Badacsonytördemic – Káptalantóti (OKT 14. napi túra)

Túránkat hazánk leghosszabb nevű nagyvasúti megállóhelyén, a Badacsonytördemic-Szigliget vasútállomáson kezdjük, várótermében találjuk a bélyegzőt. A megállóhoz vezető bekötőúton érjük el az Országos Kéktúra útvonalát, amelyen balra fordulunk. Még mielőtt az aszfalt a Badacsonytördemic központjára jellemző macskakőre váltana, jobbra, a Zöldfa utcára térünk – ez az utca része a Balaton körüli kerékpárútnak, így főleg a nyári időszakban jelentős biciklisforgalomra számíthatunk. Az utca végén jobbra, majd rögtön utána balra fordulunk.

Szemben a Badacsony tömbje emelkedik, a hegy lankás szoknyáján haladva kerülünk egyre közelebb hozzá. A Rodostó utca aszfaltját szőlők, gyümölcsösök, pincék, régi és új nyaralók, lakóépületek szegélyezik. Ahogy haladunk felfelé, szép kilátás nyílik a Szent György-hegyre, illetve megjelennek a fák is: az út két oldalán akácok adnak árnyékot, majd egy jobbkanyarral betérünk az erdőbe. Az emelkedő folytatódik, de a terepviszonyok változnak; a mélyutat 8-10 méter magas löszfalak keretezik, az aszfaltcsíkról jobbra-balra bekötőutak ágaznak ki.

A löszfalakat felváltó kerítések, támfalak mentén lépcsősorra lépünk, utolsó foka után megkerülünk egy nádfedeles házat – az egykori Rodostó turistaház épületét. Az 1935-ös Rákóczi-emlékévben, a fejedelem halálnak 200. évfordulóján emelt épület a Rákosi-korszakban a Munkásőrség prominens tagjainak üdülőhelyeként szolgált, a rendszerváltás után pedig végleg bezárta kapuit. Badacsonytördemic önkormányzata többször is kérvényezte az állami tulajdonú turistaház átadását, ez nem történt meg: 2024 őszén a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő elárverezte a turistaházat, jelenleg magánkézben van, nem látogatható. Nem messze innen találjuk a Kisrodostó kulcsosházat, amelynek elnevezésében minden bizonnyal szerepet kapott a patinás „nagytestvér”.

Szintén a Rákóczi-emlékévre készült el utunk következő szakasza, a 464 fokból álló Bujdosók lépcsője. A kuruc korról nem csak a lépcső neve emlékezik meg: a teraszokon kialakított pihenőhelyeken is megállhatunk – ezeket a 17-18. századi magyar történelem kiemelkedő alakjairól nevezték el (Zrínyi Ilona, Lorántffy Zsuzsanna, Csáky Krisztina, Mikes Kelemen). A korláttal biztosított lépcsősoron elhaladunk a Badacsony híres bazaltorgonáinak aprózódott törmeléklejtői között, majd magukat az oszlopokat is magunk mögött hagyjuk.

Maguk a bazaltorgonák a lassan megszilárduló vulkáni kőzetanyag kihűlésével, és az ennek hatására bekövetkező térfogatcsökkenéssel alakultak ki. A természetben sok helyen találkozhatunk hatszögletű formákkal – gondoljunk csak például a méhkaptárakra –, amely alakzatot a „legkisebb energiájúként” tartják számon a természettudósok. Az összehúzódó szilárd vulkáni kőzetben keletkező feszültséget például a 120°-os szögű törésvonalak „vezetik le” leginkább, ezek szabadítják fel a legtöbb energiát – a szabályos hatszög belső szögei pedig pont ekkorák. Az „orgonák” vastagsága arra utal, hogy a láva lassan hűlt le. Utunk következő tanúhegyének, a Gulácsnak a Badacsonyétól eltérő geológiai felépítése miatt ezeknél jóval keskenyebb oszlopokkal fogunk találkozni.

A Mikes Kelemen pihenőjénél kis csapás indul jobb kéz felé, rajta a bazaltorgonák meredek letörésének szép kilátást biztosító peremére tehetünk kitérőt. Érdekes megfigyelni az itt található sziklákat, amelyek törési síkja szinte teljesen szabályos, egyenes vonalú – mintha késsel szeletelték volna fel. Felérünk a Bujdosók lépcsőjének tetejére, ahol a Czinka Panna-pihenő áll. A 18. században élt Czinka Panna híres magyar cigányzenész, virtuóz hegedűs volt, a legenda szerint az ő szerzeménye a Rákóczi-induló – minden bizonnyal ezért kapta az ő nevét a pihenő –, de valójában az csak jóval halála után keletkezett. Az esőbeállóval, pad-asztalokkal felszerelt megállóhelytől a balra induló K▲ jelzésen a tördemici kilátóhelyhez tehetünk rövid, kényelmes kitérőt, ahonnan a Szent György-hegyet és a Keszthelyi-hegységet szemlélhetjük.

A K jelzések a Badacsony karimáján kényelmesen hullámvasutazó, sokak által járt ösvényen vezetnek tovább. Utunk e szakaszán a hegy déli peremét járjuk végig, a meredek hegyoldal tetejéről pedig több helyen nyílik megkapó kilátás a Balatonra – ezeken a pontokon pihenőhelyek is fogadnak. Elhagyjuk Mária Henrietta belga királyné emléktábláját, aki József nádor lányaként Magyarországon nevelkedett, és 1871-ben e helyre is ellátogatott. Erről a történésről a badacsonytördemiciek rendszeres emléktúrákkal emlékeznek meg. Érdekesség, hogy a táblán a felirat három nyelven, magyarul, flamandul és vallonul is szerepel.

Egy újabb kilátó- és pihenőhely után az 1857-ben állított Ranolder-kereszthez érkezünk, amelynek talapzatába sokan vésték bele nevüket az évek során – a feliratok datálása szerint jó páran közel másfél évszázada. Az 1857-ben állított, 12 m magas építmény kőtömbjeit bivalyokkal vontatták föl a hegytetőre. A kereszt előtt kialakított párkányról a Balatonra nyíló panorámában gyönyörködhetünk, akárcsak utunk következő állomásán, az Egry József-kilátóhelyen. A bástyaszerű épület alja esőbeállóként is funkcionál, így bivakolásra is alkalmas. Elhagyjuk a Badacsony karimáját, az erdőbe fordulunk, majd egy padnál a K jobbra tér, a meredek lépcsősoron vezet – elhaladva dr. Jugovics Lajos, a Badacsony elbányászása ellen sikeresen küzdő geológus emléktáblája mellett – a Hertelendy-emlékkőhöz. A Hertelendy Ferenc, Zala megye egykori főispánja emlékére állított kő mellől, az ún. Páholy sziklateraszról keleti irányba tekinthetünk rá a Balatonra, amit egészen a Tihanyi-félsziget nyúlványáig belátunk.

A hegy tetejére visszavezető lépcsősoron folytatjuk utunkat. Ahogy elsimul az emelkedő, úgy fogynak el a lépcsőfokok is, széles erdei ösvényen érünk el egy bivakkunyhóként is használható esőbeállót, majd rövidesen a Kéktúra badacsonyi bélyegzőjét. Pár lépés kitérő innen a Kisfaludy-kilátó, ahonnan körpanoráma nyílik a Keszthelyi-hegységre, a Tapolcai-medencére és az abból kiemelkedő tanúhegyekre, illetve a Balatonra és mögötte a somogyi dombokra.

Badacsony – Káptalantóti

A kilátótól szélesre taposott erdei úton kezdünk ereszkedni. Mintegy 350 m múlva balra a S▲ jelzés ágazik ki, ezen a Kőkapu pompás kilátópontjára tehetünk kitérőt. Alattunk egykori bazaltbánya meredélye tátong, így semmi nem takarja a Keszthelyi-hegységtől a Hegyesdig tartó kilátást.

A K jelzésre visszatérve éles ereszkedésbe kezdünk: balunkon törmeléklejtő, amelynek ösvényünkre „folyását” mesterségesen kialakított mellvéd akadályozza meg. Noha a sűrű növényzet miatt innen nem látszódnak, most hagyjuk el a Badacsony északi oldalának jellegzetes bazaltoszlopait a köztük felnyílt keskeny „résen”, a Kőkapun keresztül.

A K balra elhagyja a S jelzéseket, majd rövid „fonódás” után a P ösvényét is – szemben a K● jelzéseken a Klastrom-kúthoz tehetünk fél kilométeres kitérőt –, és lépcsősoron folytatja a lejtmenetet. Hamarosan megjelennek az első házak, és túránk első szakaszához hasonlóan nyaralók, szőlők, régi présházak között folytatjuk az utat; az épületek között a Gulács aszimmetrikus kúpjára nyílik szép kilátás. Külterületi dűlőúton érkezünk meg a Köböl-kút pihenőhelyéhez és a mellette álló kereszthez. A nem működő kerekeskút fedett betonkarimáján vödör árválkodik.

Jobbra, aszfaltútra térünk, így hagyjuk el a Nemesgulácshoz tartozó Köbölkúthegy (vagy másik nevén Korkován) apró temetőjét. Jobbra meredeken emelkedik a Badacsony – innen látszanak a Kőkapu bazaltorgonái. Dűlőúton jutunk ki a Nemesgulács–Badacsonytomaj főútra, amelynek 2x2 sávját óvatos keresztezve már a Gulács szoknyáján emelkedünk. Az erdőben ösvényre dőlt fák, utunkra hajló bokrok árulkodnak arról a nyilvánvaló tényről, hogy a Gulács jóval kevésbé látogatott, mint a Badacsony. Rövid emelkedő után jobb kéz felé kerülünk egyet a kúp oldalán, majd a kiágazó K▲ jelzés fokozatosan emelkedő – neves geológusunk emlékére Lóczy útra keresztelt – csapása vág neki a meredek tanúhegynek: rajta kitérőt tehetünk a Gulács csúcsára, felkereshetjük a hegy látványos kőfolyását, bazaltoszlopait, illetve a Badacsony felé nyíló panorámapontokat.

A Gulács, ellentétben a Badacsonnyal, úgynevezett diatréma, vagyis kürtőkitöltés maradványa. A 3,7 millió évvel ezelőtt lejátszódott vulkáni folyamatok során a kürtő anyagára a felszínre jutó bazanitláva rakódott rá, majd a hegy környezete lepusztulásával kiemelkedett. Ma a Gulács tetején megszilárdult és oszloposra töredezett lávát találunk, ami alatt a vulkáni kürtő felszínre nem jutott anyaga bújik meg.

A K jelzés morzsalékos lejtőn ereszkedik le a Gulács oldalából, majd folytatja a hegykerülést. A kúp északi oldalán az ösvény szekérútba torkollik, amelyen jobbra fordul – irányjelző tábla mutatja, hogy balra a Gulács egykori kőfejtését, a Lovas-bányát kereshetjük fel. Kényelmesen ereszkedve érkezünk meg a nemesgulácsi lakosság által 2020-ban rendberakott Sér-kút forrásához, pihenőhelyéhez. Nemesgulács határában feltűnik szemközt a Szent György-hegy, majd egy lovasiskola mellőzése után nyílegyenes, homokos talajú dűlőúton vesszük jobbra, Káptalantóti fehér templomtornya felé az irányt.

A túra következő 2,5 kilométerét szántóföldek között, árnyéktalan szakaszon tesszük meg. A körülöttünk emelkedő tanúhegyek látványa enyhíti a végtelennek ható utak monotonitását: ebből a szögből nyilvánvalóvá válik a Gulács valódi meredeksége, látjuk felhagyott kőbányáját és a fejtés feltárta bazaltoszlopokat is. Ahogy haladunk, kibukkan a Tóti-hegy a Gulács mögül, szemben a Csobánc lapos csúcsa is „közeledik”. Káptalantótiba beérve a Badacsonyi úton fordulunk balra, a bélyegzőt 400 m múlva, az élelmiszerbolt rácsos ablakára erősítve találjuk.