MTSZ
Turista Magazin
TuristaShop
TEKA-kártya
Kéktúra
Galyatető Turistacentrum
Gerecse50
A kéktúrázás napja
Szeleta-barlang
-
/ Szeleta-barlangPhoto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség -
/ A lillafüredi Palotaszállóra is rálátunk a Szeleta-barlang előtti orgonaligetbőlPhoto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ Kővel kirakott ösvény vezet le a Szeleta-barlang bejáratáhozPhoto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ Lillafüred a magasbólPhoto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ Szeleta-barlangPhoto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
-
/ Felsőhámor a Palotaszállóval koronázva a Szeleta-tető kilátójátólPhoto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
A Szeleta hatalmas nyílásán belépve, akár egy nagy kupolában, a természet templomában, visszhangzó falakkal körbevett tágas csarnokba kerülünk. A hazai ősrégészet és ősemberkutatás helyszíne ez, innen sikerült hazánkban először tudományos megalapozottsággal bizonyítani az ősember egykori jelenlétét. Gyönyörűen megformált, babérlevél alakú lándzsahegyek és rengeteg levadászott állatmaradvány került elő a barlangi rétegekből. A 130 ezer évtől 20 ezer évig itt élt emberek leletei Európa egyik legjelentősebb őstörténeti alappontjává emelték a helyszínt. A barlangról szeletai-kultúrának nevezték el az itt élő, pattintott kőeszközöket használó embercsoportot.
Így ír a feltáró Kadic Ottokár a Szeleta-barlangban 1907-ben tett felfedezéséről:
„A humusztakaró alatt fekvő világosszürke barlangi agyagból pompásan megmunkált mandula alakú lándzsahegy került a kezembe. Ez volt életem egyik legörvendetesebb eseménye, barlangkutató törekvéseimnek első jelentős eredménye, tudományos fáradozásaimnak első jutalma! Hermann Ottó éppen akkor a lillafüredi Peleházban nyaralt, s amikor este, ásatásról hazatérve a leletet neki megmutattam, örömtől sugárzó arccal, meghatottan magyarázgatta a felfedezés nagy jelentőségét. Együtt örültünk a tudományos igazság győzelmének, az első hazai ősemberi lelet biztos, kézzelfogható bizonyítékának.”
A barlang maga egykor jóval lejjebb, a föld alá temetkezve helyezkedett el, mélyéről forrásvíz érkezett a felszínre. A fennsík lassú kiemelkedésével azonban magasra került, fokozatosan elvesztette vízutánpótlását, és száraz üregként állapodott meg a hegyoldalban.
A nyílás fölötti sziklaperemről Lillafüredre, a Szinva és a Garadna völgyének találkozására nyílik keskeny panoráma. A fák közül kiemelkedik a Palotaszálló díszes épülete; szemfülesek kiszúrhatják tőle balra a vízesést is. Alattunk Felsőhámor háztetői pöttyözik a sűrű erdőt.
Open from
Price:
Ingyenes.Public transport
- Az 5-ös és 15-ös miskolci helyi autóbuszjáratokról a Palotaszálló megállóban érdemes leszállni.
Getting there
- A Palotaszálló megállójától a P◼ jelzés vezet fel a barlanghoz. Szintén ugyanerre jutunk fel, ha a kisvasúttal közelítjük meg Lillafüredet.
- Miskolcról a P, majd a P◼ jelzésen, Lillafüredről a P◼ követve jutunk fel a barlangnyíláshoz.
Parking
- Parkolni Lillafüreden több helyen is tudunk, szezontól függően ingyenesen vagy pénzért.
Coordinates
- 3 Routes nearby
Hazánk egy különleges karsztvidékén járunk, az ország fokozottan védett barlangokban, karsztjelenségekben leggazdagabb táján. Túránkkal ...
A kirándulás bemutatja a Bükk számos izgalmas, érdekes barlangját, az összekötő utakon pedig mesés panorámában lehet részünk: ellátunk Diósgyőrtől ...
Túránk a Szinva és a Garadna völgye fölötti vidékre hív. A hegység egymásba torkolló két jelentős vízfolyása részekre szabdalja a Bükköt, és ...
- 3 Routes nearby
Questions and answers
Would you like to the ask the author a question?
Reviews
Help others by being the first to add a review.
Photos from others