Suhanás a mesés őrségi rétek között

Itiner

• Őriszentpéter központjából Nagyrákos (illetve Zalalövő) felé indulunk.
• Nagyrákoson meglátogatjuk a tájházat, majd megyünk egyenesen tovább a következő településig, Pankaszig
• Pankaszon megtekintjük az út mellett álló haranglábat, majd haladunk egyenesen tovább, Kisrákoson keresztül Viszákra
• Viszákon jobbra fordulunk, Őrimagyarósdon keresztül tekerünk Szőcére, ahol megtekintjük a Lápok Házát, valamint a tanösvényt.
• Szőcéről visszafordulunk Őrimagyarósd irányába, s a település előtt elfordulunk balra, a Vadása-tó felé.
• Fürdőzést követően Hegyhátszentjakabon és Felsőjánosfán keresztül érünk Pankaszra, ahonnan az ismert úton megyünk vissza Őriszentpéterre.

A túra részletes leírása

A hagyományos őrségi élet lenyomatai

Őriszentpétert elhagyva 3,4 km-t tekerünk első megállónkig, a szeres településszerkezetű Nagyrákos féltve őrzött tájházáig (Tájház és Kovácsműhely). Az út mellett található bájos zsúpfedeles házat lehetetlen eltéveszteni. Az 1920-as évek hangulatát idéző épületben található tárlat bemutatja, hogyan éltek eleink, milyen eszközöket használtak mindennapjaik során. A ház amúgy az 1800-as évek végén készült el a helyiek összefogásával: szolgálati lakást építettek a nagyrákosi kovácsnak. A múzeum előzetes bejelentkezéssel látogatható.

A következő faluban, Pankaszon az Őrség egyik legszebb műemlékét, az 1755-ben épült szoknyás haranglábat látogathatjuk meg, ami szintén eltéveszthetetlen, hiszen Kisrákos felé elkanyarodva jobb kéz felől, az út mellett találjuk. A szabadon látogatható harangláb szomszédságában a felújított kovácsműhely is megtekinthető (előzetes bejelentkezést követően).

Irány a Szőcei Tőzegmohás Láprét!

A harangláb egy lejtős gyümölcsös tetején áll, érdemes ebben a jellegzetes őrségi tájban szemlélődni kicsit, mint ahogy érdemes megcsodálni a további utunk menti réteket is. Az őrségi tájképet az erdőkön túl a dombtetőkön található kaszálórétek és kaszálógyümölcsösök, a völgyek aljában található nedves láprétek, és a rengeteg folyóvíz mellett megtalálható apró mocsarak és lápok szabdalják. A hagyományos őrségi parasztporták képéhez hozzátartozott a házakat körülvevő, valamint a házaktól távolabb, a meredekebb domboldalakon kialakított, kaszáló gyümölcsös, mely elszórtan álló gyümölcsfáival az őrségi tájkép talán legjellegzetesebb alkotóeleme.

Az őrségi rétek egyik legnagyobb biológiai szenzációja a vérfű és a sötét hangyaboglárka története. Köszönhetően a gazdag réteknek, az Őrség a lepkék földje, közülük a nappali lepkék a legfontosabbak, amelyeknek nem kevesebb, mint százhúsz különböző faja fordul itt elő. A szépséges, de veszélyeztetett sötét hangyaboglárkának az Őrségi Nemzeti Park területén él az egyik legnagyobb európai állománya. A külső hatásokra érzékeny hangyaboglárka a természetvédelem egyik látványos modellfaja, különleges fejlődése pedig a biológiai sokszínűség egyik lenyűgözően szép példája, amelyről érdemes bővebben tájékozódni az Őrségi Nemzeti Park látogatóközpontjában, Őriszentpéteren.

Hanem most már tényleg irány Szőce, a sok védett növénynek, köztük számos jégkorszak után itt maradt, úgynevezett reliktum fajnak otthont adó láprét! Kisrákoson szép kódisállásos házakat és nagy pajtákat láthatunk útközben, majd Viszákot és Őrimagyarósdot érintve érkezünk meg Szőcére.

Előzetes bejelentkezést követően először is a Lápok Házát tekintsük meg, ahol a lápok mibenlétét, növény- és állatvilágát, a lápok és az ember kapcsolatát ismerhetjük meg. Innen indul a 900 m hosszú tanösvény is a láp irányába.

A szőcei patakvölgy az Őrségi Nemzeti Park egyik legjelentősebb része. A Szőce-patak völgyét, a patakot kísérő réteket és kaszálókat sokáig csak a helyi lakosság ismerte, anélkül, hogy tudták volna, milyen különleges természeti értékeket hordoz, pedig évszázados hagyományos gazdálkodási tevékenységükkel hozzájárultak annak fennmaradásához (a láprétet az 1950-es években fedezte fel a tudomány). A terület legértékesebb része a völgy alján húzódó rétek láncolata, mely mindössze 14 Ha nagyságú. A sajátos klimatikus és hidrológiai viszonyok, az évszázados gazdálkodás együttesen tette lehetővé, hogy olyan különleges növénytársulások és fajok maradtak itt fenn, melyek ismereteink szerint az utolsó jégkorszakhoz kötődtek (legjelentősebb a tőzegmohás láp). A lápréten pallósor lett kiépítve, arról lelépni természetesen szigorúan tilos!

És akkor a várva várt csobbanás a Vadása-tóban

Az országosan ismert Vadása-tó méltán népszerű célpont: tiszta vizét 12 forrás táplálja. A 200 méter széles, 350 méter hosszú tó a nyári hónapokban a kirándulók és strandolók kedvelt helye, ahol felfrissülhetünk, és egy kellemes délutánt tölthetünk el (természetesen étkezési lehetőség is van). Felsőjánosfán keresztül megyünk vissza Pankaszra, s a már megjárt úton térünk vissza Őriszentpéterre, ahol, ha jól szervezzük, egyből egy kellemes pajtakoncertbe csöppenhetünk.