Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Kerékpártúra Top

Családi kerékpártúra Hany Istók nyomában

· 1 értékelés · Kerékpártúra · Fertő–Hanság Nemzeti Park · nyitva
A tartalmat készítette:
Együttműködő szervezetek igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Madármegfigyelő torony a Király-tónál
    / Madármegfigyelő torony a Király-tónál
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Mosontarcsai (Andaui) híd
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Hansági-főcsatorna az Andaui hídról
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A fokozottan védett Csíkos-Égerben
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Régi határőr torony az Andaui híd mellett
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Az Osli-Hany
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Hangulatos út a Hany Istók tanösvényen
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Madárvárta az Osli-Hanyban
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / Kerékpárút a Hansági-főcsatorna mentén
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
  • / A Rábca a Király-tói erdészháznál
    Fénykép: Szigeti Ferenc, Együttműködő szervezetek
m 500 400 300 200 50 40 30 20 10 km
A zömében védett kerékpárutakon haladó túra során bejárjuk a sokat szenvedett Hanság, Magyarország egykoron legnagyobb lápvidékének legfontosabb élőhelyeit, s a Fertő-Hanság Nemzeti Park által gondozott Hany Istók tanösvényen megismerjük „a magyar Maugli” történetét is.
nyitva
közepes
50,9 km
4:00 óra
57 m
57 m

A gyerekszemmel nézve közepesen nehéz, ámde biztonságos és kapaszkodóktól mentes túra során nem csupán hazánk egyik legérdekesebb, egyben legszomorúbb sorsú tájának az alakulását és megmaradt természeti értékeit ismerhetjük meg, hanem az egykori lápvidék hangulatát őrző Király-tóig merészkedve megtudhatjuk azt is, ki is volt az 1749-ben, egy kapuvári halász által a mocsárban megtalált, kb. 8 esztendős fiúcska, akit Hany Istókként ismert meg később a világ.

Kapuvárról indulva az első megállónk Öntésmajor, ahol a táj keletkezését és értékeit bemutató Hanság Élővilága Kiállításnál kezdjük meg a tájjal való ismerkedést. A közeli Oslit elhagyva be is vesszük magunkat gyorsan a Déli-Hanság rengetegébe. Ez manapság már könnyű, hiszen a lecsapolások során készült úthálózaton kerékpárral remekül lehet közlekedni.

Az Esterházy Madárvártánál elérjük a Hany Istók tanösvény kezdetét, amelyet a kerékpárúton, illetve két kisebb kitérővel azt elhagyva, be is járunk. A tanösvénytől kiérve a Hansági-főcsatornához a Hanság másik emblematikus, országszerte ismert emlékhelyét, a Mosontarcsai (Andaui) hidat érintjük, ahol 1956-ban magyarok tízezrei hagyták el szülőföldjüket. A Déli-Hanság erdejéből kiérve alsórendű országúton térünk vissza Öntésmajor felé, majd a már a túra elején megismert kerékpárúton térünk vissza Kapuvárra.

A szerző tippje

  • Kapuvár kiváló vonat összeköttetéssel rendelkezik Győrön át Budapest felé is, a városon pedig kerékpárúton haladhatunk át. Amennyiben mégis autóval érkezünk, az Öntésmajorban található, a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság által működtetett Hanság Élővilága Kiállítás a legmegfelelőbb kiindulópontja túránknak. Itt kerülhetünk leginkább képbe ezzel a különleges tájegységgel, de nem utolsósorban a szomszédban egy éttermet is találunk (S-Öntés Étterem), amely visszaérkezve fontos szempont lehet. További szempont lehet a túra tervezésekor, hogy a táv ebben az esetben 37 km-re csökken, ami még inkább kivitelezhető gyerekekkel.
  • Ha érdekel bennünket az ornitológia, érdemes kicsit készülni a túrára, valamint ennek megfelelően megválasztani a túra időpontját (inkább a madárhangtól zajos késő tavaszi napokon vagy az őszi madárvonuláskor induljunk neki).
Szigeti Ferenc profilképe
Szerző
Szigeti Ferenc
frissítve: 2020-08-11
Nehézség
közepes
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
125 m
Legalacsonyabb pont
111 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Biztonsági előírások

  • A túra kerékpározni jól tudó kisebb gyerekekkel is bevállalható, hiszen a legnagyobb szakaszt a Hanság jó minőségű kavicsos útjain tesszük meg, az érintett közutak valóban nagyon csekély forgalmúak, Kapuváron pedig elkülönített kerékpárúton haladunk.
  • Még alsórendű közutakon haladva is mindig tartsuk be a KRESZ előírásait, és közlekedjünk fokozott figyelemmel, különösen gyerekekkel! A Hanságban haladó kavicsos utak egy része a gépjármű forgalom számára is nyitott, erre ügyeljünk (bár nagy forgalomra ne számítsunk). 
  • A bemutatott útvonal hosszú szakaszon kavicsos úton halad, ezért csak hegyikerékpárral, illetve túrakerékpárral teljesíthető, vékony kerekű kerékpárral ne induljunk neki a túrának.

Javaslatok és linkek

  • Az egykoron a gyepűrendszer védelmére létrejött ősi település, Kapuvár ma egy kedves kisváros, amely termálfürdőjével, a Rábaközi Múzeummal ideális helyszíne egy hétvégi pihenésnek a túrát követően.
  • A túrát érdemes összeszervezni egy Fertő-tavi kirándulással vagy kerékpártúrával is.
  • A túra elején csak kevés kerékpáros útjelző táblát találunk, ettől függetlenül a tájékozódás a túraleírás alapján könnyű, a tanösvényen való tájékozódást pedig a tanösvény tábláin található térkép is segíti. Az Andaui hídtól már kerékpáros táblák is jelzik az irányt Kapuvár felé.
  • A Hanság Élővilága Kiállítás (Öntésmajor) nyitvatartását érdemes előre ellenőrizni a Fertő-Hanság Nemzeti Park honlapján!

Kezdés

Kapuvár, vasútállomás (autóval érkezőknek: Öntésmajor) (119 m)
Koordináták:
DD (Tizedes fokok)
47.582159, 17.047445
DMS
47°34'55.8"N 17°02'50.8"E
UTM
33T 653956 5271891
w3w (what3words) 
///átlóg.művelés.fűnyírók

Végpont

Kapuvár, vasútállomás (autóval érkezőknek: Öntésmajor)

Útleírás

Itiner:

  • Kapuvár vasútállomását a Vasút utcán hagyjuk el, majd a Rákóczi Ferenc utcát keresztezve jobbra fordulunk a kerékpárúton.
  • Követve a kerékpárutat beérünk a városközpontba, keresztezzük a 85-ös főutat, majd egyenesen haladunk tovább a Damjanich utcán. A Margit híd utcán jobbra-, majd a Cseresznye soron balra fordulunk, s így érjük el a város szélső házait.
  • Zárt kerékpárúton haladunk az Öntésmajorba tartó közútig (ha autóval érkezünk, a várostól eddig tartó szakaszt hagyhatjuk ki túránkból), ahol jobbra fordulunk.
  • Öntésmajorba gyönyörű platánsor alatt gurulunk be, bal kéz felől elhagyjuk a Hanság Élővilága Kiállítást és a S-Öntés Éttermet, majd a közúton haladunk tovább.
  • Oslit keresztezve Földsziget felé kerekezünk tovább a közúton, de a falu előtt tábla jelzi a letérőt a Hany Istók tanösvény felé (balra).
  • A széles, kavicsos úton először az Esterházy Madárvártát érintjük: innen indul a tanösvény, amelynek első információs tábláját is itt találjuk.
  • Folytatva utunkat a széles, kavicsos úton egy éles bal kanyarban találjuk a tanösvény második információs tábláját (Csíkos-Éger), majd nemsokára a Király-tói erdészházhoz jutunk (3. tábla: a Rábca mentén).
  • Itt balra, egy hasonló kavicsos útra térve, majd a közeli kereszteződésben egyenesen továbbhaladva, pár száz méteres kitérővel érjük el a Hanság egyik titkos szentélyét (4. tábla: Gorondok vidéke), az Osli-Hanyt, amelynek élővilágát egy madármegfigyelő toronyból csodálhatjuk meg.
  • Visszatérve az erdészházhoz továbbhaladunk a már ismert kavicsos úton, majd a Rábcát keresztezve balra fordulunk az úttal együtt. Rövidesen jobb kéz felé elágazik egy hasonlóan széles kavicsos út, de mi megyünk tovább egyenesen. Pár lépést követően a jobbra forduló útról a tanösvény balra tér a Rábca mentén vezető, keskenyebb útra, s ezt a pár kilométeres kitérőt mindenképpen érdemes megtennünk (erre a pontra kell tehát majd visszatérnünk).
  • A közeli rét szélén jobbra tartunk és a rét túloldalán meg is pillantjuk az 5. táblát (Király-éger).
  • A gyönyörű égererdőben vezető úton találjuk a 6. táblát (Hany), majd nemsokára meg is érkezünk Király-tóhoz (7. tábla és madármegfigyelő torony), a tanösvény utolsó pontjához.
  • Visszatérve a kerékpárútra a széles kavicsos utat követjük egészen a Hansági-főcsatornáig (egy nagyobb elágazás van csak balra addig), ahol balra térve már meg is pillantjuk a nevezetes Mosontarcsai (Andaui) hidat.
  • A Hansági-főcsatorna mellett kerekezve érintünk egy régi határőr tornyot, majd egy hosszabb kerekezést követően bal kéz felé hagyjuk el a csatornát egy zsilipnél Kapuvár felé (tábla is jelzi az utat balra).
  • A széles, kavicsos útról kiérve (közben van egy derékszögű kanyar jobbra) a közútra balra fordulunk, s egy pár kilométeres tekerést (a végén már zárt kerékpárúton) követően ismét balra térünk Öntésmajor felé.
  • Zárt bringaúton haladunk a Kapuvár felé tartó, már ismert elágazásig, ahol jobbra térve jutunk vissza Kapuvárra (egyenesen továbbhaladva pedig Öntésmajorba).

A túra részletes leírása:

Kapuvártól a rejtélyes Hany kapujáig

A kiváló vonatközlekedésnek köszönhetően Kapuvárra, ebbe a kedves kisvárosba kifejezetten jóleső érzés megérkezni. A vasútállomáson emléktábla figyelmeztet a ma jómódú kisváros szomorú történelmi eseményeire: az 1956-ban történtekre, illetve a városból koncentrációs táborba deportált zsidók szomorú sorsára is. A Hanság szintén szomorú és egyben országos szinten is emblematikus története itt még nem látható. A kerékpárúton viszont keresztezzük a hangulatos belvárost, amelynek házait az egykor itt élt, jelentős számú zsidó közösség építette. A város túloldalán, a Cseresznye soron viszont már modern házak között haladunk - itt már az osztrák határ közelségét érezni.

Kiérve a szántóföld szegélyén haladó kerékpárútra, majd később az Öntésmajorba vezető, gyönyörű platánsorra, már feltűnik a varázslatos Hanság közelsége: a szántóföldön hófehér gémek, kócsagok és egyéb védett vízimadarak keresgetnek élelmet biztos távolban az úttól, a távolban pedig hatalmas erdők kontúrja rajzolódik ki.

Az egykor gazdatiszti házként, majd iskolaként működő Hanság Élővilága Kiállítást megtekintve azonban megértjük, hogy ez a páratlan vadvízország sajnos valóban a múlté. Példának okáért a Hanságot ma jellemző erdőket korábban itt jóval kisebb mértékben lehetett találni. Az ország legnagyobb egybefüggő lápvidékét, amely szerves egységet képezett a mellette elterülő Fertővel, Európa legnyugatibb sztyepp­tavával, sokkal inkább jellemzett a változatos élőhelyekből felépülő, de lényegében összefüggő vízborítottságú mocsárvilág.

A 18. századi térképek egybefüggő vízterületként mutatják a mély fekvésű Hanságot, úgy, mintha a Fertő-tóhoz délkeleti irányban hozzáillesztenénk egy azonos nagyságú tavat. A Hanságba érkező folyók (Ikva, Répce) belevesztek a lápba, de a keleti oldalon már rendezetten hagyták el a területet. A besenyő, más források szerint finnugor eredetű "hany" szó ezt a mocsaras, nádas, vizenyős, egyes helyeken legeltetésre is alkalmas vidéket írta le, amelynek korabeli szerepe abban is állt, hogy természetes védvonalat képzett a gyepűrendszerben.

A hanyi vízi világ helyén ma már mocsárrétek, legelők, kaszálók, távolabb pedig szántóföldek vannak, a régi láptavak és láperdők erősen megfogyatkoztak. Csapadékos időszakban ugyanis a Hanság vize gyakran okozott áradásokat a környező falvakban és földeken, így a mocsárvilág megrendszabályozására már egészen korán, az ókorban történtek kísérletek, de végül csak Mária Terézia korában épültek meg az első vízelvezető csatornák. De ne szaladjunk ennyire előre! Maga Öntésmajor neve is beszédes: a korabeli jobbágyok azért is csapolták le a mocsárvilág szélét, mert az így nyert irtásföldekről származó jövedelmet úrbéli kötelezettség nem terhelte, az tehát szűkös jövedelmüket gyarapította. Ezeken a valamelyest vízmentesített, de azért gyakran elöntött területeken alakultak ki később a majorok, és az itt megtermelt terményeket, különös tekintettel a kitermelt tőzegre, nádra és az értékes égererdő faanyagára, kisvasút-hálózat szállította a városba (ennek egykori nyomvonalát követi a Kapuvártól a Hanság felé tartó kerékpárút). A vasút egyébként egészen 1978-ig üzemelt.

A Déli-Hanság mélyén Hany Istók nyomában

A múzeumot követően irány a Hany! Oslin keresztül Földsziget felé tekerünk, majd hatalmas tábla jelöli a letérőt bal kéz felé a tanösvényhez. Innentől jókora darabon a Hanságban kiépített, jó minőségű, kavicsos úthálózaton vezet a kerékpárút – és ezzel el is érkeztünk a Hanság legégetőbb kérdéséhez, a lecsapolásokhoz.

A folyamatos áradások miatt már a 19. században is komoly munkálatok zajlottak, többek között a Hanságból kilépő Rábca folyó teljesen új medret kapott, és Győr védelme miatt az eredeti, a városban található torkolatától ma már kissé északabbra éri el a Mosoni-Dunát. Sőt, a terület vízrajzi rendezése egészen odáig ment már ekkoriban is, hogy a Mosoni-Duna gátja is részben azért épült meg, hogy az ottani árvizek ne tudják táplálni a Hanságot. Az igazi nagy csapás azonban mégis a szocializmus évtizedeiben történt, amikor is a Hanság lecsapolása a természetet igába hajtó szocializmus rögeszméjévé vált. Ráadásul az ide szervezett KISZ építőtáborok keretében éppen maga a szocialista ifjúság „szerezte vissza” a természettől a termőföldeket, amelynek hatalmas propagandaértéke volt. Az első építőtábor 1958-ban volt, s a munkálatok befejezéséig, a '70-es évek elejéig mintegy 20 000 fiatal vett részt a Hanság szabályozásának nagyszabású munkálataiban, amelynek során mintegy 1500 kilométer (!) hosszúságú lecsapoló árokrendszert építettek ki. A térképet böngészve rögtön szembetűnik az egymásra merőleges csatornák hálózata.

De menjünk is be ebbe a még ma is fantasztikus természeti értékeket felmutató vízi világba, amely 1976-tól tájvédelmi körzet, 1991-től pedig a Fertő-Hanság Nemzeti Park része. A park kezelésében álló, az 1930-as évekből származó Esterházy Madárvárta hazánk egyik első, közvetlenül a természetvédelem- és kutatás céljából megépült épülete (szervezett programok alkalmával van csak nyitva). Innen indul a Hany Istók tanösvény, amely a Déli-Hanság legfontosabb természeti értékeit fűzi fel.

Továbbhaladva a kerékpárúton gyorsan át is érezhetjük, és meg is érthetjük a Hanság új és régi erdei közti különbséget. A csatornázás következtében ugyanis hatalmas területeket erdősítettek be, s a vízelvezető árkok mentén szállításra, közlekedésre alkalmas utakat alakítottak ki, amelyek, ahogyan látni fogjuk, sajnos tovább növelik a természetvédelmi problémákat. Miközben rácsodálkozunk a telepített nyárerdők hangulatára, egy éles balkanyarban megtaláljuk a tanösvény második információs tábláját, amely az ún. Csíkos-Éger élőhelyét mutatja be. Különleges, fokozottan védett természetvédelmi terület szélén járunk, az erdőben fekete gólya, rétisas és uhu is költ. Maga a lábakon álló égererdő pedig gyönyörű, de különleges emléke a hanyi vadvízországnak. Ellentétben a természetes állapottal, amikor réti csíkok úsztak a fák között (innen is kapta nevét ez az erdőterület), amelyeket a csíkászok fogtak be, ma a terület már csak csapadékos időszakban áll víz alatt, a fák támasztógyökereikkel kapaszkodnak a laza tőzeges talajon, különleges emlékét nyújtva ezzel a lecsapolásoknak.

Továbbhaladva nemsokára a Király-tói erdészházhoz jutunk, ahol balra térve és egy pár száz méteres kitérőt téve a Déli-Hanság egyik legfontosabb szentélyébe, az Osli-Hanyhoz jutunk. Itt egy kisebb madármegfigyelő toronyból vehetjük szemügyre a 2013-ban ismét részlegesen elárasztott tájat. Egy ősi táj bontakozik ki a szemünk előtt kisebb-nagyobb vízfelületekkel, nádasokkal, vizenyős réttel, hagyásfás legelőkkel, ahol, ha szerencsénk van, bivalyok legelnek a különleges hangokat hallató gémek, kócsagok és más vízi madarak között. A torony ráadásul egy gorondon, természetes magaslaton áll, amelyben gyurgyalag telep található, így körülöttünk a csodás gyurgyalagok gurgulázó hangja száll. A legutóbbi jégkorszak során a folyóvízi üledéket a tundra éghajlat vad szelei kisebb-nagyobb halmokba rendezték, így jött létre a később kialakult, nagyjából 100 000 hektárnyi mocsaras, lápos, ingoványos területek között a mintegy 200 gorond, amely fontos támpontja volt az ember letelepedésének ezen a mocsaras tájon. A madármegfigyelő toronyból szemlélve a tájat érdemes megjegyezni azt is, hogy ezen a különleges élőhelyen él hazánk egyetlen bennszülött gerinces alfaja, a rákosi vipera is.

A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság amúgy egy másik helyen, a távolabbi Nyirkai-Hany területén is végez élőhely rekonstrukciós munkálatokat. Sokat elárul ennek sikerességéről, hogy ez utóbbi területet nagyon gyorsan birtokukba vették a madarak, s 2006 óta már a vizes élőhelyek védelmére az iráni Ramsarban létrehozott nemzetközi egyezmény alá tartozik.

Visszatérve a kerékpárútra az erdészház mellett átkelünk a Rábcán, amely ma már szabályos mederben, a Hanságtól leválasztva viszi vizét a Duna felé. A kerékpárútról letérve célba vesszük a Hanság legmélyebb pontján elhelyezkedő Király-tavat. Ismét gyönyörű égererdőben járunk, furcsa elképzelni, hogy a Hanságban a fás területek aránya egészen kicsi volt a lecsapolásokig, helyükön égerlápok, fűzlápok és a mára már kipusztult nyírlápok voltak.

A lecsapolásokat követően a hansági tavak többsége meg is szűnt, mindössze a távolabb eső Fehér-tó és a Barbacsi-tó maradt meg. A tőzegbányászat következtében azonban több helyütt alakultak ki kisebb tavak, hiszen a talaj legfelső rétegét kitermelték. Ilyen a tóvá visszaváltozott Király-tó is, amely egy rekettyésekkel, gyékényessel elegyes nádassal és lebegő vízinövényekkel borított mozaikos táj, amelyet ma egy madármegfigyelő toronyból vizsgálhatunk. Persze a csodák megpillantásához idő kell és szakértelem. A tó nevezetessége, hogy 1749-ben egy kapuvári halász itt találta meg a békaként úszó, szőrös, 8-10 éves forma fiúcskát. A „magyar Maugli” egyébként szomorú történetét sokan megírták már, maga Jókai is beleszőtte Névtelen vár című regényébe, de az itt található információs táblán kiderül az is, hogy a tudomány szerint ki lehetett a később Hany Istók névre keresztelt fiúcska, aki sok megpróbáltatást követően végül visszamenekült a mocsárba az őt be nem fogadó városból.

A Mosontarcsai (Andaui) hídtól Kapuvárig

A Hany Istók tanösvény utolsó táblájától, a Király-tótól a kerékpárútra visszatérve egy hosszabb tekerés vár ránk egészen a Hansági-főcsatornáig, ahol balra fordulva hamarosan megérkezünk a híres Mosontarcsai (Andaui) hídhoz. A híd a legközelebbi településről kapta nevét és az 1940-es években építették a szántóföldek jobb megközelíthetősége érdekében, közforgalomra sosem használták. Bár a híd az 1956-ban itt Nyugatra menekült több tízezer honfitársunkról nevezetes, évekkel korábban a kényszerkitelepítések elől megszökő németek is nagy számban hagyták el az országot itt. A szovjet alakulatok a hidat 1956. november 21-én felrobbantották, és szigorú határőrizetet rendeltek el, ennek nyoma még ma is látszik egy megmaradt közeli határőrtorony formájában. 1996-ban állították helyre a hidat, ma emlékhelyként üzemel (érdemes az osztrák oldalon található toronyban is körülnézni), ahol kerékpáros pihenőt is találunk.

A hídtól egy kellemes búcsútekerés vár még ránk a Hansági-főcsatorna mellett, majd elérve egy zsiliphez balra tartva, vissza a főút felé. A Hansági-főcsatorna és a többi folyóvíz az egykori Hany vízi világának őrzői, ahol még olyan ritkaságokat is megpillanthatunk, mint a fokozottan védett vörös gém. A közútra kiérve balra fordulunk, s egészen az Öntésmajorba vezető elágazásig tekerünk, az út második részét már zárt kerékpárúton. Balra fordulva Öntésmajor felé pár száz méter múlva érkezünk meg a már megismert elágazáshoz, ahol jobbra fordulva visszatérhetünk Kapuvárra, egyenesen továbbhaladva a platánsor alatt pedig Öntésmajorba jutunk.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A túra kiinduló pontja Kapuvár vasútállomása.

Megközelítés

  • A túra a vasútállomásról indul.

Parkolás

  • A vasútállomás előtt, illetve Öntésmajorban a KRESZ szabályai szerint tudunk parkolni.

Koordináták

DD (Tizedes fokok)
47.582159, 17.047445
DMS
47°34'55.8"N 17°02'50.8"E
UTM
33T 653956 5271891
w3w (what3words) 
///átlóg.művelés.fűnyírók
Navigáció Google Térképpel

A szerző által ajánlott kiadványok:

  • A Szigetköz, Hanság és Fertő turistatérképe (Szarvas térképek)

A szerző által javasolt térképek:

  • A Szigetköz, Hanság és Fertő turistatérképe (Szarvas térképek)

Javasolt térképek erre a régióra:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Elindulás előtt ellenőrizzük, hogy kerékpárunk felszereltsége megfelel-e a KRESZ mindenkori szabályainak, és ne hagyjuk otthon a lakatot sem, hogy a látnivalókat közelebbről is megnézhessük!  
  • Minden kerékpáros túrán legyen nálunk a következő, minimálisan szükséges technikai eszközkészlet: pótbelső vagy defekt szett, pumpa, gumileszedő és néhány alapvető szerszám.
  • A sisak viselete a KRESZ szerint nem kötelező, de erősen ajánlott! 
  • Az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, pótruha.
  • Az út során a falvak kivételével nincs lehetőség élelemhez és vízhez jutni, érdemes mindig megfelelő mennyiségű frissítővel elindulni, különösen nagy nyári melegben.
  • A navigáláshoz Természetjáró app és turistatérkép
  • Nyári időszakban mindenképpen legyen nálunk szúnyogriasztó is, továbbá a csípések hűsítésére is készüljünk fel!
  • A madarak megfigyelésére legyen nálunk távcső, különösen tavasszal és az őszi madárvonulás időszakában, amikor kifejezetten sok madárral találkozhatunk a tanösvény madárvártáin.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Erről a tartalomról még senki nem kérdezett.


Értékelések

3,0
(1)
Sajtos Alajos
2021-04-11 · Közösség
Ha valaki szeretne igazi, háborítatlan ősvadont, vagy lápot látni, sok madárral, annak feltétlenül ajánlom. Itt még vannak olyan területek, ahol semmi autózaj nincs. De.... Sajnos a körűlmények családok számára kevésbé jók. cca 18-20 km kerékpárút, de 7-8 km forgalmas út szélén kell kerékpározni. Az erdőben levő kavicsos út szinte elsüllyedt a kerék, sokat szenvedtünk, 3-4 km en toltuk a kerékpárt. Igazi természetbarátoknak ajánlom, de kisgyerekkel meggondolandó.
Mutass többet!

A közösség fényképei


Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
közepes
Hossz
50,9 km
Időtartam
4:00 óra
Szintemelkedés
57 m
Szintcsökkenés
57 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Növénytani érdekességek Állattani érdekességek

Statisztika

  • 2D 3D
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
Utak és térképek
: óra
 km
 m
 m
 m
 m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp