Visit Hungary 

Napfelkelte a Három-kőn
Photo: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség

Látjuk és örülünk neki, hogy egyre többen mozdultok ki a szabadba. Az aktív kikapcsolódás, a természetben töltött idő nagyban hozzájárul az egészségünk megőrzéséhez, fontos azonban, hogy a környezetet olyan érintetlenségben hagyjuk, amilyenben találtuk. Ne károsítsuk, a szemetünket pedig vigyük haza és otthon dobjuk ki, lehetőleg szelektíven.

Kerüljük a zsúfolt helyeket! Inkább ismerjünk meg eddig felfedezetlen tájakat, amihez itt, a Természetjáró.hu-n és a Turista Magazinban rengeteg ötletet találtok. Jó túrázást!

#turazzfelelosen #vigyazzunkegymasra

A Turista Magazin 2022 július-augusztusi száma
Photo: Magyar Természetjáró Szövetség

Hazánk sajátos vízrajzi helyzete lehetővé teszi, hogy csodálatos vadvizeken túrázzunk, ami ezáltal már-már kötelező programnak számít egy vérbeli természetjáró számára. Különösen azért, mert a Tüskevár által megrajzolt, még itt-ott fellelhető vízi világhoz kapcsolódó kalandok sokunk gyerekkorát színesítették meg. „Volt itt egy tudós ember, azt mondta, több lehet háromszáz évesnél, és azt mondta, igazuk volt a régieknek, akik szentnek tisztelték az ilyen fát. És Tutajos úgy érezte: igaza volt annak a tudósnak. A koronában emberderék vastag, görcsös ágak nyúltak szét, és rettenetes erejükben mintha az eget tartották volna” – írta Fekete István a regényben.

Nyári lapszámunkban a vízitúrázásra fókuszálunk: négy olyan, kevésbé ismert vízitúrahelyszínt járunk be (Vízitúra: Öreg-Túr, Dráva, Garam, Kis-Balaton), amelyek rendre előkelő helyen szerepelnek az evezősök ranglistáin, Top 10 rovatunk hiánypótló írása pedig a legjobb családi Vízitúrahelyszíneket mutatja be. Matula bácsi világát, az eltűnőben lévő árterek és mocsarak roppant gazdag, helyenként még fellelhető biológiai sokszínűségét további cikkeinkben (Ökotúra, Rejtett Kincseink) mutatjuk be.

Ahogy azt is, hogy a klímaváltoztatás nagyon is érzékenyen érinti a még megmaradt vízi világot. Amíg a gátak közé szorított víz elfolyik, megtermékenyítő árvízből egyre kevesebb van, a lecsapolásokat túlélt mocsarak kiszáradnak, addig a „túloldalon” egyre több a villámárvíz. Őseink nagyon értettek a víz megtartásához, amelyre előbb-utóbb szükség lesz, hiszen a közhiedelemmel ellentétben Magyarország egyáltalán nem gazdag a felszíni vizek mennyiségét tekintve: az ország vízmérlege negatív.