Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúra ajánlott túra

Kárpáti vidékek mezsgyéjén, a Szitnya ösvényein

Gyalogtúra · Selmeci-hegység
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Vadregényes útvonal emeli a Szitnya hangulatát
    Vadregényes útvonal emeli a Szitnya hangulatát
    Fénykép: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1000 900 800 700 600 6 5 4 3 2 1 km

A kárpáti havasoktól még távol, de már sűrűn hullámzó középhegységi terepből magaslik ki a Szitnya. A Selmeci-hegység zord sziklabástyákkal körített, magányos főcsúcsa földrajzi és átvitt értelemben is „félúton" fekszik hazai tájaink és a Kárpátok óriásai között: egyik irányban még a Börzsöny, a másikban pedig már a havasi bércek felé emelkedő hegyek töltik ki a panorámát. Ösvényei a lépcsős kiépítés ellenére itthonról ismerős, egyszerű turistautak, tetején azonban panorámateraszos menedékház színezi meg a hegyi romantikát.

könnyű
Hossz 6,6 km
2:20 óra
412 m
412 m
1 009 m
680 m

Magányos csúcs a lankák tengerében

„A zimankós Szitnya, a felhők szeretője erővel aszott keblére húzza le szeretőit, akármerre tartanak. S ha felhője nincs, mint a mellőzött vénleány, duzzog, fölfújja magát."

Így ragadja meg Mikszáth Kálmán (A Tót atyafiak kötetében) Az Arany-kisasszony c. novellában a Selmeci-hegység (Štiavnické vrchy) legmagasabb hegyének karakterét. S valóban, a Szitnya (Sitno) magányos púpként „sarjad ki" a nála alacsonyabb hegyek tengeréből, kettős csúcsú sziluettje pedig szerény magassága (1009 m) dacára Budapest hegyeitől az Alacsony-Tátráig minden szélesebb panorámának könnyen azonosítható eleme. Míg Mikszáth hangjában nem csendül elragadtatás, Selmecbánya népe valami egészen mást látott a Szitnyában, ennek köszönhetően az európai turizmus- és gazdaságtörténetben is fontos elsőségek kötődnek a hegyhez és szomszédságához.

Túránk középhegységi terepen, rövid, de meredek és fordulatos útvonalon vezet fel a csúcsra, meglátogatja annak marcona, panorámás szikláit, zord várromját és a tetején álló, kellemes fekvésű turistaházat. Így a kirándulás fordulópontján (ha jókor érkezünk) ehetünk-ihatunk, míg a hegy tövében, a Bacsófalvi-tóban (Počúvadlianske jazero) csobbanhatunk egyet. Velős kis túra Szlovákia legdélebbi „ezresére", a hazánk és északi szomszédunk hegyeire is pompás kilátásokat nyitó Szitnya csúcsára.

A hazai természetjárás elfeledett bölcsője

Selmecbánya „második ezüstkorát" a duzzasztott tavak vizével mozgatott szivattyúk és ércőrlők hozták el a 18. századra. A Bányászati Akadémia és egyéb iskolák oktatói és tanulói, a módos kereskedők és iparosok országosan is kiemelkedő jelentőségű, pezsgő kultúrájú várost éltettek a Selmeci-hegység központjában, társadalmukban pedig termékeny talajra hullottak az ébredező turistakultúra magvai. Az első hazai turistaegyesület (a Szitnya Club) alapjain szervezte meg a helyi bányaorvos, Téry Ödön a Magyar Kárpát Egyesület (majd később a Magyar Turista Egyesület) Szitnya Osztályát, amely úttörő szerepet vállalt a természetjáró infrastuktúra kialakításában. Európa első jelzett turistaútja és a hazai útjelzési rendszer alapjai is az ő munkájukat dicsérik, de a kontinens egyik első, túrázóknak szánt épülete, a Szitnyán egy évszázaddal korábban létesített kilátópavilon újjáépítése is nekik köszönhető. Errefelé a birtokosok nem nyilvánítottak tilalmassá ösvényeket (ami akkoriban máshol teljes hegységrészektől vágta el a túrázókat), a kibontakozó hegyi turizmus széleskörű támogatást élvezett. A Szitnyán több mint egy évszázada kialakított ösvények, lépcsők és épületek utódai ma is megvannak, meglátogatásuk pedig Budapestről indulva akár egy napba is sűríthető. De a hegyet nem csak patinás múltjáért, hanem igencsak eleven jelenéért is könnyű megszeretni.

A szerző tippje

  • A Szitnya tövében található tó partján éttermek és büfék üzemelnek, és mivel strand is van, nyáron érdemes a túrát fürdőzéssel is egybekötni.
  • A Szitnyán működő Chata Andreja Kmeťa turistaház italt és (korlátozottan) ételt is árusít, nyári szezonban minden nap, azon kívül pedig hétvégenként tart nyitva. Padlásán tömegszállást is kialakítottak.
  • Ha a hegyre vezető útszakaszt nem szeretnénk megismételni, visszafelé a Tatár-rét (Tatárska lúka) elágazásából ereszkedjünk le a K jelzésen, majd arról balra fordulva az aszfaltúton, illetve a tóparti ösvényen juthatunk vissza a kezdőpontra.
  • Érdemes legalább egy hosszú hétvégét szánni Selmecbányára és környezetére, a városban és a szomszédos falvakban sok jó minőségű szálláshely közül válogathatunk.
  • Az egyes hegységek turistaútjainak járhatóságát, aktuális veszélyforrásait a Hegyimentő Szolgálat weboldala részletesen és naprakészen mutatja be. A szlovák nyelvű szöveg a Google Chrome böngésző fordítás funkciójával megbízhatóan lefordítható magyar vagy angol nyelvre.
  • Tematikus oldalunkon még több szlovákiai túra közül válogathatsz.
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2022-08-25
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
Szitnya (Sitno), 1 009 m
Legalacsonyabb pont
Bacsófalvi-tó (Počúvadlianske jazero), 680 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Úttípusok

Földút 35,84%Ösvény 59,97%Utca 4,18%
Földút
2,4 km
Ösvény
4 km
Utca
0,3 km
Szintprofil megjelenítése

Biztonsági előírások

  • A Szitnya peremi szikláin nagyon óvatosan mozogjunk, hiszen semmi sem véd meg a mélységtől! Esős vagy fagyos időben a sziklafelületek veszélyesen csúsznak.

Hasznos linkek és ötletek

  • A Szitnyán álló turistaházról itt lehet aktuális információkat szerezni.
  • Indulás előtt érdemes a részletes időjárási előrejelzést is csekkolni valamelyik szlovák nyelvű oldalon. Ehhez a szlovákul időjárás-előrejelzést jelentő predpoveď počasia (vagy predpoved pocasia) kifejezést és a felkeresni kívánt terület vagy csúcs szlovák nevét kell beírnunk a keresőbe. (A fordításhoz használjunk Google Chrome böngészőt.)
  • Jól használható és megbízható az angol nyelvű mountain-forecast.com oldal is, amelyen csúcsok időjárásáról tájékozódhatunk néhány órás, folyamatosan frissülő bontásban.
  • A túrát legegyszerűbben a Kárpátok egészét és annak turistaútjait is tartalmazó Természetjáró appban követhetjük.

Kezdés

Počúvadlo, jazero buszmegálló (Bacsófalvi-tó / Počúvadlianske jazero) (680 m)
Koordináták:
DD
48.403459, 18.856002
DMS
48°24'12.5"N 18°51'21.6"E
UTM
34U 341322 5363365
w3w 
///fellépő.tövek.ellentét
Mutasd a térképen

Végpont

Počúvadlo, jazero buszmegálló (Bacsófalvi-tó / Počúvadlianske jazero)

Útleírás

Itiner

  • A buszmegállótól az aszfaltot követjük fölfelé a Bacsófalvi-tó (Počúvadlianske jazero) sarkához.
  • A tópartnál (parkoló) jobbra fordulunk a Z jelzésre, amit a Tatárska lúka (Tatár-rét) tisztásáig követünk.
  • A Tatárska lúka rétjéről a K jelzésen megyünk fel a Szitnya (Sitno) csúcsán álló Chata Andreja Kmeťa turistaházhoz.
  • A turistaháztól észak felé teszünk rövid oda-vissza kitérőt egy jelzetlen ösvényen a hegytető panorámás szikláira.
  • A háztól a K jelzést követjük tovább az aszfalton, annak lentebbi balkanyarjáig, egy rétig.
  • A kanyartól jobbra térünk ki a K jelzésen Szitnya várához (Sitniansky hrad).
  • Tovább követjük az aszfaltot a K jelzésen egy esőbeállóval és pihenőhellyel felszerelt forrásig.
  • A forrástól irányt tartva, balra követjük a tanösvény (ritkásan felfestettt) ZT jelzését a csúcs körül.
  • Visszaérünk a Tatárska lúka (Tatár-rét) tisztására, ahonnan a megtett úton, a Z jelzésen ereszkedünk le a tópartra.
  • A tó sarkától (parkoló) balra, az aszfalton sétálunk vissza a buszmegállóig.

A túra részletes leírása

Városi turistaélet a hegyek lankáin

Az aszfaltutat fölfelé röviden követve bukkanunk ki a Bacsófalvi-tó (Počúvadlianske jazero) sarkához, ahonnan balra éttermet és büféket találunk, de a túra végén csobbanni is itt lesz lehetőségünk. A tó a Selmeci-hegységben elszórt tajchok (víztározók) egyike, amit társaihoz hasonlóan a bányák víztelenítésére kitalált rendszer részeként duzzasztottak fel – 6 gátja közül a legnagyobb egészen a 19. századig Európa legmagasabbja volt. Mikovinyi Sámuel és Hell József Károly útmutatásai szerint 60 tavat és számtalan csatornát alakítottak ki, a vízenergiát felhasználva pedig ércőrlőket és a tárnák mélyén szivattyúkat működtettek. Csak a Bacsófalvi-tó mintegy 16 km-nyi (vízfogó) csatornahálózattal rendelkezett a Szitnya tömbjén – ám a felé vezetett víz nagyrészét egy másik tórendszerhez (a Szélaknai-tavakhoz) is el lehetett terelni (egy csomópontból). Az 1770-es években a tó kiépítésén egyébként állítólag a rossz fizetés miatt több nő (400) dolgozott, mint férfi (300).

A tó sarkánál jobbra térünk a Z jelzésre (nyári szezonban egy kihelyezett turistatérkép is segít az eligazodásban), és a parkolón átvágva belépünk a Szitnya (Sitno) erdőségébe. Közel 700 m-es magasságból vágunk neki a csúcsnak, de a kevéske szint rövid távon oszlik el, ezért meglehetősen meredek menetre készüljünk. A Szitnya már másfél évszázada fontos turisztikai célpont, amely komoly turizmustörténeti jelentőséggel bír, és több elsőséget is magáénak tudhat. A gazdag bányaváros, Selmecbánya társadalma nagyon hamar „kitermelte” a kor első turistaszervezetét: állítólag az 1860-as években alakult meg a Szitnya Club. Ennek alapjain szerveződött 1882-ben a Magyar Kárpát Egyesület Szitnya Osztálya, ami a helyi orvos, Téry Ödön által életre hívott Magyar Turista Egyesülethez csatlakozott a következő évtizedben. A tevékeny helyiek pedig úttörő munkát végeztek a környéken: a város mellett építették ki Európa első jelzett turistaútját 1874-ben, és itt dolgozta, majd alakította ki a maihoz hasonló útjelzésrendszerét Király Ernő, a selmecbányai evangélikus líceum tanára és igazgatója.

A fölfelé vezető (a Tatár-rétig [Tatárska lúka] tartó) ösvényt a századfordulón hozták létre, és Király Ernőről nevezték el. A gyengén kanyargó, jól kitaposott, széles út meredek, gyökérfonatos csapásként ostromolja a Péter-hegyet (Petrov vrch). Az andezitgörgetegekkel behintett ösvény végül forráshoz ér (vize iható), ahol éles jobbkanyart vesz, és eléri a Szlovákiában legmagasabb szintű védettséget jelentő rezervátum határát (erre tábla hívja fel a figyelmet). A Szitnya déli lejtőjén 100 évesnél is idősebb famatuzsálemek élnek, és még egy őserdőfolt is található. A tölgy egyébként a csúcs körüli plató napsütötte, meleg klímájának következtében az egész országban itt húzódik a legmagasabbra (700 m fölé). Előbb kicsi, majd egy nagyobb tisztásra, a Tatár-rétre (Tatárska lúka) érkezünk, szemközt feltűnnek a csúcsot övező, marcona sziklák a fönti adótoronnyal.

A Szitnya „kőkapuja"

A tisztás a hegy többi rétjével egyetemben régen fontos szénatermő hely volt, hiszen hajdanán ezeken egyidejűleg 500-an is kaszáltak, éneklésük pedig állítólag bejárta a Szitnyát. Túloldalt a K jelzésre váltunk, és megostromoljuk a hegytetőt. Mesebeli, öreg erdőben, főleg idős bükkök oltalmában szigorodik az emelkedő, és a testes kőtömbök szorításában falépcső tűnik fel. Az előttünk álló szakaszon hatalmas sziklafalak alatt, majd köztük kanyarog a (néhol szétesőben lévő) lépcsőkkel kiépített, vadregényes turistaút. Ezeket a berendezéseket eredetileg még a 19. század végén, Coburg Fülöp herceg adományából építették (a Szitnya Osztály tagjai), míg az ösvényt Téry Ödön egyik túrájának emlékére Téry-útnak nevezték el (akárcsak az egyik fönti sziklát).

Az andezitmonstrumok a Szitnya vulkáni eredetéről tanúskodnak (kitörési centrum volt), kialakulásukat pedig a puhább (tufás) fedőrétegek lekopásának és az erózió munkájának köszönhetik. A repedéseket megfagyva tágító víz és a hőingadozás okozta aprózódás visszamarta a sziklafelszínt, és a jégkorszakok fagykörnyéki klímáján felerősödve szabályos bástyákat alakított ki a csúcs körül. A barnásszürke, zord andezitbércek mintha várfalként kerítenék el a hegytetőt, csorbítva annak hozzáférhetőségét – egyben feldobva hangulatát. Az utolsó lépcső végén átjutunk a kőkapun, és (jobbra) kisétálhatunk egy sziklatorony lapos tetejére, ahonnan a Selmeci-hegység vulkáni roncsának hatalmas (mintegy 20 km átmérőjű) kalderáját, berogyott mélyedését láthatjuk. Selmecbánya és a környező falvak mellett szántókkal foltozott medence, körös-körül pedig mozgalmas terep, végtelennek tetsző hegyvidék hullámzik. Balra a Madaras hosszú háta, szemközt a Körmöci-hegység tömege és mögötte a Nagy-Fátra, északkeleten pedig a Polyána és tiszta időben az Alacsony-Tátra emelkedik.

Hont tetején, „a felhők szeretőjén"

A látványt még egy másik szögből is megcsodálhatjuk hamarosan, de előbb meghódítjuk a pár méterre található, 1009 m-es csúcsot is. A hegytetőn tisztás terül el, az első feltűnő építmény pedig egy egyszerű, tájba illeszkedő, faburkolatú pavilon – hosszú történelemmel. Eredeti elődjét, egy fehér kőépületet kilátónak emeltette a terület tulajdonosa, Koháry Miklós herceg az 1730-as években, ám ezt a 19. század közepén villámcsapás pusztította el. Egyike volt Európa első, túrázóknak szánt épületeinek, így aztán nem csoda, hogy a Szitnya Osztály újjá szerette volna építeni. Ami végül Coburg Fülöp herceg hozzájárulásával sikerült is az 1880-as években. Ám a mai, a hegyről szóló kiállítást tartalmazó (de nem mindig nyitott) épület e lapostetős emelvénynek is csak az utódja.

Amint átbukunk a hegytetőn, a túloldalon mutatkozik a következő épület, a Chata Andreja Kmeťa turistaház. Nyáron minden nap nyitva tart, a szezonon kívül pedig hétvégén élvezhetjük büféjét (csapolt sört, egyéb alkoholt, Kofolát, üdítőket és egyszerű, csomagolt ételeket, valamint leveseket vásárolhatunk), padlásán pedig kicsi, de komfortos tömegszállás üzemel. A teraszáról nyíló panorámát a „hazai ízek” dominálják: feltűnik a Selmeci-hegység „kis testvére", a Börzsöny, de a Naszály, illetve a távolban a Mátra is felsejlik a Jávoros dombjai mögött. Hangulatos pihenőhely, ahonnan hamar vissza fogunk jutni a kiindulópontra, így érdemes elnyújtani a csúcsélményt.

A házat egyébként szintén Coburg Fülöp herceg támogatásával emelték a 20. század elején, eredetileg erdővédlaknak, de a kezdetektől szállást nyújtott a túrázóknak. Aztán az 1990-es években elkezdték lebontani, hogy egy modernebb házat építsenek a helyére, ám a pénz elfogyott, így tulajdonosai túladtak rajta. A 2000-es években éledt újjá, szállást pedig 2020 óta biztosít. Nevét Andrej Kmet szlovák polihisztorról kapta, aki selmecbányai professzorokkal közösen végzett növénymeghatározást a hegyen – és Herbáriuma kialakítása közben 300 vadrózsafajt azonosított csak a Szitnya tömbjén. A Szitnya (Sitno) korábbi neve egy 11. századi oklevél szerint Surkuscher, azaz Szurkos-cser vagy Sarkos-cser lehetetett, míg a szlovák eredetű Sitno „szittyóval benőtt” helyet jelent, így vélhetően a csúcson elterülő kaszálórétre utal. (Bár az egyik helyi legenda szerint a hegy gyomra a pokol kapuját rejti, és a szónak is létezik pokol jelentése.)

Látogatás a hegymély lovagjainál

A turistaház belterét már a nem is oly' távoli magashegyek hangulata lengi be, idővel mégis érdemes a jelzetlen, de jól kitaposott északi ösvényen hátrahagyni, és felkeresni a csúcsot övező sziklasor egy újabb pontját. Innen a korábbinál is szélesebb panorámát kapunk a környező, végeláthatatlan erdős középhegyvidékre. A házhoz visszatérve búcsút intünk a hajdani Hont vármegye legmagasabb csúcsának, és lefelé indulunk a K jelzést tovább követve, aszfaltot taposva. A tévétorony után egy kis csapás indul jobbra, érdemes ezen is kitérni, hiszen röviden elvezet egy sziklatorony tetejére, ahonnan ezúttal dél felé, az Ipoly völgyén túl jókora szigetként emelkedő Börzsönyre (és mögötte a Pilisre, valamint a Gerecsére) nyílik panoráma. A turista- és aszfaltút lefelé tart, és rétek láncolata után élesen balra fordul. Itt térjünk le jobbra, hogy felkeressük Szitnya várát (Sitniansky hrad). A csúcsot 3 oldalról övező sziklák errefelé „elfogynak”, ezért a hegytető közelében az őskorban épített erőd sáncai húzódtak, ezek maradványaira, Selmecbánya védelmére épült a 13. századi erősség. A romantikus fekvésű, komor rom egy kisebb andezitbérccel forrt egybe, ódon hangulatát a tetejére vezető, lépcsővel is felszerelt kis sziklafolyosó erősíti fel. Odafentről pedig ismét a Börzsöny, a Cserhát és a Mátra felé nyílik panoráma, előtérben a Selmeci-hegység peremi hegyeivel és a Korponai-erdő hátaival.

A várat egyébként a bevonuló Habsburg seregek robbantották fel a kuruc felkelés idején, és falai kapcsán érdemes felidézni a Szitnya legendáját is, miszerint a vár hajdani urának két acsarkodó fiát elátkozta a főpap – ennek hatására a fivérek farkasszemet néző seregeit elnyelték a hegy sziklacsarnokai (egyes értelmezések szerint a csúcs sziklái maguk a harcosok). A fél lábukat a kengyelben tartó lovagok vezére pedig hétévente feljön a csúcsra, hogy körülnézzen, igénylik-e a helyiek a segítségüket, és ha mindent rendben talál, visszatér rejtekébe. A tájból egykeként kiemelkedő, messzeföldről feltűnő Szitnya feltehetően megjelenése miatt különösen gazdag legendáriumot ihletett: az egyik népszerű szlovák mesegyűjteményben 80 rege szól a hegyről.

Az aszfaltút sűrű erdőbe kanyarodik, és elér egy fedett pihenőhellyel, valamint favályúval felszerelt forrást. Innen balra, erdészeti úton követjük a hegyet bemutató tanösvény (ritkásan felfestett) ZT jelzését, és alulról kerüljük a csúcsot. A sűrű, bükkök dominálta vegyeserdőben a hazai tájakról jól ismert állatfajok élnek, és szórványosan előfordul az északabbi hegyvidékekről lehúzódó, a Selmeci-hegységben egyébként elterjedt hiúz is. Az enyhén emelkedő út hamarosan visszaér a Tatár-rét (Tatárska lúka) tisztására (nevét arról kapta, hogy a hagyomány szerint a környék lakóit a csúcsig üldöző tatár seregek itt vertek tanyát), ahonnan a Z jelzésen, a fölfelé megismert ösvényen ereszkedhetünk vissza a Bacsófalvi-tó (Počúvadlianske jazero) partjára.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Amennyiben Szlovákiában tömegközlekedünk, az itt elérhető oldalon kereshetünk utazási lehetőségeket és menetrendeket. A menetrendi oldal angolul is használható app formájában Cestovné poriadky CP néven tölthető le okostelefonra.

  • A túra a Počúvadlo, jazero buszmegállóból indul, és ott is ér véget. A járatok (nem túl gyakran) Selmecbánya (Banská Štiavnica) felől érkeznek, és oda is tartanak.

Megközelítés

  • A túra kezdő- és végpontja buszmegállóban, (turistaszezonban fizetős) parkoló mellett található.

Parkolás

  • A tó mellett, a turistaút kezdeténél (turistaszezonban fizetős) parkoló található.

Koordináták

DD
48.403459, 18.856002
DMS
48°24'12.5"N 18°51'21.6"E
UTM
34U 341322 5363365
w3w 
///fellépő.tövek.ellentét
Navigáció Google Térképpel

A szerző által javasolt térképek:

A túra nyomvonalát a VKÚ Harmanec kiadó 138. számú térképe (Štiavnické vrchy) tartalmazza. A kiadó térképei több magyarországi térképboltban is kaphatók.

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.

Hasonló túrák a környéken

 Ezek automatikusan generált javaslatok.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Nehézség
könnyű
Hossz
6,6 km
Időtartam
2:20 óra
Szintemelkedés
412 m
Szintcsökkenés
412 m
Legmagasabb pont
1 009 m
Legalacsonyabb pont
680 m
Oda és vissza Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Család- és gyerekbarát Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Csúcstúra Egészséges környezet

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo hm Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp