Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide A túra másolása
Gyalogtúraajánlott túra

A Vas-hegyen és a Pinka szurdokában, az Alpok és Burgenland kapujában

· 2 értékelés · Gyalogtúra · Alpokalja· nyitva
LogóMagyar Természetjáró Szövetség
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • Gyalogos határátkelőhely a Pinka szurdokban, "Schengen" után szabadon
    / Gyalogos határátkelőhely a Pinka szurdokban, "Schengen" után szabadon
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pazar kilátás a Szűz Mária-kápolnától Felsőcsatárra és a Kőszegi-hegységre
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Palasziklák a Pinka-parton a felsőcsatári híd közelében
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szőlők között, Ausztriára tekintve áll a Vasfüggöny múzeum a Vas-hegyen
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szőlők felett, utunk végén felbukkan a Szűz Mária-kápolna
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vasfüggöny múzeumban határ műszaki zárjának leszerelt relikviáit láthatjuk
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vas-hegy tetején áll a meghitt Szűz Mária-kápolna
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Eisenberg déli oldalában több helyen is megkóstolhatjuk a helyi borokat
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Öreg présházak között kanyargunk az Eisenberg oldalában
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hummerberg szőlői Magyarországhoz tartoznak, de a falu már Ausztria
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vas-hegy palasziklái és a Pinka ártere ritka hegyvidéki növények otthona
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Felkapott kirándulóhely a Pinka-szurdok, tanösvény is segít az ismerkedésben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pinka zabolátlanul szalad sziklamedrében a szurdok alsó részén
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A felsőcsatári vízierőmű duzzasztása lenyugtatja a szaladó Pinka-patakot
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Palasziklás örvényen kaptatunk fel a Nagyvilágosra kellemes tölgyes erdőben
    Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 12 10 8 6 4 2 km Vasfüggöny Múzeum … határon Pinka-szurdok
Tartalmas és változatos körtúrát teszünk a magyar-osztrák határ mentén, mindkét oldal adottságait és hangulatát megtapasztalva. Míg a Pinka-szurdokban, Vas megye és Burgenland közötti természetes átjáróban az Európát kettéválasztó vasfüggöny darabjait leljük fel, a dombhátakról a Rába-völgy Kisalföldbe torkolló síkjára, az Alpok felhőt eregető csúcsaira tekinthetünk. Túránk végén a Vasfüggöny múzeumban a négy évtizeden keresztül használt határvédelmi relikviákat láthatjuk egy régi határőr magángyűjteményeként kiállítva, a hanyatló nyugat tekintetével pásztázva két világ határán, az utolsó alpi tömb síkba ereszkedő hátán.
nyitva
könnyű
Hossz 12,3 km
3:35 óra
330 m
330 m
404 m
234 m

A Pinka patak 88 kilométeres folyásával összeköti Stájerországot, Burgenlandot és Vas megye nyugati részét. Az 1500 méter körüli magasságban, a Wechsel alpesi lejtőjén eredő patak különösen bizonytalan módon csörgedezik az osztrák-magyar határ között: hol ide, hol oda pártol folyásával, míg végül Körmendnél a Rábával egyesül. Igazából azonban a határ tekervényes, mivel a trianoni békediktátummal meghúzott választóvonalat a lakosság szavazata arányában korrigálták. Pedig Felsőcsatárt a később beolvadt Alsócsatárral és még számos környékbeli településsel együtt horvát telepesek lakták, akiket a Batthyányiak invitáltak a 16. század végén az elnéptelenedett vidékre. A lakosság elmagyarosodott, és a Trianon utáni fegyveres ellenállással kikényszerített népszavazás következtében Szombathely közelsége miatt 1922-ra visszakerült Magyarországhoz Felsőcsatár azon tucatnyi lakott terület mellett, akiket a leghűségesebb település címével ismertek el. Amit akkor még nem tudtak, hogy pár évtized múlva vasra verve itt húzódik majd a keleti és nyugati világ közötti határvidék, ahol könyörtelen őrizettel feszül egymásnak a kapitalista és a kommunista világuralom.

Ezt a fájóan valóságos választóvonalat egyedül a Pinka folyása ütötte át, ami a népességgel ellentétben a keleti síkság felé kívánkozott. Sebes és szeszélyes folyásával az alpesek üzenetét hozza magával, amit a Vas-hegybe vágott szurdokában még utoljára valóságként megél. A sziklás mederben felbuzdulva nekiiramodik, mielőtt lustán elterülne a Rába síkjához közelítve. A hegyvidéki jelleget számos hegyi faj értékeli és reprezentálja a Pinka-szurdokban, így az eltűnőben lévő, vöröslistás dunai ingola, ami a tiszta, szabályozatlan patakok lakója, de pisztrángot is rejt a sodrás, mely érzékeny a vízminőségre és az oldott oxigénre.

Míg a terület legmélyebb pontja a hegyvidéket idézi, addig a déli domboldalak napsütötte, enyhe klímáján a vidék legjobb szőlője terem. Az Ausztriához tartozó burgenlandi borvidék egy különlegességgel is rendelkezik, az uhudlerrel. Valójában ezt az amerikai direkt termő fajták és az európai hagyományos nemesített szőlőfajták keresztezéséből (delaware, elvira, concord, ripatella) készítik. Ezen szőlőfajták különösen ellenállóak, főként a filoxéravészt előidéző gyökértetűnek, ami egész Európa szőlőkultúráját letarolta a 19. században. A direkt termők bora különösen illatos, gyümölcsízű, bár metilalkohol-tartalma magas, így külön rendelettel egyedül itt ismerik el hivatalosan is, mint a vidék specialitását, és csak a környező falvakban lehet termelni és eladni. 

A szerző tippje

  • A túra jól alakítható igényeink szerint. Ha kihagyjuk a burgenlandi kalandokat, bő 6 kilométeresre csökkenthetjük a távot.
  • Ha a határátkelőtől továbbmegyünk dél felé a Z jelzésen, és a Z+ jelzésen térünk vissza a Vas-hegyre, úgy nagyobb szeletét tapasztalhatjuk meg a hazai szőlőgazdálkodásnak.
Német-Bucsi Attila profilképe
Szerző
Német-Bucsi Attila
frissítve: 2021-07-23
Nehézség
könnyű
Technika
Állóképesség
Élmény
Táj
Legmagasabb pont
404 m
Legalacsonyabb pont
234 m
Ajánlott időszak
jan.
febr.
márc.
ápr.
máj.
jún.
júl.
aug.
szept.
okt.
nov.
dec.

Kezdés

Felsőcsatár, Glavica buszmegálló (251 m)
Koordináták:
DD
47.210965, 16.444238
DMS
47°12'39.5"N 16°26'39.3"E
UTM
33T 609365 5229620
w3w 
///lendület.szépül.fürkész

Végpont

Felsőcsatár, Glavica buszmegálló

Útleírás

Itiner:

  • A buszmegállóból a főútra merőleges Néphadsereg utcán indulunk nyugati irányba a Z+ jelzésen.
  • A Z jelzésen balra térve jutunk a Pinka-szurdokba, ahonnan rövid kitérőt teszünk a Z+ jelzésen az államhatárhoz.
  • A Z jelzésen továbbmegyünk a Vas-hegyre és a hegy túloldalán található határátkelőhöz, ahol egy körtúrát teszünk az osztrák oldalon.
  • A Z jelzésen egy rövid szakaszon visszamegyünk a Vas-hegy irányába.
  • Jelzetlen szakaszon, majd a Z▲ jelzésen sétálunk a Szent Margit-kápolnához.
  • Jelzetlen aszfalton ereszkedünk vissza a Vasfüggöny múzeum érintésével a Z jelzésre, a felsőcsatári Pinka-hídhoz.
  • Innen a más ismert útvonalon, a Z+ jelzésre térve zárjuk be a kört.

A túráról részletesen

A Pinka árnyas szurdokában

A felsőcsatári buszmegállóból a főútra merőleges Néphadsereg utcán indulunk nyugati irányba a Z+ jeleken. A Z jelzésen balra térünk, átkelünk a Pinka-hídon, majd a patak folyását követve felfelé tartunk. Eleinte még a Vas-hegyre tartó aszfaltúton sétálunk pár száz métert, majd ösvény vált le a szurdok irányába a rét és a patakparti fák szélénél. Szinte egyből a szurdok legvadabb pontján találjuk magunkat, ahol a köves mederben rohanó patak átvágta a Vas-hegy palasziklás tömegét. Az értékes, 150 millió éves metamorf kőzetet a település mellett díszítőkőnek bányásszák, csatári kő néven forgalmazzák. Az ösvény lábat vetve kapaszkodik a szűk oldalban a sziklák és a Pinka folyása között. Néhol egészen az ösvény alá vág a rohanó víztömeg. Közvetlenül mellettünk duzzasztás és a szintesést kerülő hallépcső tűnik fel, ugyanis itt még utoljára a Pinka mindkét partja magyar föld, így vízierőművet telepítettek a túloldalra az egykori malom helyén.

Innen a széles völgytalpi ösvény eltávolodik a Pinka folyásától, és az árnyas ártéri erdőben a domboldal szikláit kerülgetve kanyarog. Az útra bedőlt fatörzsek néhol nehezítik az előrejutást. Itt már határsávban haladunk, ahol a vasfüggöny létezése alatt nem volt erdőtermelés, utána pedig már természetvédelmi területté vált Európa zöld szalagja, a keletet és nyugatot elválasztó erdős sáv. A meredek, sziklás oldalakban páfrányok, mohás foltok tarkítják a sötét szurdokerdőt. A patak közelsége és a szubalpin klíma mindig párás, enyhe időjárást eredményez a völgy alján.

A Pinka kanyargását követve, a fák takarásában szinte irányt vesztünk, csak a leágazó Z+ jelzés, majd egy teljes "S" kanyar után az oldalba felkanyarodó Z jelzés segít a tájékozódásban. A Z jelzéssel mi is felkanyarodunk, de előtte még egy rövid kitérővel érdemes a határátlépőéig követni a patakmedret a Z+ jelzés mentén. Alig pár száz métert kell a határig sétálnunk az árnyas erdőben, ahol a jelenlegi határátkelő tanulságos fejleménye a schengeni övezetnek. Csak egy nemzeti színűre festett tábla figyelmeztet az országok közti váltásra. Paragrafusokkal megtámogatott többnyelvű tájékoztatás ismerteti, ki léphet itt át. Valójában a túloldalon semmi nem változik, csak egy szennyvíztisztító és egy hatalmas kőbánya jelzi, hogy az osztrákoknak más a viszonyuk a szurdokhoz.

A Vas-hegyen, tölgyesek közt rejtőző értékek

A Z jelzéshez visszasétálva megkezdjük a kapaszkodást a meredek domboldalban, magunk mögött hagyjuk az árnyas szurdokerdőt és göcsörtös molyhos tölgyek uralta világos bokorerdőben folytatjuk a vándorlást. Ha figyelünk a részletekre, felfedezhetjük a terület ritka növényeit, mint az apró levelű, mohaszerű hegyi csipkeharasztot, aminek egyedüli stabil állománya itt található hazánkban.

Az oldal meredeksége hamar megszelídül, bő száz méter szintemelkedés után felérünk a Vas-hegy tetejére. Különös, pár méter magas halmok teszik egyenetlenné a tetőt: halomsírokat rejtenek a földkupacok. Az i.e. 8. században élt, vaskori hallstatti kultúra a Pinka mindkét partját övező hegytetőkön nagy területeket használt temetkezésre. Különös, hogy az egyik halmon állították pont fel a vas-hegy geodéziai tornyát. A betongyűrűs építmény a fák fölé magasodik, és a határőrizet miatt karban is tartották. Felmenni tilos, pedig a tetejéről a határ mindkét oldalát tágasan belátni, egészen a Keszthelyi-hegységtől a Keleti-Alpok vonulatáig.

A túloldalon lassan ereszkedve a Z jelzés egy szintben haladó erdőgazdasági útba torkollik, ahol egy nagyobb kitérőt teszünk: ugyanis ebbe az elágazásba érkezünk vissza burgenlandi körutunk után, és a jelzetlen erdei úton keleti irányban ereszkedünk le a Vas-hegyről. Az osztrák oldal szőlőkultúrája, épített környezetének kontrasztja a magyarországi viszonyokhoz képest érdemessé teszi megtenni ezt a pár kilométeres extra kört. A Z jelzés hamar kiér a tölgyesből, és a szőlőültetvényekkel nyitott déli oldalon jobbra eléri a határátkelőt.

Burgenland szőlőt termő lankáin

A szőlősorok és présházak, lakóházak között szűken kanyarog az aszfaltos dűlőút, a Grenzweg és a Grenzlandstrasse. Rendezett házak és porták között érkezünk egy hármas elágazáshoz, ahol a szintben oldalazó Obere Kellergasse aszfaltcsíkjára térünk. Alattunk messzire nyúlnak a szőlőtáblák. Ez a hegyoldal, az Eisenber déli oldala számít burgenlandi borvidék legjobbjának; láthatóan mindent a szőlőtermesztés ural a környéken. Alattunk a szomszédos lankásabb dombvidék azonban már erdőkkel fedett, ahogy a nap által kevésbé ért északi oldal is. Messzire ellátni a szőlőkkel nyitott domboldalból, Magyarország síkvidékére és Dél-Burgenland, Szlovénia dombos, hegyvidéki területeire.

A hegy északi oldalához kanyarodunk át. A szőlők és házak sorát az Eder család étterménél hagyjuk el, ami remek lehetőséget kínál, hogy megkóstoljuk az itteni borkultúra termékeit, a dél-burgenlandi uhudlert. Az étteremmel szemben a vidékre jellemző bálványos prés mellett négyes elágazáshoz érkezünk - érdemes a fák között visszakanyarodó kellemes erdei sétát választani. A középső út az Eisenberg csúcsán keresztül tér vissza Magyarország felé, sajnos azonban északi kilátás nélkül. A határátkelőhöz érve visszasétálunk az erdei úton a Z jelzés leágazásáig, és egyenesen indulunk tovább a jelzetlen erdei úton. Igazából innentől a Vasfüggöny múzeum táblákkal irányított útvonalat kell követnünk, ami már a magyar oldal szőlőskertjei között kanyarog.

A Vas-hegy szőlőskertjeiben, a határvédelem egy megmaradt magángyűjteményénél

A gyümölcsösök és szőlőtáblák között egy sekély völgytorkolathoz érkezünk, ahol egyenesen pár száz méteres kitérőt teszünk a már messziről hívogató Szűz Mária-kápolnához. Innen adódik a legjobb kilátás az egész környéken, érdemes megtenni a csekély távot. A szőlők között már felbukkannak észak-északkeletre az Alpok nyugati vonulatai. Ha jó időben érkezünk, látni a legmagasabb Rax-csoportot, ami már 2000 méter felé magasodik, illetve a Wechsel füves, havas tetejét, ahol a Pinka ered.

A kápolna romantikus helyszínen, szőlők és gyümölcsösök között a legmagasabb pontról tekint le a környékre, Felsőcsatárra és a Pinka szurdokára. Szemben velünk feltűnik a Kőszegi-hegység széles, lapos tömbje is, ami az utolsó nagyobb alpi rög kelet felé, amíg a táj végleg elterül a Rába üledékével fedett síkságon. Balra mellettünk a szőlők és az erdő között áll a szabadtéri Vasfüggöny múzeum. Innen csak a mozgássérült bejárat nyílik, de ha szerencsénk van, itt is be tudunk lépni.

Egyébként visszatérve az előző elágazáshoz, a házakkal telehintett, sekély völgybe ereszkedünk, ahol jobb kézre elhaladunk a múzeum bejárata előtt. Eredeti határvédelmi tárgyakat, eszközöket állítottak ki kronológiai sorrendben, némi magyarázattal és a határvédelem fejlődésének, korszakainak leírásával. Ha nem is térünk be, tanulságos látni az őrtornyot a szögesdrótok koszorújában, ahogy az egykor védte a szocializmus feddhetetlen értékeit a hanyatló nyugat romlásától - végül azonban az idő ide száműzte őket a szőlők közé.

A múzeum bejáratától tovább követjük az erdőbe térő aszfaltutat, ami egy oldalazás után meredeken leereszkedik a Pinka folyásához, a Z jelzéshez csatlakozva. A parkolónál bezárul körtúránk.

Tipp


Minden tájékoztatás a védett területekről

Tömegközlekedéssel

Tömegközlekedéssel elérhető

  • A Szombathelyről induló buszról a Felsőcsatár, Glavica megállóhelyig utazunk.

Megközelítés

  • A buszmegállótól a Z+, majd a Z jelzésen balra ereszkedünk le a Pinka folyásához, a felsőcsatári Pinka-hídhoz, a túra kezdőpontjához.

Parkolás

  • A Pinka-híd túloldalán, a Vas-hegyre vezető út mellett van egy nagyobb útszéli pakolóhely információs táblával, szemetessel, paddal, ahol kényelmesen letehetjük az autót.

Koordináták

DD
47.210965, 16.444238
DMS
47°12'39.5"N 16°26'39.3"E
UTM
33T 609365 5229620
w3w 
///lendület.szépül.fürkész
Navigáció Google Térképpel

A régióról szóló kiadványok:

Mutass többet!

Felszerelés

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

5,0
(2)
Menyhárt Tibor
2021-08-08 · Közösség
Vadregényes táj, szép környezet. A szurdok útvonalán sok kidőlt fa van. Érdemes végigjárni.
Mutass többet!
Mikor voltál a túrán? 2021-08-08
Fénykép: Menyhárt Tibor, Közösség
Fénykép: Menyhárt Tibor, Közösség
Fénykép: Menyhárt Tibor, Közösség
Fénykép: Menyhárt Tibor, Közösség
Fénykép: Menyhárt Tibor, Közösség
Fénykép: Menyhárt Tibor, Közösség
Fülöp László
2021-07-18 · Közösség
Könnyen teljesíthető,változatos ,vadregényes helyszínek.
Mutass többet!
Mikor voltál a túrán? 2021-07-18
Fénykép: Fülöp László, Közösség
Fénykép: Fülöp László, Közösség
Fénykép: Fülöp László, Közösség
Fénykép: Fülöp László, Közösség
Fénykép: Fülöp László, Közösség
Fénykép: Fülöp László, Közösség
Fénykép: Fülöp László, Közösség

A közösség fényképei

+ 18

Állapot
nyitva
Értékelés
Nehézség
könnyű
Hossz
12,3 km
Időtartam
3:35 óra
Szintemelkedés
330 m
Szintcsökkenés
330 m
Legmagasabb pont
404 m
Legalacsonyabb pont
234 m
Tömegközlekedéssel elérhető Körtúra Szakaszosan teljesíthető túra Szép kilátás Evés-ivás lehetőség Kulturális/történelmi értékek Földtani érdekességek Növénytani érdekességek Flóra, fauna Tipp Egészséges környezet Kutyabarát

Statisztika

  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
Hossz  km
Időtartam : óra
Szintemelkedés  m
Szintcsökkenés  m
Legmagasabb pont  m
Legalacsonyabb pont  m
Nagyításhoz vagy kicsinyítéshez húzd össze a nyilakat!
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp