Cölöpsétány (sándorfalvi Ökopark)

Szikes puszta, Nádas-tó, pallósétány

Szikes puszták, ártéri és homoki erdők vidékén járunk. A homokháton fekvő terület a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része, és Natura 2000 védelem alatt áll. Ezt a tájat hajdan a Tisza árterében húzódó, végeláthatatlannak tűnő mocsár borította; ennek maradványa Sándorfalva északi részén a Nádas-tó, ami napjainkban strandként és horgászvízként is népszerű. A település vezetői szerették volna megmutatni a terület természeti értékeit az idelátogatóknak, ebből született a pallósétány létrehozásának gondolata.

2021 júniusára készült el a fél kilométernyi, íves vonalvezetésű útvonal a Nádastó Szabadidőpark peremén. Az építmény harmonizál a természettel: legjellemzőbb építőanyaga a fa (ezen belül is fenyő), amit perzseléses technikával tettek még ellenállóbbá. Fémelemeket csak az istállóban, a pihenők közepén és a kilátónál láthatunk. Az ösvény egésze cölöpökön áll, betont sehol nem használtak. Az alkotó egyébként ugyanaz a Paradigma Ariadné építészstúdió, akik Dunakeszin a Teknős tanösvény útvonalát is kialakították.

Függőágy nádi muzsikával

Az egyébként megközelíthetetlen, mocsaras világot deszkapallókon, a víz felett járhatjuk be. Habár az útvonal rövid, érdemes meg-megállva több időt szánni rá, mert minél tüzetesebben vizslatjuk a körülöttünk burjánzó növényvilágot, annál több élőlény mutatja meg magát a teknősbékától a szitakötőn és a hattyún át a vízi siklóig – hogy csak a legismertebbeket említsük.

Az útvonalon először egy nagyobb épületbe, a bivalyok szárnyékába kukkanthatunk be. Ez az elsőre furcsa kifejezés olyan építményt takar, ami jellemzően a pusztában áll, és a legelőn tartózkodó állatoknak nyújt védelmet; falait nádból, vesszőből vagy deszkákból állítják össze. Ha szerencsénk van, a félig nyitott falak között megpillanthatjuk a vizet kortyoló vagy hűsölő csordát.

A sétányon továbbhaladva három „merengőt”, vagyis pihenőépületet találunk, amiket nemcsak ülőalkalmatosságokkal, hanem néhány függőággyal is felszereltek. Mindegyik faháznak egyedi bájt kölcsönöz, hogy más-más formájúak az ablakaik, és tetejük is nyitott, ezért éjszakai csillaglesre is alkalmasak. Az épületek közepén a padlóból is kivágtak egy kör alakú darabot (a lepottyanás ellen korlát és védőháló feszül itt), így ha csendben üldögélünk, egy idő után a talpunk alatt is megelevenedik az élővilág.

Az út legvégén kilátó vár. A meredek lépcsős épületet Báló Tiborról nevezték el, aki aktívan részt vett a környék turisztikai fejlesztésében (és egyébként a cölöpsétányt magában foglaló projekt szupervízora is volt). Az építmény tetejéről hosszan pásztázhatjuk a vizes-nádas tájképet, ami lassan, de biztosan teljesen át fog alakulni - méghozzá szokatlan módon.

Mesteri tájkertész: a bivaly

Egykor nyílt vízfelület borította a felszínt, amit idővel meghódított a nádas. Az ehhez hasonló területeken a növények terjeszkedését égetéssel vagy vágással tudták kordában tartani – itt viszont a bivalyokra bízták a rehabilitációt. Az eredeti állapotok helyreállításához bivalyokat hívtak segítségül, akik a vizes, helyenként süppedős területen otthon érzik magukat, és örömmel dagonyáznak a száraz és nedves területek határán kialakuló sárban. Örömteli hír, hogy a bivalyok száma a szaporulatnak köszönhetően évről évre növekszik.

Ezek az állatok a füves területek lelegelése mellett szívesen fogyasztják a nyílt vizes felületet mára szinte teljesen bekebelező nádat, így kitartó munkájukkal napról napra alakítják a tájat. Így a nyílt vízfelület egyre növekszik, ami új növény- és állatfajoknak biztosít élőhelyet, és a vízimadarak is újfent birtokba vehetik. A bivalyok alkalmazása „karbantartóként” egyébként nem példa nélküli: a kiskunhalas Csetényi Élményparkban is ők rendezik a területet.

A bivalyok óriási, több mint 40 hektáros területen mozognak, így előfordulhat, hogy nem találkozunk velük a sétány mentén. Ha felkapaszkodunk a kilátóba, és végigpásztázunk a sűrű nádason, nagyobb eséllyel pillanthatjuk meg a távolban falatozó állatokat. Akinek mázlija van, akár a szárnyék épületében, valamelyik pihenő ablakában, a dagonyában vagy a réten közelről is megcsodálhatja őket. Az állatok csak legeltetési időszakban tartózkodnak itt, egyébként a közelben, Sándorfalva egyik tanyáján töltik az idejüket. Ha ebben az időszakban érkezünk, telefonos egyeztetést követően meglátogathatjuk őket a Mákszem bivalyoskertben.

A Nádastó Szabadidőpark egyéb elemei

A cölöpsétány közvetlen szomszédságában találjuk a Nádas-tó strandját, aminek egy része kifejezetten gyerekbarát: a pancsolótól a homokhegyen át a játszótérig minden megvan a tökéletes vízparti élményhez. A parton sorakozó bódékból enni- és innivalót szerezhetünk, használhatjuk a sportpályákat, és felkapaszkodhatunk a tó túlvégén álló épület kilátójába is, ahonnan az egész tórendszerre és a tanösvény területére is rápillanthatunk felülről.

A szerző tippjei

• A helyszín autóval könnyen megközelíthető, az útvonal a legvégén álló kilátót leszámítva babakocsival és kerekesszékkel is biztonságosan és akadálymentesen járható.
• Természetfotósoknak kiváló választás a helyszín.
• Az Ökopark és a Nádastó Szabadidőpark mellett halad el az Alföldi Kéktúra útvonala. Hazánk második leghosszabb turistaútja az alföldi táj legszebb részeit fűzi fel.

Nyitvatartás

Egész évben szabadon látogatható.

Árak:

Ingyenes