ST1 Sultans Trail 1. szakasz: Bécs - Pozsony (szakasz)

A Bécsi-medence egy geológiailag fiatal tektonikus temetkezési és üledékképződési medence a Keleti-Alpok, a Nyugati-Kárpátok és a Pannon-síkság találkozásánál. A Bécsi-medence törésrendszere továbbra is szeizmikusan aktív. Jelentős földrengések közé tartozik az 1590-es neulengbachi földrengés és a Carnuntumot a 4. század közepén ért erős földrengés.
Északon a Dunán túl a Marchfeld-fennsíkig terjed. Délkeleten a Leitha-hegység választja el a Kis-Magyar Alföldtől. Nyugaton a Gutensteini-Alpokkal és a Bécsi-erdővel határos. A Duna a Bécsi kapunál lép be a medencébe a Leopoldsberg-hegy közelében, és a Kis-Kárpátokban, Hainburgtól keletre a Dévényi kapunál hagyja el a medencét.

Éghajlat
A Bécsi-medence éghajlata mérsékelten kontinentális, hideg telekkel és meleg nyarakkal. A tél hideg és szürke. Gyakran havazik, de nem bőségesen. Évente átlagosan 53 cm hó esik. Néha a hőmérséklet -15 °C-ra vagy még az alá is csökkenhet a hideg időszakokban. A nyár alkalmas a szabadtéri tevékenységekhez, bár esővel és zivatarokkal is találkozhat. Vannak azonban nagyon forró és fülledt időszakok is, a legmagasabb hőmérséklet akár 35 °C is lehet. A legmagasabb hőmérsékletet, 38,5 °C-ot (101,3 °F) 2007 júliusában és 2013 augusztusában mérték.
A Bécsi-medence meglátogatásának legjobb ideje a tavasz és az ősz, különösen május, június és szeptember, amikor a nappali hőmérséklet kellemes. Estére azonban érdemes pulóvert és kabátot vinni. Júliusban és augusztusban, valamint június második felében és szeptember első felében általában kellemes a hőmérséklet, de egyes napokon perzselő lehet.

Történelmi látnivalók

A Kárpát-medence 9. század végi magyar honfoglalását követően a magyar lovasok tovább hódították a szomszédos nyugatfrankföldi területeket, míg végül I. Ottó király a 955-ös lechfeldi csatában legyőzte őket. A bajor herceg, Henrik, a Vándorfehérvár fokozatosan visszafoglalta a Bécsi-erdőn túli területeket egészen a Leitha folyóig. 976 körül I. Leopold babenbergi markgróf vezetésével létrejött Ausztria márciusa. 1156-tól a Leitha képezte a magyar határt (Gyepű) az Osztrák Hercegséggel. Megépültek az erődített városok: Wiener Neustadt, Bruck és Hainburg. 1246-ban az utolsó Babenberg herceg, II. osztrák Frigyes a Leitha folyó menti csatában esett el IV Béla magyar király ellen.
A határ vonalát egy 1411-ben Zsigmond király által kiállított oklevélben erősítették meg, amikor lánya, Erzsébet feleségül ment II. Albert osztrák Habsburg herceghez. Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés után, amely létrehozta a kettős monarchiát. Az osztrákok a magyar oldalt Transleithaniennek ("a Leitán túl"), az osztrák oldalt pedig Cisleithaniennek ("a Leitán innen és túl") neveznék.

Az első világháború után a trianoni békeszerződés (1920) a nyugat-magyarországi területet (Burgenland) Ausztriához rendelte, így a Leitha folyó belső osztrák határ lett.
A területet kétszer, 1529-ben és 1683-ban a Bécs ellen vonuló oszmán csapatok feldúlták.

Kulturális látnivalók

A Bécstől keletre fekvő szőlőtermesztés Ausztria legkiválóbb vörösborait termeli, mint a Zweigelt és a Blaufränkisch, valamint néhány jellegzetes fehérbort, mint a Chardonnay, a Pinot Blanc és a Grüner Veltliner. A Zierfandler és a Rotgipfler fehér fajták ezen a területen őshonosak, és szinte kizárólag itt fordulnak elő. A helyi borászatok sorra szervezik a "Buschenschrank" vagy "Heuriger" rendezvényeket, amelyeken új boraikat kínálják.