszt kell a cipőnkre húzni, mielőtt a szépen felújított épület faberakásos parkettájára lépnénk. A termek korszakról korszakra haladva mutatják be a Kállay családot. A középkor gazdagságáról nem csak a patinás fegyverek és tárgyak tanúskodnak: az olasz trónszék annak állít emléket, hogy a Kállayak az Árpád-ház kihalásának végére pallosjoggal rendelkeztek – vagyis olyan nagy hatalmuk volt, hogy halálos ítéletet hozhattak bárki élete felett.

Érdekes felfedezni a kiállított tárgyak tükrében, ahogy az újkorban a család és a birtok is hanyatlásnak indult a török portyák miatt. A néhai gazdagságról árulkodik az ezüstszálakkal átszőtt faliszőnyeg, a szegénységet az egyszerű használati tárgyak sugallják. A tárlat sok eredeti, Kállay-tulajdonban lévő bútort és festményt őriz az utókornak - láthatunk itt eredeti Benczúr Gyula-alkotást is a 18. századból.

A kártyaasztal arról árulkodik, hogy a Kállayak nem vetették meg a dzsentriélet örömeit – ennek viszont Kállay Miklós látta kárát, aki, mire megörökölte volna a több tízezer holdas birtokokat, addigra a terület százholdasra zsugorodott, az is tele adóssággal, amit neki kellett kemény munkával tisztára mosnia.

Címer és intarzia

A család címerével nemcsak a kiállításon, hanem az épület homlokzatán, a parkban, Kállósemjénben és a közeli falvakban is gyakran találkozhatunk. Minden elem egy-egy szimbólum: a sárkánygyík az életük folytonos megújulását és körforgását jelenti, a sisakos alak a vitézségre utal, a hal a kereszténységre, a két szív a királyhoz és a vármegyéhez való hűségre. A latin „In asperis et prosperis” felirat jelentése: balsorsban és szerencsében is.

A kastélynak hajdan elegáns, intarziás kazettapadlózata volt, aminek egyedi megjelenését az alap fától eltérő színű, tónusú, formára vágott faberakás adta. Az, hogy most a régi pompájában láthatjuk, és járhatunk is rajta, tulajdonképpen annak a szerencsének köszönhető, hogy az eredeti, ismétlődő mintázat egy egészen pici része megmaradt, amiből rekonstruálni tudták a régi állapotot. Amikor az épületből kiköltözött a család, néha fát vágtak a szobákban vagy különféle vegyi anyagokat tároltak a padlón, de a legnagyobb csapást mégis az 1944-ben betörő szovjetek jelentették, akik felszedték a padlózatot, és fűtőanyagként eltüzelték a cserépkályhákban.

Híres Kállayak

Az 1200-as évekig visszavezethető családfa számos híres embert számlál. Kállay Pál például Mátyás király fekete seregében szolgált; Kállay András sokat tett a vasúthálózat kiépítéséért és az ország árvízmentesítéséért. Két pénzügyminiszter is kikerült a famíliából: az egyik Kállay Benjamin „Béni” (az Osztrák-Magyar Monarchia idején), a másik Kállay Tibor, aki Trianon után hozta rendbe Magyarország anyagi helyzetét – nevéhez kötődik a pengő, ami később annyira elértéktelenedett, hogy az utcán söpörni lehetett a bankjegyeket.

Kállay Miklós, a család leghíresebb tagja Horthy idején volt miniszter, majd miniszterelnök. Azt remélték tőle, hogy kihúzza a magyarokat a világháborús helyzetből. Politikájában tartotta ugyan a németekkel a szövetséget és a kapcsolatot, de folyamatosan lazított rajta. 1944-ben, amikor a németek betörtek, elhurcolták őt Németországba - onnan később az amerikaiak szabadították ki. Feleségét, Kállay Helént precíz, kemény asszonynak tartották, aki hű volt a férjéhez és jószívű az emberekhez. Adakozókészségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Hitlertől kapott vadonatúj repülőgépet azonnal a vöröskereszt szolgálatába állította. Ő a háború végén, Buda ostroma közben vesztette életét. 

Kállay Miklós a német fogságból való szabadulása után emigrációban töltötte utolsó éveit, New Yorkban temették el. Kifejezett kérése az volt, hogy amikor az utolsó szovjet katona is kiteszi a lábát Magyarországról, illetve a kállósemjéni birtokról, akkor hozzák őt haza, hiszen csak az őseivel nyugodhat. 1993-ban kérésének megfelelően a hamvait a kastély keleti szárnyában álló kriptába helyezték, ma is itt nyugszik a család sok más tagjával együtt.

Nyitvatartás

Június 15. és augusztus 31. között:

• hétfő-péntek: 09:00-17:00
• szombat-vasárnap: 11:00-19:00

Március 1. és június 14. között:

• hétfő-péntek: 09:00-17:00

A park:

• minden nap: 8:00 - 20:00

Árak:

• Felnőtt: 1200 Ft
• Diák, nyugdíjas, helyi lakos: 600 Ft
• Családi (2 felnőtt és 2-3 gyerek): 3000 Ft
• Csoportos (10 fő felett): 1000 Ft/fő
• Csoportos gyermek (10 fő felett): 500 Ft/fő

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2025 októberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!