Lavina helyzet

Aki télen túrát tervez a magas hegyekben, nem hagyhatja figyelmen kívül a hivatalos lavinajelentést. A legfontosabb tartalmakat közvetlenül a térképen jelenítettük meg, hogy a benne foglalt információk könnyen beépíthetők legyenek a tervezésbe.

Mit mutat a réteg?

Lavina jelentés

A lavinaréteg a lavinajelző szolgálatok napi lavinajelentései alapján készült. Ezek a hivatalos jelentések szöveges formában vannak integrálva az összes elérhető lavinarégióra vonatkozóan. Ezenkívül a jelentés kulcsfontosságú elemeit grafikusan integráltuk a térképünkbe. Ez azt jelenti, hogy a térképen egyetlen kattintással azonnal azonosíthatja a ma releváns terepterületek többségét.

Veszélyességi szint

A lavinajelző szolgálatok minden egyes lavinarégióra legalább egy veszélyességi szintet jelentenek be:

Figyelmeztetési szint 1 - zöld - alacsony lavinaveszély
2. figyelmeztetési szint - sárga - közepes lavinaveszély
figyelmeztetési szint - narancssárga - jelentős lavinaveszély
4. figyelmeztetési szint - világoskék - magas lavinaveszély
Figyelmeztetési szint - sötétvörös - nagyon magas lavinaveszély
Nincs minősítés - fekete/fehér

Ezenkívül a nap folyamán a veszélyességi szint(ek) változhatnak, ha az időjárási viszonyok jelentős napszakos dinamikának vannak kitéve. Ez általában a lavinaveszély növekedésével jár a nap folyamán:

Erős csapadék (hó vagy eső), amely csak a nap folyamán alakul ki.
Erős szél, amely csak a nap folyamán alakul ki.
Erős napsütés a déli óráktól (tavaszi helyzet).

Ezekben az esetekben a térképen csak a korábbi figyelmeztetési szint van feltüntetve, mivel ilyen körülmények között a túrákat jellemzően csak a reggeli órákban szabad megtenni.

Lavina problémák

A jelentősen leegyszerűsített veszélyességi szintnél is fontosabbak az uralkodó lavinaproblémák.

Az egyes lavinaproblémák részletes leírása, beleértve a túratervezésre és -végrehajtásra vonatkozó konkrét ajánlásokat, az egyes problémákhoz tartozó rétegben található.

Magzóna

Azokat a területeket, ahol a lavinaprobléma különösen hangsúlyos, magzónának nevezzük. Ez a zóna a megadott magassági tartományban és mindenekelőtt a kijelölt lejtőirányban érvényes.

Hogyan használják a réteget az útvonaltervezéshez?

Veszélyességi szint a tervezésben

A réteg aktiválásakor az egyes lavinarégiók az érvényes veszélyességi szint(ek)nek megfelelően színezettek. Ez a széleskörű megjelenítés önmagában is fontos áttekintést nyújt: A személyes tapasztalatok és a kockázati tolerancia függvényében a releváns túrahelyszínek kiválaszthatók vagy kizárhatók.

Ha tovább nagyít a térképen, az ikonra kattintva megnyithatja a régióra vonatkozó hivatalos lavinahelyzet-jelentést.

Ha aktivál egy lavinaproblémát - egy jelentésben vagy régiók között -, akkor a lavinahelyzet-jelentés szerint minden olyan területet megjelöl, amelyet ma különösen érint ez a probléma.

Az 1-3. veszélyességi szinteken a meredek terep (>30°) a magzónán belül van. Ez a minimális meredekség fizikailag szükséges ahhoz, hogy egy lavina egyáltalán bekövetkezzen.
A 4. és 5. veszélyességi szinteken a bejelentett magzónán belüli összes területet megjelölik - függetlenül a lejtő meredekségétől. Háttér: A 4-es veszélyességi szintet általában csak néhány napon jelölik ki egy télen, mivel ez a téli sportok szerelmesei számára rendkívül veszélyes kombinációnak kell lennie, ami ebben a formában ritkán fordul elő. A spontán lavinák itt jellemzőek, és igen nagy méretűvé válhatnak, ezért még a sík, távoli területek is veszélyeztetettek lehetnek. Csak abszolút szakértőknek érdemes a biztosított pályáktól távoli túrát fontolóra venni. A túrák választéka ebben a veszélyességi fokozatban nagyon korlátozott, mivel nem csak az egyes lejtőkre, hanem a teljes terepkamrára kell gondolni, mint a spontán lavinák potenciális gyűjtőterületére. Még a nagyon tapasztalt túrázók is az általuk jól ismert terepekre szorítkoznak, általában az Alpok előterében . Ha még nem ismeri jól a tervezett túrát, beleértve a nagy kiterjedésű felfogó és kifutó területeket, valamint a terepcsapdákat, tartózkodjon a 4-es veszélyességi fokozatú, nem biztosított terepen való túrázástól - ez vonatkozik a pályához közeli freeride terepekre is!
Az 5-ös veszélyességi szint olyan ritka, hogy nem is jelentik be minden télen. Ilyen esetekben a közlekedési útvonalakat le kell zárni, és a hatóságoknak sürgősségi intézkedéseket kell hozniuk. Az érintett területeken a téli sportok nem lehetségesek - még a szakértők számára sem!

FIGYELEM: Ennek a rétegnek a középpontjában a táblavinák elkerülése áll, amelyeket maguk a téli sportok szerelmesei is kiválthatnak. Statisztikailag a lavinabalesetek több mint 90%-a ebbe a kategóriába tartozik. A lavinák felfogó és kifutó területei NEM képezik a réteg részét. A spontán lavinák és a távoli kiváltás szintén nem szerepelnek az ábrán, de a lavinahelyzettől függően a tervezés során szintén figyelembe kell venni!

Mit jelent ez a túratervezésem szempontjából?

Ma a megjelölt területek potenciális lavinahelyek. A személyes tapasztalatoktól és a kockázattűrő képességtől függően ezeket a területeket a tervezéskor el kell kerülni, vagy külön fel kell mérni a terepen.

A jelölt zónákon kívül a lejtős területeket, a színes területek alatti szakadékokat és mélyedéseket is el kell kerülni vagy külön kell értékelni, ha:

3. vagy magasabbveszélyességi szint van jelen: Itt spontán lavinák indulhatnak el, amelyek a lavina méretétől és a terep alakjától függően az alatta lévő útvonalakat is elérhetik.
A lavinaprobléma a csúszó hó: A csúszóhó lavinák általában spontán lavinák
A lavinaprobléma a nedves hó: Itt a spontán lavinák jellemzőek
A lavinaprobléma friss hó vagy régi hó: Távoli kiváltás is lehetséges sokkal laposabb lejtős területekről

További eszközök, mint például a lejtő lejtésszög és az ATHM réteg, támogatják Önt a tényeken alapuló és független döntések meghozatalában mind a tervezés során, mind a terepen.

Csúszós hóprobléma esetén nem csak magukat a kijelölt területeket kell elkerülni, hanem az alatta lévő terepet is, mivel ezek potenciális esési utak vagy kifutási zónák.
A 3. veszélyességi szinttől kezdve mindig figyelembe kell venni a kijelölt zónák alatti területeket, mivel spontán lavinák, illetve régi hóval és friss hóval kapcsolatos lavinaproblémák esetén a sík terepről történő távoli kiváltás is lehetséges.
A laposabb terepekről történő távoli kiváltás különösen az öreg hó lavinaproblémájával jár, mivel ez alacsony veszélyességi szinteken is lehetséges, és a kiváltott lavinák jelentős méretűek lehetnek.

Mi a különbség az ATHM réteghez képest, és egyáltalán szükségem van-e még a lejtőrétegre?

Az ATHM-réteg olyan területeket is jelöl a terepen, ahol a téli sportok szerelmesei potenciálisan lavinákat válthatnak ki. A lavinahelyzet réteggel ellentétben azonban az ATHM réteg csak a terep statikus jellemzőit, például a lejtő alakját, a lejtő méretét, a lejtő dőlését és a növényzetet jeleníti meg. A dinamikus komponenst - azaz a hóréteg stabilitását, amely az időjárás hatására naponta változik - az ATHM réteg nem veszi figyelembe.

Egyszerűen fogalmazva:

Az ATHM réteg megmutatja, hogy a terepen alapvetően milyen lavinák válthatók ki.

A lavinahelyzet réteg megmutatja, hogy a mai napon mely területeken valószínűsíthető a lavinák kiváltása.

A magashegyi téli túratervezéshez továbbra is nélkülözhetetlen a lejtők dőlésszöge réteg. A lavinaveszélyen kívül vannak más kritikus helyzetek is, amelyekre néha a lavinahelyzet-jelentés is felhívja a figyelmet, de amelyek a lavinahelyzet-rétegben nem láthatók. Ha például a hófelület jeges, akkor a meredek terepen akut lezuhanásveszély áll fenn. Az érintett zónák csak a lejtő dőlésszöge réteggel azonosíthatók. Ez azt jelenti, hogy a szükséges felszerelést (kramponok, esetleg még a kramponok és a jégcsákány) időben fel lehet venni.

Míg a déli fekvésű felfelé vezető út a nedves hó problémájának magterületén fekszik, az északi fekvésű lefelé vezető utat nem érinti ez a lavinaprobléma.
Fénykép: Outdooractive Szerkesztők
Bár a feljutási útvonal felső része a nedves hó problémájának magterületén fekszik, az ATHM szerint nem tipikus lavinaterület. Az északi irányú ereszkedés viszont az ATHM szerint tipikus lavinaterületen halad keresztül.
Fénykép: Outdooractive Szerkesztők
Még ha nincs is egyéb lavinaprobléma az északi lejtőre néző lejtő esetében, a terepet akkor is ellenőrizni kell a lejtő lejtősségi rétegével (pl. a rendkívül meredek terepen jeges körülmények között a lezuhanás potenciális veszélye).
Fénykép: Outdooractive Szerkesztők

Miért kell még mindig elolvasnom a hivatalos jelentést?

A veszélyességi szinteken kívül a térképen csak a jelentésben említett lavinaproblémák központi zónái ábrázolhatók grafikusan (magassági zóna + lejtőorientáció + kiválasztott lejtőhajlás).

Ezek nem kerülnek megjelenítésre a rétegben:

Várható lavinaméret
Veszélyes helyek száma
A lavina megindulásához szükséges többletterhelés
Veszélyes terepalakulatok a magzónán kívül (pl. szakadékok és üregek a hófúvásban).
A lavinák gyűjtőterületei és kifutási területei

Ezek az információk csak a lavinahelyzet-jelentés szövegében találhatók, és a túra megtervezésekor is figyelembe kell venni!

Borító

Az adatokat naponta frissítik, és a hivatalos lavinajelző szolgálatoktól származnak:

Bajorország (DE) lavinajelző szolgálatától
WSL - Hó- és lavinakutató Intézet SLF (CH)
Vorarlberg (AT) állami figyelmeztető központ
Salzburgi lavinaveszélyjelző központ (AT)
Hullámtörés-előrejelző szolgálat Felső-Ausztria (AT)
Hullámtörés-előrejelző szolgálat Alsó-Ausztria (AT)
Hullámtörés-előrejelző központ Stájerország (AT)
Hullámtörés-előrejelző szolgálat Karintia (AT)
Albina (AT / IT)
Aineva (IT)
Centre de Lauegi d`Aran (ES)
NVE / Varsom (NO)
Arso (SI)
Hullámtörés-előrejelző szolgálat Szlovákia (SK)
Skót Hullámtörő Információs Szolgálat (UK)
Svédországi lavinainformációs szolgálat (SE)
Lavinavész-előrejelző szolgálat Cseh Köztársaság (CZ)
Izlandi Meteorológiai Hivatal (IS)
Meteo France (FR)
Amerikai lavinaközpontok (USA)