A műemléki védelem alatt álló gótikus templom tornyának négy fiatornyos sisakja alá kapaszkodva a patinás falura és a vajai kastélyra kapunk élményekkel teli panorámát.
Piciből naggyá válni
Az eredeti, egészen kicsi templom a 13. század végén épült román stílusban, most látható formájára csak később bővítették ki. (Az eredetihez hasonló, kis méretű templomokat manapság is találunk Szatmár-Bereg egyes részein, amik a bővítést mellőzve megőrizték a középkori architektúrát – ilyen például Márokpapi református temploma is.) Az épület egyhajós, síkmennyezetes teremtemplomán résablakok engedték be a fényt; egy diadalív választotta el a trapéz formájú szentélyt, az északi oldalában sekrestyével.
Az első komolyabb átalakításra a 15. század végén–16. század elején került sor a gótika jegyében. A régi templomhajó falait megemelték, az eredeti szentélyt és sekrestyét elbontották, majd kibővítették, szinte megduplázva a templom méretét. A régi helyett úgynevezett sokszögzáródású (vagyis nem egyenes falak zárják, hanem egy nyolcszög három oldala), kívül támpillérekkel megerősített, késő-gótikus kőbordás hálóboltozat megtartására alkalmas szentélyt építettek. Ez később ugyan megrongálódott, így el kellett bontani, de a régészek a feltárás során rábukkantak a nyomaira (a ma is látható ívek a boltozat érintkezési felületei voltak a falakkal). Az új sekrestye építésekor került ide a ma látható reneszánsz ajtókeret is.
Az átalakítás részeként befalazták a résablakokat. A feltárások során kiderült, hogy ezekből régen jóval több volt, de csak kettőt sikerült megmenteni. Ha manapság rájuk pillantunk, visszaidézhetjük az eredeti épület formavilágát.
A templom a 18. és 19. század fordulóján újabb felújításon esett át. Ekkor épült hozzá a kétszintes torony, aminek homlokzatára a Vay család címere került - hiszen a környékbeli birtokos, nemesi család nagy mértékben támogatta anyagilag a munkálatokat. Az építmény innentől a II. világháborúig békében élte napjait, mígnem a visszavonuló német csapatok tűzvonalába kerülve jó pár találatot kapott, megrongálódott. A templomot először 1974-ben, majd legutóbb 2010 és 2012 között újították fel. Érdemes megkeresni a kapu melletti márványtáblát, amin láthatjuk a templom alaprajzát és a változtatásokat a korszakok függvényében.
Toronymagasan kiemelkedő torony
Igazi kuriózum, hogy a négy fiatornyos sisakkal ellátott, renovált templomtorony számtalan élményt ad annak, aki felkapaszkodik a tetejébe a falépcsőkön. A falakon és a pihenőszinteken elhelyezett ’minitárlatok’ mellett láthatjuk a régészek által beépített szondákat, a hajdani fehér falakat, az átalakítás nyomait is. Megfigyelhetjük például, ahogy a régi, román stílusú résablakokat betapasztották, majd mellette sokkal nagyobb ablaknyílásokat vágtak a falba, hogy több fény jusson a belső térbe.
Az egyik szinten szemügyre vehetjük a kecskeméti órásmester által összerakott régi szerkezetet, ami eredetileg a toronyórát hajtotta. Találkozunk az épület hajdani berendezéseivel, elemeivel, amik a felújítás során előkerültek, majd megismerkedünk a patinás kisváros mozgalmas történetével. A legfelső szint kilátóként funkcionál, festői panorámával az alattunk terpeszkedő településre és a környező alföldi tájra, benne a reneszánsz Vay-várkastéllyal és a kiskastéllyal.
A kilátás mellett, ha szemfülesek vagyunk, a torony ablakában felfedezhetjük a gyöngybagoly keltetőládát. Érdemes rápillantani a precíz karbantartást igénylő, fazsindelyes tetőszerkezetre is. Ha kívülről nézzük az épületet, vizsgáljuk meg a háromtagú párkánnyal osztott toronysisak négy sarkán a szintén fából ácsolt toronysisakokat is, amiket a gótika egyik „divatjaként” 1892-ben toldottak az eredeti építményhez.
A templom extrái
A torony mellett az épület is számtalan érdekességet rejt. Érdemes megnézni a reformáció kori, 1837-es empire stílusú szószéket és az ugyanebben a stílusban készült Mózes-szék faragott díszeit (utóbbi még restaurálásra vár).
A középkorban épült sekrestyét látogatóbarát szellemben újították fel, ma kiállítótér van benne. Itt látható a reformáció korából származó kupák között az az aranyozott kehely, ami eredetileg a templomé volt, majd átkerült a sárospataki múzeumba, ahonnan idővel sikerült visszaszerezni. A kegytárgyak mellett a tablóba rendezett építéstörténeti periodizációba is bepillanthatunk.
A templomban megtaláljuk a Rákóczi-szabadságharc egykori marsalljának, Vay Ádámnak az epitáfiumát, amit Lengyelországból hoztak vissza (ehhez hasonló díszes sírkőlapot láthatunk Csarodán a református templom karzata alatt is).
A templom előtti parkban Vay Ádám obeliszkjét (síremlékét) Holló Barnabás tervezte. A közelében világháborús emlékművet is találunk.
Opening times
| Monday | 08:00–18:00 |
| Tuesday | 08:00–18:00 |
| Wednesday | 08:00–18:00 |
| Thursday | 08:00–18:00 |
| Friday | 08:00–18:00 |
| Saturday | 08:00–18:00 |
| Sunday | 08:00–18:00 |
A templom kívülről egész évben szabadon látogatható.
A látogatáshoz előre bejelentkezés szükséges a +3630 639 0223-as telefonszámon (Bencze Tamás lelkésznél).
Istentiszteletek ideje: vasárnaponként 10:30 és 15:00.
Price:
- Belépőjegy a templomba: 200 Ft/fő
Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2025 márciusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!
Public transport
- A távolsági buszról a Vaja, művelődési ház megállóban érdemes leszállni.
Get Timetable to destination
Directions
- A buszmegállóból déli irányba indulunk a Tulipán utcán, majd 80 m után a T elágazásban balra fordulunk a Damjanich utcába. Innen a P jelzések kísérnek a templomig, amit az út jobb oldalán találunk (összesen 260 m, 1 m szintemelkedés).
Parking
- Közvetlenül a templomnál az út mellett kialakított parkolóban tehetjük le az autót.
Coordinates
Recommendations nearby
The Beregi-Tiszahát is the realm of rivers: the Tisza, the Szamos, and the Kraszna have shaped the landscape and the lives of its inhabitants.
We navigate among the ruffled, crested sand waves of the edge of the Great Hungarian Plain from the historic city of Nyírbátor, which became the ...
Vajai református templom
The Beregi-Tiszahát is the realm of rivers: the Tisza, the Szamos, and the Kraszna have shaped the landscape and the lives of its inhabitants.
We navigate among the ruffled, crested sand waves of the edge of the Great Hungarian Plain from the historic city of Nyírbátor, which became the ...

User Questions