Agostyáni Arborétum

Az Arborétum létrejötte részben az Eszterházy-családhoz köthető – 1912-ben a területre szlavóntölgyet és vörösfenyőt telepítettek, amelyek ma az arborétum legidősebb fái. Noha a Gerecsében tűlevelű erdőket nem találunk, az ide ültetett vörösfenyők kiválóan fejlődtek, igaz, idővel feledésbe merültek.

1953-ban a Magyar Tudományos Akadémia a „Honosítás alatt álló fás növények ökológiai, élettani és rendszertani vizsgálata” címen pályázatot hirdetett. A telepítési tervet ennek keretében készítették el, majd, miután azt az Akadémia elfogadta, megindult a részletes tervező munka. Megfelelő termőhelyi viszonyokat keresve jutottak el a Tatától 5 km-re fekvő Agostyán határába, a Bocsájtó-völgybe, és találtak rá az égre törő nyitvatermőkre.

A területet egy állandó vízfolyás szelte ketté, hosszanti irányban esztétikailag is szép, kanyargós völgy húzódott, lankás, változó kitettségű, enyhén szeldelt tereppel övezve. A tervezési, szaporítóanyag beszerzési, felügyeleti munkákat Nemeskéri Kiss Miklós, dr. Barabits Elemér, Bánó István és Galambos Gáspár végezték. Szakirányításuk alatt 1955 és 1962 között mintegy 300 növényt és változatot telepítettek a kertbe.

Botanikai értékek

Az arborétum alapvetően fatermesztési kísérleti céllal létesült. A kísérletek a nem őshonos, illetve hosszabb idő óta szélesebb körben nem alkalmazott fajok és változatok klímatűrésére, termőhelyi igényére, az ellenálló képesség, a növedék és a faminőség vizsgálatára irányultak. A fajok elegyes és elegyetlen csoportjait összesen 91 kisebb-nagyobb parcellába ültették. A Hidegkúti-forrás vizét összegyűjtő, völgyön átfutó Árendás-patak útjába gátat építettek és tavakat létesítettek a kedvező éghajlat fenntartása érdekében. Az 50-es években telepített fák mára jelentős méreteket értek el, impozáns látványt nyújtanak.

A kaputól a völgybe vezető utat az oregoni álciprus 10-15 méter feletti egyedei, illetve az óriástuja méretes példányai – tövükben hibatuják – szegélyezik. Az arborétum legimpozánsabb részletéhez vezető utat török mogyoró- és tiszafák szegélyezik.  A kiszélesedő völgy otthont nyújt az örökzöldek közé ékelődő, díszítő jellegű lomblevelű fák, illetve cserjék foltjainak. A kis tó partján álló vérbükköt pillanthatunk meg. Több helyütt atlaszcédrusokat találunk, illetve egy hegyi mamutfenyőt.

A felső tó túlfolyójának környéke kitűnő környezetet biztosít a mocsárciprus számára, amelyből egész kis erdőbe botlunk. Csoportokat formál a japánciprus és a kínai szúrósfenyő is. Találunk még itt tulipánfákat, selyemfenyőket, vasfákat, duglászokat, köztük pedig örök- és télizöld cserjék díszlenek.

Az elmúlt években egy gyönyörű híddal, részletes növényleírásokkal, tájékoztató táblával, piknikre csábító filagóriával és padokkal lett gazdagabb a Kert. A bejáratnál szépen kidolgozott székely kapu látható, melyet 1980-ban az erdész fafaragó tábor tagjai készítettek.

• keddtől péntekig: 9:00 – 16:00
• szombat, vasárnap és ünnepnapokon: 10:00 – 17:00
• hétfő: zárva

• egyszeri blépőjegy: 2800 Ft 
• 10 alkalmas bérlet 16 000 Ft
• Éves bérlet 32 000 Ft

Kedvezményes jegy (diák, nyugdíjas):

• egyszeri blépőjegy: 1700 Ft
• 10 alkalmas bérlet: 8000 Ft
• Éves bérlet: 16 000 Ft

6 év alatti gyerek:

• egyszeri blépőjegy: 500 Ft
• 10 alkalmas bérlet 2500 Ft
• Éves bérlet 7500 Ft

3 ÉVES KORIG INGYENES A BELÉPÉS!

Családi 2 szülő és két (diák) gyermek esetén: 6500 Ft, minden további gyermek (diák) 1000 Ft.

További árakról az arborétum honlapján tudtok tájékozódni.

Kutyabarát hely, a szabályok betartásával (póráz, szájkosár, gyűjtőzacskó) kutyával is be lehet menni.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2026 februári állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!