MTSZ
MTSZ térképportál
Turista Magazin
TuristaShop
Kéktúra
Gerecse50
A kéktúrázás napja
Barlang
· Bükkvidék
· 350 m
-
Szeleta-barlangFénykép: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
A Kis-fennsík peremén nagy barlangszájak nyílnak, melyek hajdan a hegység lakóinak, mára már kihalt állatoknak és ősi civilizációknak nyújtottak menedéket. A hegység leggazdagabb ősrégészeti lelőhelye a Szeleta, belőle és a közeli barlangokból bizonyították először Magyarországon az ősember jelenlétét, s találtak megannyi jégkorszaki állatot a barlangi oroszlántól a gyapjas orrszarvúig.
A Szeleta hatalmas nyílásán belépve, akár egy nagy kupolában, a természet templomában, visszhangzó falakkal körbevett tágas csarnokba kerülünk. A hazai ősrégészet és ősemberkutatás helyszíne ez, innen sikerült hazánkban először tudományos megalapozottsággal bizonyítani az ősember egykori jelenlétét. Gyönyörűen megformált, babérlevél alakú lándzsahegyek és rengeteg levadászott állatmaradvány került elő a barlangi rétegekből. A 130 ezer évtől 20 ezer évig itt élt emberek leletei Európa egyik legjelentősebb őstörténeti alappontjává emelték a helyszínt. A barlangról szeletai-kultúrának nevezték el az itt élő, pattintott kőeszközöket használó embercsoportot.
Így ír a feltáró Kadic Ottokár a Szeleta-barlangban 1907-ben tett felfedezéséről:
„A humusztakaró alatt fekvő világosszürke barlangi agyagból pompásan megmunkált mandula alakú lándzsahegy került a kezembe. Ez volt életem egyik legörvendetesebb eseménye, barlangkutató törekvéseimnek első jelentős eredménye, tudományos fáradozásaimnak első jutalma! Hermann Ottó éppen akkor a lillafüredi Peleházban nyaralt, s amikor este, ásatásról hazatérve a leletet neki megmutattam, örömtől sugárzó arccal, meghatottan magyarázgatta a felfedezés nagy jelentőségét. Együtt örültünk a tudományos igazság győzelmének, az első hazai ősemberi lelet biztos, kézzelfogható bizonyítékának.”
A barlang maga egykor jóval lejjebb, a föld alá temetkezve helyezkedett el, mélyéről forrásvíz érkezett a felszínre. A fennsík lassú kiemelkedésével azonban magasra került, fokozatosan elvesztette vízutánpótlását, és száraz üregként állapodott meg a hegyoldalban.
A nyílás fölötti sziklaperemről Lillafüredre, a Szinva és a Garadna völgyének találkozására nyílik keskeny panoráma. A fák közül kiemelkedik a Palotaszálló díszes épülete; szemfülesek kiszúrhatják tőle balra a vízesést is. Alattunk Felsőhámor háztetői pöttyözik a sűrű erdőt. A barlang előtti természetes sziklateraszon esőbeálló található padokkal.
Nyitvatartás
| hétfő | 00:00–24:00 |
| kedd | 00:00–24:00 |
| szerda | 00:00–24:00 |
| csütörtök | 00:00–24:00 |
| péntek | 00:00–24:00 |
| szombat | 00:00–24:00 |
| vasárnap | 00:00–24:00 |
Egész évben szabadon látogatható.
Árak:
Ingyenes
Tömegközlekedéssel
- Az 5-ös és 15-ös miskolci helyi autóbuszjáratokról a Palotaszálló megállóban érdemes leszállni.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- A Palotaszálló megállójától a P◼ jelzés vezet fel a barlanghoz. Szintén ugyanerre jutunk fel, ha a kisvasúttal közelítjük meg Lillafüredet.
- Miskolcról a P, majd a P◼ jelzésen, Lillafüredről a P◼ követve jutunk fel a barlangnyíláshoz.
Parkolás
- Parkolni Lillafüreden több helyen is tudunk, szezontól függően ingyenesen vagy pénzért.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
Túránk a Szinva és a Garadna völgye fölötti vidékre hív. A hegység egymásba torkolló két jelentős vízfolyása részekre szabdalja a Bükköt, és ...
Túránk a Szinva és a Garadna völgye fölötti vidékre hív. A hegység egymásba torkolló két jelentős vízfolyása részekre szabdalja a Bükköt, és ...
Felhasználói kérdések