Bárnai Nagy-kő

Bazaltszirt a hegyek szorításában

A kárpát-medencei táj andezit kőzetű tűzhányói elsősorban a hegykeret és a medencevidék peremén sorakoznak, ám „hátországukban" egy teljesen más karakterű vulkáni terep rejtőzik: a Medves-vidék. A szétterült bazaltot hatalmas fennsík, míg a kőzet merész formakincsét hegyes sziklaormok képviselik. Utóbbiak egyike a bárnai Nagy-kő is, melynek bányászat által felsebzett szirtje komoran strázsál a lágyan hullámzó erdőtáj fölött. 

Az 520 méter magas sziklafelszökésről nyíló kilátás magában foglalja Észak-Magyarország domb- és hegyvidékének jelentős részét, hiszen a Börzsönytől az Aggteleki-karsztig nyújtózik a látóhatár. Markánsan emelkedik ki a Mátra teljes gerince, a Vajdavár-vidék bércei fölé a Bükk fennsíkja domborul - utóbbitól balra, az alacsony Gömöri-erdőhát mögött már Szlovákia hegyei derengenek. Északi szomszédunk bérceit és a Medves-fennsíkot a másik irányban, Bárna hátterében is láthatjuk. Kitett, magas pontról szemlélhetjük a tágas panorámát, amit az élénk domborzatú táj kifejezetten részletgazdaggá tesz.

Bánya a csúcson

Maga a szikla taréjként töri át a hegytetőt, ami leginkább az erdős oldal felől szembetűnő. A hegy meredek lejtőit „oszlopként" támasztja meg a bazalt, amely egy kürtőkitöltés maradványa: a láva a felszínre vezető hasadékban szilárdult meg. Ezután az erózió végezte a dolgát, és évmilliók kitartó munkájával lepusztította a puhább, üledékes rétegeket a kemény, ellenálló bazalttest környezetéből.

A Medves és környezetének vulkanizmusa mintegy 5,3 millió éve kezdődött, és 2 millió éve ért véget. Az elvékonyodott kérgen áttört, viszonylag kis mélységből érkezett, ezért forró és híg bazaltláva eleinte csak pontszerűen lyuggatta a felszínt - ennek az időszaknak a lenyomatai a Salgótarjánt övező sziklás csúcsok (pl. Pécs-kő, Szilvás-kő, Boszorkány-kő stb.). Egy későbbi periódusban a bazaltláva nagyobb tömegben szétterülve kialakította a mai Medves-fennsík tömegét.

A bárnai Nagy-kő testéből mintha kiharaptak volna egy darabot. A teraszszerű párkány és a jókora fal bányászat eredményeként jött létre, hiszen a környékbeli bazalt keresett útépítőkő volt egy időben. A kőfejtők a rétegpados formában elvált (köríves rajzolatú) kőzetet termelték ki, a lassú hűlése miatt oszlopossá merevedett változat nem volt ilyen kelendő.

A Nagy-kő meglátogatása után érdemes átsétálni a közeli Kis-kőre is, ami merőben más perspektívát és geológiai élményt kínál.

Opening hours

Price: