Felsőtárkányi Erdei Vasút

A kisvasút története 1915-ben kezdődött, ekkor épült meg az első, Felsőtárkánytól a Hidegkúti-völgy felé vezető vonal, majd hamarosan a Stimecz-ház felé vezető pályát is lefektették a Vöröskő-völgyben. (Részben ma is ezeken a vonalakon lehet utazni: a Varróházig az elsőként, onnan a Stimecz-házig a másodikként megépült sínpáron járnak a vonatok). Ekkor még lovak adták a vonóerőt, és Felsőtárkánytól szekéren vitték tovább a faanyagot. Az első világháborút követően felértékelődött a Bükk szerepe is a fakitermelésben, és ezzel párhuzamosan a kisvasút is rohamos fejlődésnek indult: előbb Eger-Felnémetig, majd Eger-Faraktárig hosszabbították meg a pályát, ezzel megteremtve a nagyvasúti kapcsolatot is, majd egyre-másra épültek ki a szárnyvonalak a Bükk völgyeiben.

A kezdetekkor a négy gőzös mellett úgynevezett motormozdonyok is dolgoztak Felsőtárkányban, de csak hegymenetben: lefelé görpályás üzemként működött a vasút, azaz a gravitációt kihasználva gurultak le a rakott szerelvények az erdei völgyekből. Ekkor még Felsőtárkány főutcáján vezettek a sínek, így ez számtalan konfliktust eredményezett a helyi lakossággal. Kezdetben a fékezők egy kolomppal jelezték a szerelvény közeledését, majd egy ideig – a vasút hőskorát idézve – egy kürtös lovas nyargalt a vonatok előtt. Ezzel együtt azonban bekövetkezett a katasztrófa, amikor is tehéncsordát gázolt egy szerelvény 1923-ban, mire a feldühödött helyi lakosság – modern ludditák módjára – az éj leple alatt felszaggatta a síneket. Ekkor rohammunkában – néhány hét alatt – új, a falut elkerülő vasútvonalat építettek (ennek helyén ma kerékpárút vezet, így végig lehet járni).

A következő nagy lépés a kisvasút életében a kőszállítás beindulása volt: 1938-ra megépült a Berva-völgyi kőbányához vezető szárnyvonal – egyre több követ, ugyanakkor egyre kevesebb fát szállítottak a szerelvények, így 1946-ban elkezdett rövidülni az akkor 46 kilométeres hálózat.

Elsőként az Eger-Felnémet és Eger-Fatelep között szűnt meg a forgalom, ugyanakkor 1954-ben megindult a személyszállítás előbb Felnémet és a Stimecz-ház, majd Felnémet és a Berva kőbánya között, 1961-ben pedig megérkezett a kisvasútra az első dízelmozdony, amit hamarosan még három C50-es követett. Az utolsó nagy fejlesztés 1969-ben történt, amikor is a Felsőtárkány melletti Várhegyen nyitott dolomitbányához épült egy 2,5 kilométeres szárnyvonal. Ezzel egy időben elkezdődött az erdei völgyekben a sínek felszedése, a lassú leépülés leglátványosabb szakasza talán ez lehetett, amikor a Felnémet-Felsőtárkány közötti pályát elbontották.

Szerencsére Felsőtárkány és a Stimecz-ház között megmaradtak a sínek, így a két C50-es dízelmozdony valamelyike hétvégenként rója köreit a körülbelül 5 kilométer hosszúságú vonalon, évszaktól és időjárástól függően nyitott vagy zárt, négytengelyes személykocsikat vontatva, a kirándulók legnagyobb örömére.

Állomások:

• Felsőtárkány Fűtőház vá.
• Felsőtárkány Szikla-forrás
• Egeresvölgy-Varróház
• Stimecz-Ház

Árak:

• felnőtt: egy útra 1800 Ft, menettérti 3000 Ft
• gyermek (3-14 éves korig, vagy nappali tagozatos diákigazolvánnyal): egy útra 1300 Ft, menettérti: 2000 Ft
• 3 éves kor alatt ingyenes
• kutya: egy útra 1000 Ft, menettérti 2000 Ft (a vakvezető kutya ingyen utazhat)
• kerékpár (az utasok zavarása nélkül szállítható): egy útra 1500 Ft, menettérti 3000 Ft

Menetrend:

A vonatok március 14-től november 1-jéig közlekednek, a menetrend a kisvasút honlapján érhető el.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2026 januári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!