Kertes-kői-szurdok

Pénzesgyőr mellett látványos dolgokat tesz a Gerence: a kiszélesedő patak először méltóságteljesen hömpölyögve tekergőzik, majd hirtelen zúgó hangok kíséretében, „felhergelődve" egyenesedik ki, hogy aztán erdőmélyi rétek ölelésében kezdjen újra kanyarogni. Megjelenésében és hangjában is összhangot teremt a partján elterülő tájjal, mellette sétálva pedig szembetűnő a változás: a hordalékát kerülgető vízfolyást egyszercsak a Kertes-kői-szurdok mészkőfalai szorítják présbe.

A Balaton környékén elterjedt, keskeny árkot jelentő tájszóval Gugyornak is nevezett képződmény inkább kapu, mint szurdok, de az utóbbi díszleteinek minden elemét hordozza: a mindössze néhány tíz méter hosszú szűkületet 40 m magas, töredezett sziklatáblák őrzik, köztük pedig kevesebb mint 20 m-esre szűkül a patakmeder által kitöltött átjáró. A víz a falakról leszakadt görgetegek között talál utat, néhol kis zúgók vályúiban „csúszdázik", ám igazi zuhatagot nem formál. A görgeteges, kiegyenesedett patakmeder még pár száz méter hosszan nyújtózik, a turistaút pedig a parton, a nyers kőzetfelszínen, majd ösvényen követi. A szurdok nyugati végét a víz fölött keresztben heverő fatörzsek sokasága vadítja.

A szomszédos Pénzesgyőr neve egyébként a szurdok mészkövére utal: az eocén tengerben élt, régen kihalt nummuliteszek kövületei, azaz Szent László pénzei ihlették a névadást. A falu határában, különböző patakágakból egyesülő Gerence hatalmas területről gyűjti össze vizét - hogy melyik a fő forráság, abban a régi térképek sem egységesek. (A vízfolyás neve egyébiránt szláv eredetű, és „határfolyót" jelent.) A patak sokáig viszonylag puha üledékes kőzeteken kanyargott, majd azokat átvágva a keményebb mészkőben is megőrizte futását. A szurdokszakaszt a terep kiemelkedésével lépést tartva, a felszínbe mélyen belemarva fűrészelte (ez az emelkedés máig sem ért véget).

A szurdok nevének magyarázata nem ismert, de elképzelhető, hogy a szürkésfehér sziklákat és görgetegeket paplanként bevonó mohalepel, valamint a párkányokon megtelepedett növényzet együttese ihlethette az elnevezést.

A túraösvény viszonylag jól járható, ám Pénzesgyőr felőli végén egy gázlóátkelést is tartogat, ami magas vízállásnál nehéz vagy megoldhatatlan feladat elé állíthatja a szurdokba látogatókat - szárazság idején ugyanakkor csupán tócsák füzére alkotja a patakot. Érdemes felkapaszkodni a déli sziklaperemen tornyosuló Oltár-kőre is, ahonnan korlátozott kilátás nyílik a völgyre.

Ingyenes