Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here
Viewpoint

Pécs-kő

Viewpoint · Medvesvidék · 543 m · open today
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • A Pécs-kő és környezete
    A Pécs-kő és környezete
    Photo: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
A Pécs-kő dermesztő bazaltmonolitja az erdő szövetét átlyukasztva hatol a lombok fölé, merész alakját a rá vezető ösvény kötéllel biztosított szakasza is kiemeli. Tetejéről izgalmas, hegyvidéki körpanoráma nyílik.

Kilátás

A Pécs-kő tetejére kitett, érdekes ösvény tekeredik fel, a lépésbiztonságot a sziklába rögzített, kapaszkodónak szánt kötél szolgálja. Fentről nagyszerű körpanoráma nyílik a Salgótarjánt övező hegy- és dombvidékre. A völgyben elnyújtózó, hegyek szorongatta város fölött a Karancs hatalmas, meredek oldalú tömbje strázsál, tőle jobbra tekintve a Medves-vidék fennsíkja keretezi a Salgó-patak völgyfőjét - benne jól kivehető a zagyvarónai salakhegy gigantikus termeszvárra emlékeztető kúpja. Eltéveszthetetlen látvány a Salgó várral ékesített, markáns csúcsa és az előterében feltűnő Kis-Salgó kopár homloka. Északon, a Medves és a Cseres-hegység bércei mögött mélyen belátunk Szlovákiába, a távolban olykor feldereng az Alacsony-Tátra gyephavasi gerince, vagy akár a Magas-Tátra is.

Kelet felé tekintve Inászó völgye vezeti a tekintetet a Bükkig hullámzó dombvidék irányába, a lankákat a bárnai Nagy-kő karakteres felszökése töri meg. Dél felé a Mátra hosszú gerince kéklik, de a Somlya lapos háta beletakar a látványba. Salgótarján házai és a Zagyva völgye mögött pedig a Cserhát dombjai és hegyei sorakoznak, nekik a Börzsöny és a tiszta időben feltűnő Visegrádi-hegység rajzol hátteret.

A csúcsra vezető ösvény kitettsége okán körültekintést és jó lépésbiztonságot követel. A kötéllel biztosított szakaszon hozzávetőleg száz éve lépcsőket faragtak a kőzetbe, ebből azonban mára nem sok maradt.

Kialakulás és bányászat

Az 543 m magas szikla szinte idegen testként magasodik az erdőben, váratlan, sötét behemótként bontakozva ki erdei környezetéből. Testét a pliocénban a közeli Somlya tömbjétől idáig húzódó hasadék vulkanizmusa építette fel: a robbanásos kitörések vastag törmelékanyagot teregettek szét a felszínen, ám ezt a viszonylag puha felépítményt az erózió később alaposan lepusztította. Így magasodott ki környezetéből a krátert tápláló kürtő maradványa is, a kemény lávakőzeteket is feltáró, mára Pécs-kőként ismert sziklavár.

A sziklavárat körüljárva szembetűnőek az emberi bolygatás, a bányászat nyomai. A Pécs-kőt nagyrészt felépítő, salakos-törmelékes kőzetanyag gazdaságilag nem volt hasznosítható, ám a tömbben megjelenő telérek lávakőzete, a főként macskakőnek termelt bazalt annál inkább. A fejtés a 19. század végén indult meg, és az 1930-as évekre már 6 bányaudvar dézsmálta a Pécs-kő testét - ebből kettő a leszakadt kőzettömbök kitermelését célozta. A bányászat jelentőségét jelzi, hogy a szállítást a sziklakolosszust elérő kötélpálya, sikló és kisvasút összekapcsolt rendszere szolgálta. A kitermelt anyag helyén ma folyosószerű vágatok és udvarok tátonganak, a csúcsra tartó ösvény két ilyen között kel át a biztosított szakasz tövében.

Történelem

A Pécs-kő neve Füst Antal történelmi meséje szerint a hegy vulkanikus eredetére utaló, kályha vagy kemence jelentésű, szláv „pecska" szóból származik. A szikla emberi története a rézkorig nyúlik vissza, amikor erősségként hasznosíthatták, de lépcsőket és jóval későbbi falazásra utaló mészhabarcsot is azonosítottak a felületén - állítólag valaha rablóvár foglalta el a tetejét. Ennek okleveles említése nem maradt fenn, de létezik olyan 19. századi térkép, amely feltünteti a romjait. A kőzetanyag bányászata során felhalmozott törmelék miatt az esetleges sáncok azonosítása nehézkes a hegytetőn. Az északi sziklafalban talányos, kaptárkőszerű mélyedés detektálható, ez azonban természetes folyamatok eredményeként is létrejöhetett.

Idővel a hegy hasznosítása teljesen megváltozott: a turisztikai funkció előretörését az 1960-as években északnyugat felől kialakított sípálya bizonyítja (ezeket az 1980-as években még sífelvonóval is kiegészítették). Mára a Pécs-kő kedvelt, de városhoz közeli fekvése ellenére sem tömegesen felkeresett kirándulócélpont, amelynek geológiájában és történetében informatív tanösvénytáblák segítenek eligazodni. Dél felől közelítve pedig egy esőbeállóval, padokkal és asztalokkal felszerelt pihenőhely is felkereshető a szikla közelében.

Opening hours

open today
Sunday00:00–24:00
Monday00:00–24:00
Tuesday00:00–24:00
Wednesday00:00–24:00
Thursday00:00–24:00
Friday00:00–24:00
Saturday00:00–24:00
Egész évben szabadon látogatható. Esős vagy havas időben a csúcsra vezető ösvény csúszós, és kitettsége okán körültekintést és jó lépésbiztonságot igényel.

Price:

Ingyenes
Profile picture of Áron Dömsödi
Author
Áron Dömsödi
Update: March 30, 2022

Public transport

  • A legközelebbi megközelítési lehetőség a ritkán közlekedő, 2T jelzésű helyi buszjárat végállomása, a Somlyó, forduló buszmegálló.
  • A gyakrabban közlekedő 2A és 2T jelű helyi járatokkal is viszonylag közel utazhatunk, ha végállomásukon, a Somlyóbánya buszmegállóban szállunk le.
  • A legkézenfekvőbb kiindulópont a salgótarjáni vasútállomás vagy a Salgótarján, autóbusz-állomás.
  • Közelebb található a sziklához az 1-es és 1A jelzésű, helyi buszjáratok Salgó út megállója.
  • A Salgótarján, Újtemető buszmegálló, amely a zagyvarónai helyközi buszokkal, és a helyi, 1-es és 1A jelű járatokkal is elérhető, szintén ideális kiindulópont.

Getting there

  • A Somlyó, forduló megállótól a S, majd a szikla tövéből a S▲ vagy a P▲ jelzés vezet a csúcsra (1 km, 87 m szintemelkedés).
  • A Somlyóbánya buszmegállóból a házak közti, jelzetlen Vájár utat, majd arról balra térve a Pécskő kerti utat kell követnünk hosszan, egészen az üdülőtelep széli buszfordulóig. Onnan a S, majd a szikla tövéből a S▲ vagy a P▲ jelzés vezet a Pécs-kőre (2,5 km, 136 m szintemelkedés)
  • Salgótarján vasútállomása és buszpályaudvara felől a K jelzésen közelíthetjük meg a Pécs-kőt. Erről a nyaralóövezetet elhagyva balra kell térnünk a S jelzésre, majd a szikla tövéből a S▲ vagy a P▲ jelzés vezet a csúcsra (3,7 km, 270 m szintemelkedés).
  • A Salgó út buszmegállótól a Dózsa György út jelzetlen szakaszán sétálunk egy saroknyit, majd a S jelzést követve kapaszkodunk fel a szikla tövébe. Onnan a S▲ vagy a P▲ jelzés vezet a csúcsra (2,6 km, 263 m szintemelkedés).
  • A Salgótarján, Újtemető megállótól a S▲ jelzés vezet a sziklára (2,5 km, 236 m szintemelkedés).

Parking

  • Legközelebb parkolni a Pécskő kerti út végén lehetséges.
  • Bármelyik felsorolt kiindulási pontnál találni parkolóhelyet.

Coordinates

DD
48.103116, 19.836888
DMS
48°06'11.2"N 19°50'12.8"E
UTM
34U 413410 5328415
w3w 
///massive.lists.tanks
Arrival by train, car, foot or bike

Recommendations nearby

recommended route Difficulty moderate
Distance 14.4 km
Duration 4:25 h
Ascent 487 m
Descent 445 m

Salgótarján környékének ipartörténeti és természeti értékei tárulnak fel előttünk: a Pécs-kőről a Pilis, a Mátra és a Bükk csúcsaiban gyönyörködünk ...

from Kravalik Zsuzsa, Gulyás Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség

Show all on map

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

Write your first review

Help others by being the first to add a review.


Photos from others


Special features

Place to visit
  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
  • 8 Routes nearby
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp