Kékbegy tanösvény (Farmos)

Sérülékeny terület

A Kékbegy tanösvényt a Farmosi madárvárta épülete mellett elsétálva találjuk, amelynek pallósora 2006-ban épült meg először. A cölöpjárda elején két tábla fogad, az egyiken hosszú névsor látható, amely a terület visszatérő problémájára emlékeztet: a Farmos melletti Nagy-nádasban már többször pusztított tűz. A legutóbbi 2019 februárjának végén történt, amikor 220 hektárnyi terület égett le a hatalmas nádasból és a mellette elterülő szikesekből, mocsárrétekből, gyepekből, és maga a pallósor is megsemmisült. Farmosi civilek még abban az évben adománygyűjtést szerveztek, így helyiek, magánszemélyek és vállalkozások dobták össze a pénzt a pallósor újjáépítésére, és ennek állít emléket a tábla. A másik táblán már a nádasok és mocsarak állatvilágával ismerkedhetünk meg az egészen apró rovaroktól (mint például a vízi ugróvillások) az emlősökig (például európai vidra). A tavasszal vízben gazdag területen nyüzsgő madárvilág vár, de számos kétéltűt és hüllőt is megfigyelhetünk, például a területre jellemző barna ásóbékát, és ha szerencsénk van, akár elevenszülő gyíkot vagy dunai tarajosgőtét is láthatunk.

A pallósoron haladva először átsétálunk a Hajta mente területét éltető Hajta patak felett, majd teraszos részen találjuk a második táblát. Erről a mocsarak növényvilágának megismerése mellett azt is megtudhatjuk, hogyan lesz a tóból mocsár. A nád mellett keskeny és széles levelű gyékény, tavi káka nyújtózik ki a mocsárból, a hínárnövényzetbe ékelődve pedig láthatunk többek közt fehér tündérrózsát, békatutajt és egy különleges, rovaremésztő növényt is, a közönséges rencét. De a mocsarak növényfajainak jelentős része, mint például a különféle moszatok a víz alatt rejtőznek, amiket szintén bemutat a tanösvény.

A pallósor végén találjuk a harmadik, egyben utolsó táblát, amelyen az egykori gazdag mocsárvilágról, annak kialakulásáról, majd az 1960-as évekbeli, majdnem végzetes vízrendezésről és a terület újjáéledéséről olvashatunk. Az utolsó jégkorszak végén még az Ős-Zagyva kanyargott ezen a vidéken, kialakítva azokat a medreket, amelyekben később mocsarak jöttek létre. A Zagyva ma már jóval keletebbre folyik, és most a nála jóval kisebb vízhozamú, Gödöllői-dombságból érkező Hajta patak látja el vízzel a területet. Kedvező vízállás esetén a vízszabályozás előtti alföldi állapotokat figyelhetjük meg a Hajta mente területén. 

Madarászok kedvelt tanyája

Nem véletlen, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság egyik kiemelt madárgyűrűző helye, a Farmosi madárvárta éppen itt, a Kékbegy tanösvény mellett van. A Madárvártától északra elterülő 5000 hektáros, jó állapotú élőhelyekből álló Hajta mente a vonuló énekesmadarak számára fontos ökológiai folyosó, amely az Északi-középhegységet köti össze az Alfölddel – és pont a madárvártánál szűkül össze, akár egy homokóra. A Kékbegy tanösvény ebben az elkeskenyedő folyosóban helyezkedik el, így madárgyűrűzési időszakban a pallósorra is hálók kerülnek. A rengeteg madárfaj közül a terület büszkesége az itt még nagy számban fellelhető, veszélyeztetett fülemülesitke, de a névadó kékbeggyel is találkozhatunk, amelynek viszont elég kicsi és csökkenő állománya található már csak meg itt. De rengeteg nádi énekesmadarat, kócsagot, gémet és barna rétihéját láthatunk a tanösvényen sétálva, előzetes bejelentkezéssel pedig akár a Madárvárta madárgyűrűző programjain is részt vehetünk.

Bónusz látnivaló

A pallósort elhagyva szikes területre érkezünk, amelyet „bivalyos szigetnek” hívnak. Itt látványos, szikesekre jellemző mikrodomborzati formakincset figyelhetünk meg. Tavasszal a szárazabb, szikes foltokon nagy mezőkben virít a kamilla, a legmagasabb, szikhátnak nevezett részeken pedig tavaszi hérics sárgállik. A természetvédelmi kezelés fontos eleme, hogy a területet rendszeresen legeltetik juhokkal, ezzel segítve a fajgazdagság megőrzését.

Sétánk végén vagy ugyanarra, a pallósoron térünk vissza a Madárvártához vagy a szikes területről indulva kerülőúton, egy kis épület, az egykori csónakház mellett elhaladva jutunk vissza a kezdőpontra. 

A szerző tippjei:

• A Kékbegy tanösvényt a Hajta Természetismereti Túra részeként is meglátogathatjuk, ami egy közel 10 km-es útvonal, és további két tanösvényt érint: a Göbölyjárás melletti Nőszirom és a Farmoson található Sóvirág tanösvényt.

• A tanösvény pallósora időszakosan (általában július elejétől szeptember közepéig) nem látogatható a madárgyűrűző tevékenység okán kihúzott hálók miatt, ezért mielőtt elindulnánk, mindenképp tájékozódjunk a DINPI oldalán.

• Érdemes távcsövet hozni a madarak megfigyeléséhez.

• A pallósor babakocsival is látogatható.

• Ha szeretnénk betekintést nyerni a madárgyűrűzési tevékenységbe, akkor tájékozódjunk a nyitott programokról, illetve a minden évben, fiataloknak megrendezett madárgyűrűző táborról a  Farmosi madárvárta Facebook-oldalán, vagy a DINPI oldalán.

• A madárgyűrűzés mellett a Farmosi madárvárta tavaszi békamentő akcióiról is híres, amelyre szintén várják a segítőket érdeklődőket. A békamentésekkel kapcsolatban a Farmosi Békamentők Facebook-oldalán, a Farmosi madárvárta Facebook-oldalán, vagy a DINPI oldalán is tájékozódhatunk. 

Nyitvatartás

A tanösvény egész évben szabadon látogatható. A pallósor viszont madárgyűrűzések idején, általában július elejétől szeptember közepéig nem látogatható.

Árak:

Ingyenes