Szent Péter-körtemplom romja, Baj

A Nyugati-Gerecse legmagasabb hegye, az Öreg-Kovács nyugati oldalában áll az erdőben az egykori körtemplom maradványa. Kovácsi falu elhelyezkedésére csak 14. századi iratokból lehet következtetni, ennél pontosabb ismereteink nincsenek, mint ahogy szintén csak a régi iratokból tudjuk, hogy a közelben létezett egy Haláp nevű falu is ugyanebben a korban.

18. századi iratok Kovácsit már csak mint pusztát említik, egy 1811-ben készített térképen a templomot „Kovátsi puszta templom” felirattal jelölik a Baj, Agostyán és Tardos által határolt területen. Még a 19. század végén is találunk feljegyzéseket a baji erdőben található, kör alakú romról, de a 20. századra teljesen feledésbe merült, a maradványokat pedig benőtte az erdő. Végül 1993-ban, régészeti módszerekkel fedezték fel újra a templomot a hozzá tartozó temetővel együtt, valamint feltártak egy, a késő középkorban épített nemesi udvarházat és melléképületeit is. 

A fellelt romok alapján a templom építése a 12-13. századra tehető. Erre utal az Árpád-korra jellemző, megmunkálatlan kövekből felépített rotunda, a zsindelyes tető, a résablakok a falon, az 5-7 méter átmérőjű belső tér, az 1 méter vastag falak és a keletre tájolt szentély. Érdekesség, hogy a romnál tardosi vörös mészkő darabjai is előkerültek.

Az eredetileg 10 méter magas körtemplom belsejét freskók díszítették. Az 1530-as években oldalához osszáriumot, azaz csonttárat építettek, ahova a rég elhunytak maradványait tették át, amikor már nem volt elég hely a temetőben. A 13. és 16. század között a közeli nemesi udvarház lakóit keresztelték meg, illetve temették el itt.

Az építése idején, azaz a középkorban a falusi templomok kisméretűek voltak, hiszen a falvakban nem laktak többen 30-50 főnél. A rotundák egyik funkciója - a vallásin túl - az volt, hogy a falu teljes lakosságát befogadják tűzvész vagy katonai fenyegetés esetén. A templomot nagy valószínűséggel a törökök pusztították el az 1500-as évek végén a faluval egyetemben.

Ma a tatai Kuny Domonkos Múzeum munkatársai által konzervált körtemplom alapfalait láthatjuk a helyszínen, benne a kereszttel jelölt szentély helyét. Mellette padok, asztalok adnak a turistáknak lehetőséget az évszázados múlton való töprengésre és a jól megérdemelt pihenésre egyaránt.

A szerző tippje :

Az agostyáni ökofaluban a történeti ökológiai program keretében felépítették a templom mását, valamint a középkori település több épületét. Itt különleges szakvezetés keretében ismerhetjük meg egy középkori falu életét és ökológiai tudását.