A Csóványos keleti gerincének turistaútján haladva tájékoztatótábla hívja fel figyelmünket az egykori nyír-réti vadászkastély csekély romjaira.
A Nyír-réti kastély
Az Esterházy-család börzsönyi birtokainak szétaprózódása után 1893-ban a diósjenői uradalom báró Falkenhausen Ernő kezébe került, aki még a századforduló előtt építtette fel itt vadászkastélyát. A Nyír-rét tisztása akkoriban egészen idáig, a gerincig felnyúlt, a korabeli leírásokból azt is tudjuk, hogy rajta csupán néhány fenyő állt. Az erdőterület a kastéllyal együtt 1906-ban újból gazdát cserélt, ekkor báró Sváb Sándor bankár vásárolta meg. A frissen nemesi címet kapott bárót minden bizonnyal az is motiválta az erdőterület megvásárlásában, hogy közös vadászatokkal könnyebben „el tudta fogadtatni” több szempontból is különc származását – polgári státuszát és izraelita hitét – a történelmi arisztokrata családokkal. Egy ilyen vadászatnak az emlékművét találjuk az Árva-kút közelében is.
Sváb Sándor 1912-es halálával felesége, csetei báró Herzog Irén örökölte meg birtokait, így a vadászkastélyt is. Az özvegy minden nyáron felköltözött ide diósjenői otthonából, ahonnan minden reggel friss élelmet szállítottak fel a mai napig „Ételhordó útnak” nevezett ösvényen. A szóbeszéd szerint a közeli Wenckheim-kastély tulajdonosa, gróf Wenckheim József magánrepülőgépével „ingázott” békési és nógrádi birtokai között, és a Nyír-réti vadászkastély feletti átszálltakor mindig ledobott egy csokor rózsát az ott időző özvegyasszonynak. 1942-ben a diósjenői birtokot a vadászkastéllyal együtt – Herzog Irén zsidó származása miatt – állami tulajdonba vették, s noha az épület a II. világháborús front átvonulását kisebb sérülésekkel átvészelte, az 1950-es években leégett. Hogy gyújtogatás volt-e vagy baleset, alighanem sosem fog kiderülni.
Sváb Sándorné Herzog Irént 1951-ben kitelepítették Andrássy úti otthonából, Visegrádra költözött, ahol 1959-ben, 92 éves korában halt meg. A család kriptája a mai napig áll, és látogatható a Salgótarjáni úti zsidó temetőben. A házaspár közös síremlékének tervezője Lajta Béla építész volt, akinek többek között a budapesti Újszínház, illetve az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola épületeit is köszönhetjük.
Nyitvatartás
| hétfő | 00:00–24:00 |
| kedd | 00:00–24:00 |
| szerda | 00:00–24:00 |
| csütörtök | 00:00–24:00 |
| péntek | 00:00–24:00 |
| szombat | 00:00–24:00 |
| vasárnap | 00:00–24:00 |
Egész évben szabadon látogatható.
Árak:
Ingyenes
Tömegközlekedéssel
- A Nyír-réti kastélyrom legegyszerűbben a Diósjenő, Arany János út buszmegállóból érhető el.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- A DIósjenő, Arany János út megállóból a Z jelzések vezetnek a kastélyromhoz (5,4 km, 564 m szintemelkedés).
- A Diósjenői Erdei Szabadidőpark parkolójából a ZT jelzéseken induljunk el dél felé, majd térjünk jobbra, a Z jelzésekre. Ezen jutunk el úti célunkhoz (4,8 km, 503 m szintemelkedés).
- Királyháza parkolójából a K◼, majd a Z jelzéseket kövessük (5,5 km, 447 m szintemelkedés).
Parkolás
- A Nyír-réti kastélyromhoz legközelebb a Diósjenői Erdei Szabadidőpark mellett tudunk parkolni.
- Királyházán is találunk parkolót, az idevezető műút azonban engedélyköteles. További infók: https://www.erdeikirandulasok.hu/a-diosjeno-kemence-erdeszeti-maganut-hasznalata
Koordináták
Ajánlatok a környéken
A Magas-Börzsöny egyik különleges túráján a Nagy-Mánát keressük fel, amelyhez foghatóan elszigetelt kilátópontot máshol a hegységben nem találunk.
Sportteljesítménynek is beillő körtúránkon a Börzsöny keleti lábától kapaszkodunk fel legmagasabb ormára, hogy kilátójából bámuljuk a tájat, ...
A Magas-Börzsöny egyik különleges túráján a Nagy-Mánát keressük fel, amelyhez foghatóan elszigetelt kilátópontot máshol a hegységben nem találunk.
Sportteljesítménynek is beillő körtúránkon a Börzsöny keleti lábától kapaszkodunk fel legmagasabb ormára, hogy kilátójából bámuljuk a tájat, ...

Felhasználói kérdések