Murakeresztúri kör

• A murakeresztúri vasútállomást a Honvéd utcán hagyjuk el, egészen a sporttelepig ezen haladunk.
• A sporttelepnél jobbra fordulunk az Arany János útra, amin a Mura gátjáig tekerünk.
• A Mura gátján vezető jelzett kerékpáros útvonalon fordulunk balra, ami egészen az Őrtiloshoz tartozó Szent Mihály-hegy lábáig jól jelzett.
• A Szent Mihály-hegy lábánál a 68118-as jelzésű közútra térünk rá, amit Őrtiloson keresztül a zákányfalui elágazásig követünk.
• Zákányfalu északi határában balra kanyarodunk, a 6804-es útra, amelyen a beleznai leágazásig haladunk.
• A beleznai leágazásnál balra, a település bekötőútjára fordulunk, ezen érkezünk meg Beleznára.
• Beleznán az autóbusz-fordulóban balra fordulunk, innen a kihelyezett útjelző táblák segítségével jutunk vissza a Mura gátjára.
• A Mura gátján a már ismert útvonalon jutunk vissza Murakeresztúr központjába.

A túra részletes leírása

Ahol Zrínyi Miklós várat épített

Túránkat a vasútállomásról indul, de ha bicikli nélkül érkezünk, kezdjünk a polgármesteri hivatalnál, ahol kerékpárbérlésre is van lehetőség. (Sisakot és lakatot azonban vigyünk magunkkal, mert azt nem tudnak adni.) A Honvéd utcán a focipályáig tekerünk, majd az Arany János úton jobbra fordulva hagyjuk el a falut, és meg sem állunk a Mura gátjáig, amelynek kellemes aszfaltján térünk balra.

A folyó kezdetben az ártéri erdő mögé rejtőzve halad, hamarosan azonban nyílik jobbra egy leágazás, amin lemehetünk a partra. Visszatérve továbbra is a gát tüköraszfaltján folytatjuk utunkat, már rálátással a Murára. A kerékpárút Belezna vasúti megállóhelynél kereszteztezi a Gyékényesre tartó síneket, majd az erdőbe befordulva áthaladtunk egy kis vízfolyás, a Visszafolyó-patak felett.

A patak partján történelmi emlékhely fogad – érdemes leszállni a bringáról, és megnézni az egykori Zrínyiújvár helyét, ami falépcsőkön megközelíthető kis tisztáson található. A palánkvárat 1661 nyarán építették, állítólag maga Zrínyi Miklós is tevékenyen részt vett a munkában.

Az erősség, és az ott állomásozó többszáz fős őrség nemcsak a Mura átkelőjét vigyázta, de a muraközi Zrínyi birtokokat és Stájerországot is. A vár nyugatlanító közelségben volt az ekkor már török kézen lévő Kanizsához, ezért az Oszmán Birodalom többször megostromolta, és végül 1664 nyarán le is rombolta azt. A várból ma már semmi nem látszik, helyét 2022-ben nyilvánították történelmi emlékhellyé. A kis erdei fennsíkon emlékmű és emléktábla, illetve egy rekonstruált kút áll.

Szemet gyönyörködtető találkozás

Az erdőben vezető, forgalomcsillapított út a túra egyik legszebb része, bár a szintemelkedés zömét is itt szedjük össze, ahogy felkapaszkodunk az ártér felé magasodó hátra. Nyeregpont után kezdünk gurulásba, majd a következő látnivaló következik: a Mura és a Dráva összefolyásához egy kis, de annál megérősebb kitérőt kell tenni. A balra vezető kerékpáros nyomról jobbra letérő, murvás úton gurulunk le az őrtilosi vasútállomáshoz, amitől alig 100 méterre található folyópart.

A Mura torkolatának több érdekessége közül az egyik, hogy az eltérő vízgyűjtőkről érkező folyók színe az általuk szállított hordalék miatt gyakran látványosan eltér egymástól: a Mura sötétbarna, a Dráva pedig áttetsző kék. Szintén izgalmas, hogy – a medrüket folyamatosan formáló középszakasz-jellegű folyókra jellemző módon – a Mura torkolata időről időre változtatja a helyét: 30-40 éve közel egy kilométerrel az őrtilosi vasútállomás felett volt, később áthelyeződött ide. Ma azonban újra feljebb fut össze a két folyó, s ebben az ember is szerepet játszott.

2010-ben árvízvédelmi okok miatt egy átvágással újra feljebb kötötték össze a Murát és a Drávát. A torkolat irányított újrarendezésre azért volt szükség, mert a két folyószakaszt elválasztó alig 40 méteres kis földnyelv egy jelentősebb árhullám hatására átszakadhatott volna, elárasztva a Barcs–Nagykanizsa-vasútvonalat, Őrtilos vasútállomását, valamint a parti területeket.

A Dráva egykori, nagy kanyart leíró főágában is van valamennyi víz, aminek fehér zátonyain szívesen időznek a madarak. Épp ezért érdemes távcsövet is hozni magunkkal: a Dráva-menti ártéri erdők adnak otthont az ország legnagyobb feketególya- és rétisasállományának, így akinek szerencséje van, akár ezeket a fajokat is megpillanthatja.

Az ártérből a szőlőhegyre

Aki kicsit élvezné még az ártéri hangulatot, annak érdemes egy sétát tenni a közeli a vízitúra-pihenőhelytől induló Dráva tanösvényen. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság tanösvényét 20-30 perc alatt kényelmesen be lehet járni, közben pedig a táblák segítségével megismerkedhetünk a Dráva-ártér élővilágával.

Miután leküzdöttük a hosszan emelkedő visszautat, visszacsatlakozunk a körtúra útvonalára. Combizmainkra a következő kitérő megtételéhez is szükségünk lesz: egy vendéglőnél balra nyíló út végén vár bennünket a Szent Mihály-hegy és a tetejéről megcsodálható panoráma. A látványért azonban meg kell dolgozni.

A Szent Mihály-hegy tetején

A Szent Mihály-hegy Őrtilos különálló településrésze, tetején a fehér Szent Mihály-templom áll, ahonnan tényleg pazar panoráma tárul elénk. A horizonton a horvát hegyek magasodnak, alattunk pedig az ártéri erdők szalagja fogja közre a kanyargó Drávát. Az 1740-ben felépített téglatemplom hangulata és stílusa különleges: bár főleg barokk jegyeket visel magán, szögletes tornyával, ablakai alakjaival a középkort is megidézi.

A hegyről visszaereszkedve az őrtilosi úton folytatjuk a túrát. Hamarosan elhaladunk a Szent Mihály-hegy déli végén található „Fesztung” alatt, amelynek helyét az aszfaltról is jól látható országzászló jelzi. Rövid, meredek lépcsősoron gyalogolhatunk fel a zászló melletti 1848-as emlékműhöz, a kilátás pedig innen is nagyon szép.

A „Fesztung” német kifejezés erődöt jelent, ami arra utal, hogy itt egy, a drávai átkelők védelmére épített ütegállás volt. 1848 szeptemberében Perczel Mór vezetésével egy maroknyi csapatnak sikerült időlegesen feltartóztatni Jellasics horvát bán hadseregét.

Karácsonyfák és egy gyönyörű neogótikus templom

Áthaladunk Őrtiloson, majd Zákányalu északi határában T-elágazáshoz érünk: balra fordulunk, kicsit forgalmasabb közúton tekerünk tovább. Az út mentén fenyőfaültetvények zöldellnek – az ország karácsonyfáinak jelentős részen erről a vidékről származik.

A Beleznára irányító táblákat követve balra hagyjuk el a forgalmas utat, és hamarosan meg is érkezünk a településre. Belezna legismertebb látnivalója a falu szélén álló neogótikus Szűz Mária-templom, amelyet 1899-ben építtetett Zichy Ödön gróf. A falu címerében is szereplő templom tervezésénél a budai Mátyás templom stílusát vették mintául.

Beleznán az autóbusz-fordulóig tekerünk, ahol balra fordulunk. Itt már Murakeresztúr is megjelenik a kerékpárút irányító tábláin, így eltévedéstől nem kell tartani. Hangulatos erdei úton haladunk, ami a Zrínyiújvár közelében, Belezna vasúti megállóhelye mellett csatlakozik vissza a Mura gátján futó kerékpárútba. A már ismert nyomvonalon jutunk vissza kiindulási pontunkra: a vasútállomásra vagy a murakeresztúri polgármesteri hivatalhoz.