Középső-Hajag

Hóleopárd

A Bakony ezen része kevésbé frekventált, viszont a csúcs jóval a környezete fölé emelkedik. A hegy teteje fennsíkszerű, oldalai meredeken leszakadnak, ezért nem véletlen, hogy az 1980-as években titkos katonai bázis működött itt – pontosabban a szovjet hadsereg üzemeltette a Varsói Szerződés kommunikációs hálózatának egyik egységét. A több országban összesen 26 elemből álló híradórendszer maradványai, üresen tátongó, óriási garázsai, ég felé nyújtózó vastoronyai, rádióvevő-állomásai, a közlekedést segítő betoncsíkjai és egyéb építményei is itt maradtak a hegyen. A föld alatt rejtőző, mára lezárt, 11 méter mélyre nyúló, kétszintes bunkerben akár egy nukleáris, vegyi vagy biológiai támadást is átvészelhetett volna a benne tartózkodó maroknyi ember. A hajdanán szigorúan védett objektum kerítésmaradványai mellett kanyarog a S jelű turistaút.

A kialakítást 1983-ban kezdték az oroszok azzal a céllal, hogy korszerűsítsék a katonai kommunikációt. (Hazánkban egyébként négy ilyen bázist építettek ki 1983 és 1987 között.) Az ún. BARSZ-rendszer (a szó oroszul hópárducot jelent, de az elnevezés egy mozaikszó, aminek jelentése: védett, autonóm rádiórendszer) egyik állomása volt a Középső-Hajagon működött bázis. Az objektumot 1991-ben számolták fel, azóta az enyészeté, jelenleg magántulajdonban van. A hajdani honvédségi területen tehetünk egy kalandos felfedezést a tetőpont délnyugati részén. Az északi oldalban hórihorgas, rozsdás rádiótornyok álltak, amikre hajdan fel lehetett mászni, de 2019-ben mindegyiket elbontották.

A Hajag hegycsoport

Az Öreg-Bakony részét képező, Csehbánya és Hárskút közé ékelődő hegycsoport kőzete a földtörténeti középkor tengereiben keletkezett. Négy fő kiemelkedése északról déli irányban irányban haladva a Mester-Hajag, a Felső-Hajag, a Középső-Hajag és az Alsó-Hajag. A Hajagok nyugati oldala meredek, sziklalépcsős leszakadás. A kiemelkedéseket összefüggő erdő borítja – az egykori üveghuta pedig arról árulkodik, hogy a kefesűrű faborítást hajdanán az üvegcsűrök fűtőanyagaként hasznosították.

A „hajag” elnevezés valószínűleg a mészben gazdag talajt kedvelő hólyagfára utal. Ennek az alacsony, lombhullató cserjének jellegzetes hólyag alakú toktermése van. Világosbarna, fényes magjához régen szerencsehozó tulajdonságot társítottak, így nem csak mutatós ékszereket készítettek belőle, hanem előszeretettel hordták az asszonyok, hogy férjük hűségét megtartsák, vagy a jószágra kötve rontást vettek le vele. A magokat birkák számolására is használták ki-és behajtáskor, valamint nyíráskor is: minden hólyagmogyoró egy állatot jelentett.

A Hajagok vidéke több turisztikai látnivalót is tartogat. Az egyik ilyen a 603 m magas Tör-kő oldalában nyíló Törkő-lik: a barlang V alakú bejárata kb. 6 méter magasan ásítozik a meredek, szinte áthajló sziklafalban. A közelében találjuk az egykori üveghutát, valamint a Rend-kő nyugati oldalának mészkő sziklaalakzatát is. A hegycsoport északkeleti szélén van az 1973-as szerencsétlen zuhanásra emlékező pilótaemlékmű: itt három MiG-21-es repülő csapódott a hegyoldalba. A hegy tövében megkapó tanyavilág rejtőzik.

A hegycsoportot számtalan jelzett út szeli keresztül-kasul: átkanyarog rajta a S jelzésű Dornyay Béla emlékút és a Közép-Dunántúli Piros tematikus út, a Ráktanya tanösvény (PT), déli lábánál pedig a Kis-Bükk tanösvény útvonala. A terület kevésbé felkapott, így ritkábban találkozunk errefelé turistával. Szállásként a Felső-Hajag oldalában az Augusztintanya és Ráktanya (kulcsosház és erdei iskola), az Alsó-Hajag szoknyáján pedig a Hajag turistaház ad menedéket.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes