Dőry-kastély (Mihályi)

A napjainkban kihasználatlan, nem látogatható kastélyt körülölelő park előzetes bejelentkezést követően megtekinthető, benne sétálva lehetőségünk van a várkastély kettős arcát megfigyelni: az épület nyugati (hátsó) oldalán eredeti – 16. századi – falait láthatjuk, keleti (elülső) oldala csupán a 19. században nyert el jelenlegi formáját. A 2 hektáros parkban számos idős fát és a rajta keresztülfolyó Kis-Rábát is megcsodálhatjuk.

A várkastély története

A várkastély helyén a 13-14. századtól kezdve vizesárokkal és fa palánkkal körbevett udvarház állt, amelyet a 16. század második felében építtetett át Ládonyi Demeter várkastéllyá. A Rákóczi-szabadságharc idején kétszer is leégett a kastély, amelynek ekkoriban két tulajdonosa is volt: a nyugati részét a Niczky, keleti részét pedig a Rátkay család birtokolta. Mindkét család végzett felújításokat és átépítéseket az épületen, amelynek részei között ekkoriban már nem volt belső összeköttetés. A keleti oldalát a 18. század közepén ismét átépítették: lebontották a két saroktornyot, az épületrész szimmetrikus, középrizalitos formájú főhomlokzatot kapott, a kastélyparkot is ez idő tájt alakították ki. Ma is látható romantikus-neogót stílusát Dőry Miklós révén nyerte el, miután 1860-ban a család tulajdonába került. A kastély állapota az 1960-as évekre nagyon leromlott, 1969 és 1974 között átfogó felújításon esett át, ezt követően iskolaként, szállóként és oktatási központként is működött, napjainkban kihasználatlanul várja sorsa jobbra fordulását.

Természet a kastély körül

A gondozott parkban lévő fák egy részét a 19. században ültették, láthatunk többek között éltes vadgesztenyefát, platánfát, tiszafát, tölgyet és fenyőt is. A fák odvaiban több tucat madárfaj költ rendszeresen, emiatt is különösen értékes természetvédelmi szempontból a terület.

A Szent Korona Mihályiban

Az első magyar Habsburg király, Albert halálát követően özvegye, Erzsébet ellopatta a koronát, hogy azzal csecsemő fiát, V. Lászlót megkoronáztassa. Ezután nyugatra menekült: így jutott el a legenda szerint a rábaközi Mihályiba is. Attól tartva, hogy az őt üldöző magyar nemesek csapata utoléri, a koronát a kastély mellett álló odvas fűzfába rejtette. Hogy a történet igaz-e, nem tudjuk, mindenesetre az egykori fűzfa helyét sokáig emlékoszlop jelölte, illetve az épületet szegélyező egyik utca is a Korona utca nevet viseli.

Nyitvatartás

hétfő	08:00–16:00
kedd	08:00–16:00
szerda	08:00–16:00
csütörtök	08:00–16:00
péntek	08:00–14:00

A kastélykert a polgármesteri hivatal nyitvatartási idejében látogatható, előzetes telefonos bejelentkezést (+36 96 253 554) követően. 

Árak:

Ingyenes