A műemléki védelem alatt álló gótikus templom tornyának négy fiatornyos sisakja alá kapaszkodva a patinás falura és a vajai kastélyra kapunk élményekkel teli panorámát.
Piciből naggyá válni
Az eredeti, egészen kicsi templom a 13. század végén épült román stílusban, most látható formájára csak később bővítették ki. (Az eredetihez hasonló, kis méretű templomokat manapság is találunk Szatmár-Bereg egyes részein, amik a bővítést mellőzve megőrizték a középkori architektúrát – ilyen például Márokpapi református temploma is.) Az épület egyhajós, síkmennyezetes teremtemplomán résablakok engedték be a fényt; egy diadalív választotta el a trapéz formájú szentélyt, az északi oldalában sekrestyével.
Az első komolyabb átalakításra a 15. század végén–16. század elején került sor a gótika jegyében. A régi templomhajó falait megemelték, az eredeti szentélyt és sekrestyét elbontották, majd kibővítették, szinte megduplázva a templom méretét. A régi helyett úgynevezett sokszögzáródású (vagyis nem egyenes falak zárják, hanem egy nyolcszög három oldala), kívül támpillérekkel megerősített, késő-gótikus kőbordás hálóboltozat megtartására alkalmas szentélyt építettek. Ez később ugyan megrongálódott, így el kellett bontani, de a régészek a feltárás során rábukkantak a nyomaira (a ma is látható ívek a boltozat érintkezési felületei voltak a falakkal). Az új sekrestye építésekor került ide a ma látható reneszánsz ajtókeret is.
Az átalakítás részeként befalazták a résablakokat. A feltárások során kiderült, hogy ezekből régen jóval több volt, de csak kettőt sikerült megmenteni. Ha manapság rájuk pillantunk, visszaidézhetjük az eredeti épület formavilágát.
A templom a 18. és 19. század fordulóján újabb felújításon esett át. Ekkor épült hozzá a kétszintes torony, aminek homlokzatára a Vay család címere került - hiszen a környékbeli birtokos, nemesi család nagy mértékben támogatta anyagilag a munkálatokat. Az építmény innentől a II. világháborúig békében élte napjait, mígnem a visszavonuló német csapatok tűzvonalába kerülve jó pár találatot kapott, megrongálódott. A templomot először 1974-ben, majd legutóbb 2010 és 2012 között újították fel. Érdemes megkeresni a kapu melletti márványtáblát, amin láthatjuk a templom alaprajzát és a változtatásokat a korszakok függvényében.
Toronymagasan kiemelkedő torony
Igazi kuriózum, hogy a négy fiatornyos sisakkal ellátott, renovált templomtorony számtalan élményt ad annak, aki felkapaszkodik a tetejébe a falépcsőkön. A falakon és a pihenőszinteken elhelyezett ’minitárlatok’ mellett láthatjuk a régészek által beépített szondákat, a hajdani fehér falakat, az átalakítás nyomait is. Megfigyelhetjük például, ahogy a régi, román stílusú résablakokat betapasztották, majd mellette sokkal nagyobb ablaknyílásokat vágtak a falba, hogy több fény jusson a belső térbe.
Az egyik szinten szemügyre vehetjük a kecskeméti órásmester által összerakott régi szerkezetet, ami eredetileg a toronyórát hajtotta. Találkozunk az épület hajdani berendezéseivel, elemeivel, amik a felújítás során előkerültek, majd megismerkedünk a patinás kisváros mozgalmas történetével. A legfelső szint kilátóként funkcionál, festői panorámával az alattunk terpeszkedő településre és a környező alföldi tájra, benne a reneszánsz Vay-várkastéllyal és a kiskastéllyal.
A kilátás mellett, ha szemfülesek vagyunk, a torony ablakában felfedezhetjük a gyöngybagoly keltetőládát. Érdemes rápillantani a precíz karbantartást igénylő, fazsindelyes tetőszerkezetre is. Ha kívülről nézzük az épületet, vizsgáljuk meg a háromtagú párkánnyal osztott toronysisak négy sarkán a szintén fából ácsolt toronysisakokat is, amiket a gótika egyik „divatjaként” 1892-ben toldottak az eredeti építményhez.
A templom extrái
A torony mellett az épület is számtalan érdekességet rejt. Érdemes megnézni a reformáció kori, 1837-es empire stílusú szószéket és az ugyanebben a stílusban készült Mózes-szék faragott díszeit (utóbbi még restaurálásra vár).
A középkorban épült sekrestyét látogatóbarát szellemben újították fel, ma kiállítótér van benne. Itt látható a reformáció korából származó kupák között az az aranyozott kehely, ami eredetileg a templomé volt, majd átkerült a sárospataki múzeumba, ahonnan idővel sikerült visszaszerezni. A kegytárgyak mellett a tablóba rendezett építéstörténeti periodizációba is bepillanthatunk.
A templomban megtaláljuk a Rákóczi-szabadságharc egykori marsalljának, Vay Ádámnak az epitáfiumát, amit Lengyelországból hoztak vissza (ehhez hasonló díszes sírkőlapot láthatunk Csarodán a református templom karzata alatt is).
A templom előtti parkban Vay Ádám obeliszkjét (síremlékét) Holló Barnabás tervezte. A közelében világháborús emlékművet is találunk.
Nyitvatartás
| hétfő | 08:00–18:00 |
| kedd | 08:00–18:00 |
| szerda | 08:00–18:00 |
| csütörtök | 08:00–18:00 |
| péntek | 08:00–18:00 |
| szombat | 08:00–18:00 |
| vasárnap | 08:00–18:00 |
A templom kívülről egész évben szabadon látogatható.
A látogatáshoz előre bejelentkezés szükséges a +3630 639 0223-as telefonszámon (Bencze Tamás lelkésznél).
Istentiszteletek ideje: vasárnaponként 10:30 és 15:00.
Árak:
- Belépőjegy a templomba: 200 Ft/fő
Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2025 márciusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!
Tömegközlekedéssel
- A távolsági buszról a Vaja, művelődési ház megállóban érdemes leszállni.
Keresd meg az útvonaltervet a célállomásra
Megközelítés
- A buszmegállóból déli irányba indulunk a Tulipán utcán, majd 80 m után a T elágazásban balra fordulunk a Damjanich utcába. Innen a P jelzések kísérnek a templomig, amit az út jobb oldalán találunk (összesen 260 m, 1 m szintemelkedés).
Parkolás
- Közvetlenül a templomnál az út mellett kialakított parkolóban tehetjük le az autót.
Koordináták
Ajánlatok a környéken
A Beregi-Tiszahát a folyók birodalma: a Tisza, a Szamos és a Kraszna alakította a tájat és az itt élők életét. Ebbe a világba pillanthatunk be egy ...
Az Alföld szél borzolta, tarajos homokhullámai között navigálunk a történelmi város, a Báthori család lakhelyeként központtá vált Nyírbátorból a ...
Vajai református templom
A Beregi-Tiszahát a folyók birodalma: a Tisza, a Szamos és a Kraszna alakította a tájat és az itt élők életét. Ebbe a világba pillanthatunk be egy ...
Az Alföld szél borzolta, tarajos homokhullámai között navigálunk a történelmi város, a Báthori család lakhelyeként központtá vált Nyírbátorból a ...

Felhasználói kérdések