Ozorai Pipo vára

Ma a vár – eltekintve a délnyugati szárnytól – a reneszánsz korszakot idézi fel. Az erődítmény udvarára a barokk kapuzaton át érkezőket lélegzetelállító látvány fogadja. Az emeleti függőfolyosó alatt szépen rendben tartott növények burjánzanak, az oszlopfőket reneszánsz faragványok díszítik. Az udvarból az egyik ajtón korabeli konyhába nyithatunk be, a másikon belépve pedig vártörténeti kiállításon és 3D filmvetítésen tudhatunk meg mindent az épületről és tulajdonosairól.

A vár felszentelt kápolnájában Szent György egy csontereklyéjét őrzik. A vezetett látogatás során az emeleti helyiségek közül bekukkanthatunk Pipo hitvese, Borbála hálószobájába, a fegyverteremben megcsodálható Ozorai Pipo rekonstruált páncélja, a kandallós trónterem,  egy reneszánsz ebédlő, illetve néhány teremnyi enteriőr az Eszterházyak korából.  Az igazi kaland azonban a várkastélyban éjszakázás lehet, ugyanis történelmi bútorokkal berendezett, reneszánsz hangulatú vendégszobákban lehet megszállni a látogatók elől elzárt részeken.

A vár története

A Tolna megyei község mai hírnevét a 15. század elején alapozta meg egy jeles talján férfiú. Filippo Scolari (magyarosan Ozorai Pipo) Firenzéből került kereskedősegédként Budára, ahol előbb az esztergomi érsek szolgálatába állt, majd a Kanizsaiak simontornyai várnagya lett a 14. század legvégén. A szomszédos Ozorán élő Borbálát, Ozorai András lányát jegyezte el, ami együtt járt a leány fiúsításával is, azaz lehetővé vált apja halála esetén a birtok öröklése. Így jutott Filippo a várhoz, majd egyre magasabbra lépdelt Luxemburgi Zsigmond királyi udvarában a ranglétrán: volt a királyi sókamarák ispánja, temesi ispán, majd Csanád, Arad, Krassó és Keve, Csongrád, Zaránd és Fejér megyék ispánsági tisztjét is betöltötte egy darabig – főkincstartó, szörényi bán, alapító tagja az egyetlen magyar lovagrendnek.

Végül 1416-ban kapott engedélyt vár építésére a Sió partján. Mint a fenti életútból látható, anyagiakban nem szűkölködött, ráadásul tapasztalt, világot látott emberről volt szó, így inkább reneszánsz palotát építtetett, mint a korban megszokott erődítményt – díszítése, belső elrendezése itáliai mintákat követett. A négyzet alaprajzú várkastély építése gótikus stílusban kezdődött, várfallal vették körül, a várárokba a Sió vizét vezették. 1423-ban Pipo itt látta vendégül Zsigmond királyt. Halála után Borbálára szállt a vár tulajdonjoga, aki azt Hédervári Lőrinc nádorra hagyta.

A 16. század elején reneszánsz stílusban építették át akkori tulajdonosai, majd rövid ideig Török Bálint is birtokolta, 1545-ben pedig a budai pasa foglalta el, akitől 1686-ban ostrommal vették vissza - a délnyugati szárny le is omlott. A várat a tulajdonos Eszterházyak 1727-1733 között tiszttartói központtá alakították, a leomlott szárnyat barokk stílusban építették újjá, a várfalakat pedig lebontották. Az 1800-as évek elején a kastélyt magtárrá alakították, így várta a jobb időket sokáig.

Látnivalók a közelben

• Simontornyai vár
• Festetics-kastély, Dég

Nyitvatartás

• tavaszi – nyári nyitva tartás: keddtől vasárnapig 10:00-18:00
• őszi – téli nyitva tartás: keddtől vasárnapig 9:00-17:00

Az ünnepi nyitvatartás eltérő lehet.

Árak:

• felnőtt: 3200 Ft/fő
• diák/nyugdíjas jegy: 1600 Ft/fő

A belépőjegy ára tartalmazza az alsó szinten lévő kiállítás megtekintését és a kb. 35–40 perces idegenvezetést. Az emeleti termek kizárólag tárlatvezetéssel látogathatók.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2025 októberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!