Bicskei csillagvizsgáló

A Bicskét Mánnyal összekötő országút jobb oldalán – közel az M1-es autópályához – PL turistajelzés vezet a sűrű lombok közé. Az ösvény a 19. századi hazai csillagászat egyik fontos helyszínére, egy elfeledett birtokra vezet, ahol még ma is megtaláljuk Nagy Károly tudós nagyratörő terveinek nyomait, melyeket már a történelem és az idő vasfogai is alaposan megrágtak. A hajdanán csillagvizsgálóval, kastéllyal és mauzóleummal is büszkélkedő birtokon napjainkban csak bozóttal benőtt, romos épületeket találunk.

Egy romos csillagvizsgáló

Az épületből mindössze három nyolcszögletű tornyának egyike, a legmagasabb maradt meg. Belső falán még látszanak az egykori szintek és lépcsők nyomai. A hajdanán rézkupolával fedett tornyokhoz többszintes épületrész is tartozott, melyben többek között könyvtár is helyet kapott. A megmaradt torony mellett mély árok jelzi az egykori épület pincéjét.

A műemléki nyilvántartásban is szereplő romos épület nem csupán értékes tudományos emlék, de feltehetőleg annak idején Pollack Mihály, a magyar klasszicista építészet nagymestere tervezte. Az épületről mindössze egy 1901-ből származó fotó maradt fent.

A mára teljesen életveszélyessé vált csillagvizsgáló torony egykoron Európa egyik legmodernebb eszközökkel felszerelt tudományos helyszíne volt, még annak ellenére is, hogy végleges formájában – ahogy azt a csillagász megálmodta – sosem készült el. Közbeszólt ugyanis a pénzhiány, illetve az 1848–49-es forradalalom és szabadságharc, melynek következtében a tudós politikai nézetei és szerepvállalásai miatt külföldre kényszerült.

A csillagvizsgáló alig pár hónapos működését mozgalmas kutatómunka és pezsgő kulturális élet jellemezte. Falai között megfordult több híres író és költő, köztük a tudós barátja, Vörösmarty Mihály is.

Pusztulás

A birtok és a csillagvizsgáló hanyatlása nem a tudós távozásakor vette kezdetét. Bár a torony a későbbiekben tudományos célokat már nem szolgált, a telek tulajdonosai a Hegyi kastélyt és környezetét még az 1940-es évek elején is pompás állapotban tartották. A romlást 1945 és a II. világháború pusztítása hozta el.

Amikor itt húzódott a front, a kastély a német erők állomáshelye, a csillagvizsgáló pedig stratégiai helyzetéből kifolyólag megfigyelőtorony lett. A súlyos harcokról és a kastély pincéjébe befészkelt 9 SS-katonáról több történetet is ismernek a környéken élők.

A harcokban a Hegyi kastély találatot kapott és felrobbant. Megmaradt tégláit később az emberek elhordták, napjainkra nyoma sem maradt. A csillagvizsgálón máig látszanak a golyók és egy nagyobb belövés nyomai. A csillagvizsgálótól pár lépésre fekvő mauzóleum klasszicista épületét Nagy Károly testvére és saját maga számára építtette, azonban funkcióját sosem töltötte be. Falait az 1980-as években részlegesen megóvták a pusztulástól, de tényleges renoválás nem történt.

Nagy Károly hagyatéka

Nagy Károly csillagász és matematikus 1797-ben Komáromban született: a polihisztor több matematikai és csillagászati könyv szerzője, számos kiadvány írója, valamint az első, magyar elnevezésekkel készített földgömb tervezője volt. Ő szorgalmazta és vásárolta meg a magyar ősmértékek hiteles és hivatalos etalonjait. Tagjának választotta a Magyar Tudós Társaság és az American Philosophical Society, de a tudományon kívül a politika is érdekelte: a témában a Pesti Hírlapban publikált.

A tanulást és tudást, valamint ezzel együtt a szellemi felemelkedést támogató tudós 1847-ben Bicskére költözött, ahol gróf Batthyány Kázmérnál szolgált mint uradalmi igazgató. Nagy Károly a gróftól tizenegy és fél holdas birtokot és kastélyt vásárolt a Bicske határában fekvő Galagonyás-dombon. Itt építette meg csillagvizsgálóját, amely saját kutatómunkája mellett csillagász-szemináriumoknak és tudományos összejöveteleknek is otthont adott.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes