Kallósdi kerektemplom (Szent Anna-templom)

Az alig száz fős, dombok ölelte kis zalai falu igazi csodát rejt. Talán nem is a rejt a helyes kifejezés, hiszen a fehérre meszelt falú, kör alaprajzú templom egy kis dombon áll, így messziről hívogatja a látogatókat.

A forma jelentése

Közép-Európában, és különösen a Magyar Királyság területén a 9. és 13. század között igen népszerű építkezési forma volt a rotunda, a centrális alaprajzú templomok hagyományos típusa. A többé-kevésbé kör alakú épületeket keletről egy apszis egészítette ki, és gyakran kupolával fedték.

A különleges épületforma jelentése egyszerre szakrális és misztikus, hiszen a kör a tökéletesség és a teljesség, az "egész" szimbóluma sok kultúrában. A keresztény kultúrkörben a kör mindig az isteni, az égi, a szellemi tartalom szimbóluma. A kör alaprajzú épületek egyik legfontosabb építészeti előképe már a görögöknél is megfigyelhető, bár a leggyakrabban a 126 körül emelt római Pantheonra vezetik vissza. Nagy hatása lehetett a 335-ben emelt jeruzsálemi Szent Sír-templom Jézus feltételezett sírja fölé emelt rotundájának is, amelyről a Szentföldről visszatérő keresztes lovagok számoltak be.

Kallósd ékessége

A kallósdi az egyik legszebb, épen maradt körtemplom hazánkban. A Kallósdi-patak déli oldalán magasodó domboldalon, a temetőben álló templom a 13. századi román stílus képviselője. Falai téglából épültek, a templomhoz pedig egy félköríves szentély csatlakozik keletről. A szentélyt belülről csúcsíves diadalív választja el a hajótól, amelynek északi falán lépcső vezet fel a karzatra. A szűkös, 5,8 méter átmérőjű belső tér különlegessége a nyolc ülőfülke - ezen és néhány padon kívül nem találunk egyéb berendezést.   

A templom homlokzatát függőleges téglasávok, ún. „lizénák” tagolják, a fényt félköríves, enyhén csúcsíves ablakok biztosítják. A harang alakú lemeztető és a belőle kiemelkedő kis, faszerkezetes torony később, az 1800-as években került az épületre. Ekkoriban, hogy a növekvő lakosság számára bővítsék a templomteret, egy előcsarnokot építettek a templom elé, de ezt az 1989 és 1993 közötti műemléki felújítás során elbontották, hogy minél jobban megőrizzék a középkori formát.

Az 1260 körül épült templomnak eredetileg Szent Mihály volt a védőszentje, a középkori iratokban is ezen a néven utalnak rá. A 17. században azonban a rendszeres török dúlások miatt a falut elhagyták lakosai, majdnem száz évre magára hagyva azt. A kapornaki apátság, amelyhez a 14. század óta tartozott a falu, 1711 körül kezdte a betelepítést, elsősorban magyar és horvát lakosokkal. A régi, középkori falu a patak templom felőli oldalán állt, az új települést azonban a völgy északi oldalán alakították ki. Ennek is köszönhető, hogy az Árpád-kori templom sokáig nem „került elő”, hiszen a majd egy évszázados idő alatt körbenőtte a sűrű növényzet.

Egy véletlennek köszönhetően találtak rá, ezt követően Békási Imre kapornaki apát újjáépíttette 1740-ben. Ebből az alkalomból kapott új védőszentet is, Szent Annát.

Mióta 1990-ben megépült a falu plébániatemploma, itt csak alkalmanként miséznek, ritkán esküvőt is tartanak, de nyaranta régizene hangversenyek helyszínéül is szolgál. Látogatásunkkor érdemes a templom kulcsát a Kossuth Lajos utca 16. szám alatti ház kerítésén található fadobozból kivenni, így belülről is megcsodálhatjuk ezt az egyedülálló építészeti és kultúrtörténeti emlékünket.

A templom egész évben szabadon látogatható. A templomkulcsot a falu főutcáján, a Kossuth Lajos utca 16. szám alatti ház kerítésén, egy fadobozban találjuk.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2023. novemberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!

Ingyenes