A Keszthelyi-hegységen át a Balaton-partig (Bakonyerdő bringatúra, zöld D)

Itiner

A túrán végig a Bakonyerdő zöld D betűvel jelzett, elágazásoknál kitáblázott útvonalát követjük.

• Gyenesdiás határából, a Festetics Imre Élményközponttól a Dornyai Béla utcán kapcsolódunk be a kitáblázott kerékpárútba.
• A Dornyai Béla utcáról balra, északi irányba térünk a Faludi utcára, aminek végén a Pilikáni utcára fordulva hagyjuk el a települést.
• A Pilikáni utca végén jobbra térve köves erdészeti úton kapaszkodunk 1,5 kilométert.
• Az erdészeti út beletorkollik a Büdöskúti útba, amit egészen Balatongyörök széléig követünk.
• Balatongyörökön a Mogyorós utcán ereszkedünk a körforgalomig, majd a Kossuth Lajos utcán érkezünk a vasútállomás mellé.
• A vasutat keresztezve csatlakozunk jobb kéz felé a balatoni kerékpárúthoz, ami a Böngyér utcán hagyja el a falut.
• Vonyarcvashegyen a strand után egyenesen haladunk a Fürdő utcán, ami lekanyarodik a Balaton-partra, majd a Vonyarc Marinánál visszatérve keresztezi a vasútvonalat.
• Még mindig a balatoni kerékpárúton haladva érkezünk Gyenesdiásra, ahol a vasútállomás mellett balra térünk a Madách utcára
• A Bringatanya előtt lekanyarodunk jobbra a bringaúttal.
• A balatoni kerékpárutat az Alsógyenes vasúti megállóhelynél hagyjuk el a vasutat keresztezve északi irányban, és a Széchenyi és Balaton úton érünk a 71-es főúthoz, a körforgalomhoz.
• A körforgalomtól a Faludi úton tartunk északi irányba a Dornyai Béla útig, amin bekanyarodva visszatérünk kiindulópontunkhoz, a Festetics Imre Élményközponthoz.

A túra részletes leírása

Kapaszkodás a Keszthelyi-hegység erdős vidékén

A Festetics Imre Élményközponttól, Gyenesdiás és Keszthely határától indulunk el a falu legszélső utcáin az erdő irányába. A helyi erdőgazdálkodó által életre hívott bemutatóközpontban a környék növény- és állatvilágával, geológiájával ismerkedhetünk meg. A Természet Háza Látogatóközpontban interaktív látványelemek és fotók segítségével nyerünk bepillantást az erdőben többnyire rejtőzködve élő állatok életébe. A bemutatóhely szabadtéri részén pedig pár jellemző vadat, gím- és dámszarvast, muflont és vaddisznót, illetve őshonos magyar háziállatfajtákat is láthatunk.

A Faludi utca aszfaltján fordulunk a Keszthelyi-hegység irányába, majd a Pilikáni utcán érkezünk a családi házas lakóövezet végére, ahonnan homokos, murvás erdészeti út vezet be az erdős dombhátak közé. A Pilikáni-pihenő padokkal ellátott esőbeállójánál erőt gyűjthetünk a kapaszkodás megkezdése előtt, de utunk mentén néhány kilométerenként sorakoznak majd a hasonló pihenők. Eleinte hosszú, elnyújtott rét mentén tekerünk, majd a két oldalról összezáruló erdő biztosít némi árnyékot az egyre meredekebbé váló úton. A meredekséggel az útminőség is romlik, az eleinte murvás terep egyre kövesebb lesz, a hegységet alkotó dolomittömbök kimosott, ökölnyi tömbjeit kerülgetjük. Szerencsére a problémás szakasz csak 1,5 kilométerig tart, bár közel 50 méter szintemelkedést küzdünk le rajta. Szinte egyenesen haladva térünk rá a Büdöskúti út bekanyarodó aszfaltcsíkjára, és rögtön lehetőséget kínál a szusszanásra egy fedett pihenőhely. Sajnos az aszfaltút már nincs a legjobb állapotban, de legalább akad rajta jól tapadó útfelület. A Büdöskúti út elején a meredekség egy leheletnyit fokozódik, ahogy a Négyszögű- és a Messzelátó-hegy közé ékelődő völgyet követjük. Az erős kapaszkodó visszafordító kanyarba torkollik, ami után már megenyhül a lejtő, sőt, a Kis-Messzelátó-hegyet kerülve enyhe hullámzásba kezd a Keszthelyi-hegység „csúcsrégiójában” kanyargó út. A kapaszkodó végén egyébként ismét fedett pihenőhely kínál lehetőséget a feltöltődésre, körülötte sűrű, öreg tölgyes nyújt oltalmat.

A következő szakaszon a korábbi, fenyőkkel, kőrissel elegyedő cserjés után főként árnyas tölgyerdőben haladunk. A feketefenyőket a köves, dolomitos hegyoldalak erdősítésére telepítették, de a meredekebb lejtők után innentől enyhén hullámzik a szerény méretű hegyvidék. Alig száz méter erejéig csatlakozunk az Országos Kéktúrához is, jelzett oszlopai erdős ereszkedés közben köszönnek ránk. Ezután hármas elágazáshoz érünk, balra Vállus felé, a hegység északi vidékére vezet az út, de mi jobbra, a Büdös-kút irányába tartunk a jórészt szintben oldalazó úton. A Büdöskúti vadászház és rét mellett még egy utolsó kapaszkodó vár ránk, de ezen már alig pár tíz méter emelkedést küzdünk le, amelyen az utak kereszteződésénél található tisztásra, pihenőhelyre érkezünk. 

Hegyek hátán, erdők mélyén

Büdöskút a hegység centruma, és számos turistaút csomópontja, ezért népszerű turistapihenő és piknikezőhely. Az út két oldalán padok, asztalok és kőfalas esőház nyújt oltalmat és kényelmet az erdő közepén. A fedett pihenő oldalában pumpával és kulcskészlettel, állvánnyal felszerelt bringaszervizpontot találunk. A Büdöskúti útra merőlegesen S, Z illetve tanösvényjelzéssel ellátott, tujasorral szegélyezett dózerút tart a hegytető irányába, végül a Z▲ jelzés vezet a csúcson álló kilátóhoz, amit érdemes meglátogatni, hiszen róla a hegység nagy része és a Balaton egy szelete is látszik. A Pad-kői kilátó éppen 400 méter fölé emelkedik, ám ez sem elegendő ahhoz, hogy a tőlünk nyugatra húzódó hegygerinc fölött átnézhessünk, egyedül a Badacsony teteje kandikál ki a takarásból. Dél és nyugat felé azonban szabad a kilátás, és a játékosan hullámzó hegyhátak Keszthely és a Balaton felé ereszkedve nyújtóznak alattunk.

Büdöskúttól lendületes ereszkedéssel, visszafordító kanyarral vágunk be a Kígyós-völgy erdős árkába. Mellettünk vörös és kocsánytalan tölgyesek terülnek el, utóbbi a hegység természetes faállományának része, előbbi viszont Amerikából betelepített haszonfa. Csúcsosan kihegyesedő többágú leveléről, sima, szürke törzséről, tömpe makkjáról ismerszik meg, levele ősszel látványosan vörösödik, erről kapta nevét is. A völgyben nagyrészt egyenesen ereszkedik a változóan ép és töredezett felületű aszfaltút, egyedül a szakasz közepén akad egy sziklás oldalgerincet kerülő kanyar, ahol pihenőt is találunk. A völgy alsó szakaszán beköszön pár hangulatos rét is, róluk a környező erdős hátak vonulatait látjuk. A meredekség enyhülésével az útminőség is javul, hangulatos lombkorona-alagúton, ligeteken át vezet a hegyek lábához tartó csapás. Sorompónál érünk ki a nemzeti park területéről, ezután találjuk a fedett esőbeállóval, padokkal, asztalokkal, szalonnasütőkkel ellátott Bélapi-pihenőt. A falu felől idáig lehet autóval közlekedni, így a helyszín népszerű piknikezőhely.

Innentől az út minősége is megfelelő, és bár a lejtése megenyhül, a Balaton-partig kitartóan ereszkedik. Az erdővel határolt Mogyorós úton előbb jobb oldalt kertek, majd kétoldalt lakóházak is megjelennek, mielőtt beletorkollik a 71-es út körforgalmába. Érdemes itt felhajtani a járdára, és a gyalogosátkelőn áttolni a kerékpárt az országúton. Ha csekély a forgalom, persze át is gurulhatunk, hiszen tovább a Balaton irányába már ismét gyér a forgalom. A faluban jobbra boltot és éttermet is találunk, bár utóbbi a parthoz közeledve egyre több helyen bukkan fel. A Kossuth utcán egyenesen érkezünk a falu központjába, a vasúti átjáróhoz és a kikötőhöz vezető úthoz, ahol a legnagyobb élet zajlik. 

Tekerés a népszerű Balatoni körúton

A vasút túloldalán vezet a balatoni kerékpárút is, amin jobbra folytatjuk, de előbb érdemes lenézni a partra, hiszen alig egy pedálnyomásra hullámzik a tó. Akár a strandról vagy a hajóállomásról is átlátunk a szemközti somogyi dombvidékre és az északi part vulkáni eredetű tanúhegyeire. A Balaton is minden évszakban, időjárásban más arcát mutatja, a víz színe az aktuális időt tükrözi vissza a haragos sárgászöldtől a nyugodt, rózsapírral vegyes halványkék naplementékig. A strand remek lehetőséget kínál a felfrissülésre és pihenésre, de nyilvános, nyitva tartó illemhelyet is találunk itt.

A vasút keresztezésétől kezdve hosszan követjük a balatoni kerékpárutat Keszthely felé, nyugati irányba. Eleinte Balatongyörök üdülősorán vágunk át, majd a Balaton-parti erdőkbe, nádasokba utat nyitó zöld alagutakban tekerünk. Vonyarcvashegy határában elhaladunk a Szent Mihály-domb alatt, aminek tetején csinos kis kápolna áll, őrizve a balatoni halászok emlékét. A helyszín népszerűsége miatt itt is áll pihenő, és ha időnk, no meg erőnk engedi, érdemes felkapaszkodni az alig pár méterrel feljebb álló kápolnához, ahonnan remek rálátás nyílik a Keszthelyi-öbölre és a hegyek lábára.

A következő faluban, Vonyarcvashegyen találjuk Zala megye legnagyobb balatoni strandját, aminek büfésora hosszan húzódik a Strand utca szélén. A strand után a bringaút egyik ága keresztezi a vasutat, de érdemes egyenesen továbbtekerni, és a csónakkikötőt kerülve lekanyarodni a Balaton partjára, ahol egy rövid, pár száz méteres szakaszon valóban a vízparton gurulhatunk. A vitorláskikötő azonban eltérít a parttól, majd át is megyünk a vasút túloldalára, ahonnan ismét nádasos és bokros ligetekben, erdőkben haladunk. A gyenesdiási vasútállomásnál érjük el újra a lakott területet, ismét keresztezzük a vasutat, túloldalt a Bringatanya vár mennyei fagylaltjaival.

A fagyizó épülete előtt kanyarodik be a kerékpárút a bokros erdőbe, majd a vasút mellett párhuzamosan vezet. Alsógyenes megállóhely előtt azonban elhagyjuk a balatoni körutat, és a vasutat keresztezve a Széchenyi és Balaton úton tekerünk el a falu kertjei alatt a gyenesi körforgalomig. A forgalmas átkelőn érdemes áttolni a kerékpárt, és túloldalt megnézni a bálványos prést, ami a környező hegyoldalakra felfutó szőlősorokra, a környék borkultúrájára emlékeztet. Szemközt található Cserszegtomaj, ahonnan a közkedvelt cserszegi fűszeres szőlőfajta is származik. A présnél pihenőhelyet is találunk, bár túránk vége már közel van. A Faludi úton továbbtekerve a fából faragott szoborcsoportnál elérjük a Dornyai Béla út kereszteződését, majd a Festetics Imre Élményközpontot.