Szegedi kör a Tisza és a Holt-Maros sétányain (PICK Bordó körtúra)

• A tiszavirágzás emlékműtől induljunk el északi irányba, és keljünk át a Belvárosi hídon.
• A hídról lépcsőzzünk le, és haladjunk tovább északra a Közép kikötő soron.
• A Bertalan híd után kezdődik a Z jelzésű turistaút, ezen haladjunk tovább.
• Kövessük a fatáblák iránymutatását a Maros torkolatához, majd térjünk vissza a Z jelzésre; ezt kövessük egészen a Füvészkert sarkáig.
• A kereszteződésben térjünk balra a Z◼ jelű turistaútra, ami a Füvészkert bejáratáig vezet.
• Innen a Lövölde úton, majd az Alsó kikötő soron jutunk vissza a Belvárosi hídhoz és a kiindulóponthoz.

A túra részletes leírása

A Tisza bűvöletében

Túránk a tömegközlekedéssel minden irányból jól elérhető tiszavirágzás emlékműtől indul. A tiszavirág kérészfaj, amely a víz alatt, a Tisza leszakadó agyagos partjain fejlődik három éven át, majd pontosan ugyanazon a napon fajtársaival rajzásba kezd a víz fölött. A maximum egyórás jelenség rendkívül látványos, nem csoda, hogy költőket, festőket és szobrászokat is megihletett. A folyóparti bronzszobrot 1998-ban állították a Korányi fasoron.

A szobortól indulva máris átkelünk Újszegedre a Belvárosi hídon. Ma ugyan a város szövetébe tartozik, de eredetileg Újszeged helyén a 16. században különálló település állt, majd Szeged a 18. században bérbe vette, végül 1880-ban össze is csatolták a két várost. Az első hidat 1883-ban építették ezen a helyen, azonban ez 1944-ben megsemmisült a világháborúban. A jelenleg is használatban levő acélhidat 1948-ban adták át.

A híd lépcsőjén érkezünk meg a hotelek és éttermek között vezető Közép kikötő sorra, amelyen a Bertalan hídig aszfaltos úton sétálunk, majd megérkezünk a Z jelzésű Tisza-Maros sétányra, másik nevén Rotary tanösvényre, amely a hídfő keleti oldalán indul. A Z jelzéseket kell követnünk a következő jó néhány kilométeren – egészen a Füvészkertig. A navigáció nem bonyolult, de még a jelzések nélkül is adja magát az útvonal.

A túra soron következő 2 kilométerén a Tisza ártéri erdőjében sétálunk a Maros torkolata felé. Az árnyas, ligetes pagonyban széles, simára taposott földút vezet, körülöttünk mindenhol holtfa hever a természetvédelem jegyében; a Rotary tanösvény információs tábláiról pedig sokat tanulhatunk az élővilágról és a Tiszáról. Hamar érintjük a 2026 tavaszán felújított, korábban vihar tépázta Gergő liget pihenőhelyet, ahol esőbeálló, padok és asztalok szolgálják csoportok kényelmét is.

Miközben a Maros felé haladunk, balra kikandikál a Tisza és a napsütötte túlpart. A fák között olykor nagyobb ablakok nyílnak nézelődésre, egy helyen pedig kutyás strandot jelöltek ki, ahol a négylábúak biztonsággal mártózhatnak.

Kisvártatva elérjük a sétány egyetlen gyalogos műtárgyát, a Holt-Maros levezető csatornáján átívelő hidat, amely néhány lépcsőfoka az egyetlen olyan hely az útvonalon, ahol föl kell emelni a babakocsit vagy a kerékpárt. A minihídról visszakacskaringózunk a Tisza mellé, ahol 250 m múlva a Z jelzésű út éles jobbkanyart vesz. Itt egyelőre ne forduljunk még be, hanem menjünk tovább egyenesen: a minimális kitérő végén a Maros tiszai torkolatához érkezünk.

A Maros torkolata

A Tisza és a Maros látványos összefolyását a két folyó közti kőrakás jelzi – a torkolatra merőleges kilátás nem túl széles, a Tisza túlpartjáról jobban átlátható a helyszín. A panoráma így is mesés, a lágyan hullámzó folyók nyugalmában jó elmerülni. Érdekesség, hogy a két folyó közti, egy-egy kőre keskenyedő földsávon végződik a P▲ jelzésű turistaút, amely a Tisza és a Maros töltésén Mindszenttől Nagylakig vezető, P jelzésű turistaútból ágazik ki.

A torkolatnál a mi partunkon egy fakeresztet állítottak, alatta pedig újabb, padokkal és asztallal szerelt esőbeálló-kabint találunk, ahol már időszerű a pihenő. Ha kigyönyörködtük magunkat a panorámában, térjünk vissza az ösvényen a Z jelű turistaútra, és hagyjuk el az ártéri erdőt.

Az árvízvédelmi töltés meghódítása jelenti a túra egyetlen szintkülönbségét – néhány métert. A töltésre érve szép kilátást kapunk az erdősávra, amelyben eddig gyalogoltunk, illetve a másik oldalon a Holt-Maros lefűződésénél álló Vízügyi Történeti Emlékhely stílusos épületére. A régi gátőrházban kiállításokat rendeztek be, az udvaron pedig több, mint 70 gépet és berendezést állítottak ki – mind a folyószabályozáshoz és karbantartáshoz kapcsolódó eszköz.

A Holt-Maros mentén

Az emlékhely mögött már a Holt-Maros vízi világához érkezünk. A megérkezés élménye szinte leírhatatlan: a keskeny ligetből kilépve mesebeli park bukkan fel, a nyugodt víz partján padok és hangulatos, fából épült gyaloghidak sorakoznak. A házak között kanyargó, csaknem 4 km hosszú és 10-15 m széles holtágat a folyószabályozás során, 1860-ban fűzték le a Marosról. Az Újszeged szívében kanyargó holtág nemcsak nyugalmával és rendezett környezetével, de jelentős biodiverzitásával is kitűnik: a nádassal, fűzfákkal és fenyőkkel tarkított élőhelyen 143 madárfajt számoltak össze.

A Z jelzésű turistaút nyomban át is vezet a holtágon, majd annak mentén dél felé fordul. A Holt-Maros sétány még négyszer vált oldalt a holtág mentén, így a hidakról is betekintehtünk az 1-2 m mély vízbe, ahol a legálisan is horgászható halakon kívül mocsári teknősök is élnek.

A Fő fasort keresztezve a holtág féltávjánál áll a már messziről világító, fehérre festett Újszegedi víztorony, amely bár korántsem a legszebb vagy éppen legmagasabb víztorony Szegeden, de egy jellegzetes pontja a városrésznek.

Látogatás a Füvészkertben

A sétány végén, a Derkovits fasortól röviden a Thököly utcát követjük, majd a temetőnél keresztezzük a 43-as főutat és a makói vasútvonalat. A Z jelzések e mentén vezetnek immár nyugati irányba a Kertész utcán, ahol rendezett környezetben érkezünk meg a Füvészkerthez. A kert bejáratához a Z◼ jelzésű út vezet – ezt kövessük a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjének fából faragott székelykapujáig.

Szeged számos látnivalója közül is kiemelkedik a Füvészkert, ahol nemcsak kiválóan karbantartott parkot, hanem orchideaházat, trópusi lepkekertet és páfrányházat is meglátogathatunk (ezek nyitvatartásáról érdemes előre tájékozódni). A kasszánál igényes, míves ajándéktárgyak közül válogathatunk, és egy büfé is üzemel, ahol kávézni és sütizni is lehet. A botanikus kert egyik fontos látványossága az indiai lótuszok nyári virágzása, de a rózsakert is párját ritkítja.

Visszaút betonon

A túra Füvészkert utáni része már végig aszfalton vezet – aki lerövidítené a kirándulást, a Füvészkertnél induló 70-es autóbusszal utazhat a Mars tér felé. A Lövölde úton és annak természetes folytatásában, az Alsó kikötő soron érünk vissza a Belvárosi hídhoz – közben akad egy szomorú hangulatú látnivaló, az 1944-ben lebombázott vasúti Tisza-híd maradványa. A kétvágányosra tervezett hídon haladtak át a Szegedről Temesvárra tartó vonatok a világháborúig – sajnos a trianoni döntés megpecsételte a sorsát, a keleti nagyvárosok elvesztésével már nem érte meg újjáépíteni.

A Tisza mindkét partján megfigyelhető a híd korábbi két hídfője; mára ennyi maradt a vasúti összeköttetésből.