Boszorkány-kő (Kis-Salgó)

Magasan Salgótarján fölé emelkedik a Boszorkány-kő, amelynek sziklás csúcsa a megyeszékhelyről és a Zagyva völgyéből legkönnyebben megközelíthető, kilátást nyújtó szirt. Neve emlékeztet az egykori természeti vallásokra: szinte minden vidéknek megvolt a maga boszorkányokat csábító magaslati pontja, áldozóhelye. A sziklát ugyanakkor nevezik Kis-Salgónak is, mivel valójában nem más, mint egy oldalcsúcs, a Salgó vulkáni tömbjének déli kiszögellése. Autóval könnyen megközelíthető a hegyoldalba települt Salgóbánya, ahonnan minimális szintemelkedéssel és alig egy kilométeres sétával érjük el a nagyszerű, különösen látványos geológiai adottságokkal rendelkező kilátópontot.

A Karancs-Medves-vidék központjában állunk, magasan az erdős nógrádi tájban. Alattunk születik meg a Zagyva a Medves-fennsík nyugati peremén, hogy aztán Rónafalu határában erdős hátak közé vágódó völgye dél felé kanyarodjon Zagyvarónán át. Mindkét falura szépen rálátunk, bár tekintetünket főként Salgótarján belvárosának toronyházai vonzzák. Ebből a perspektívából látszik igazán, hogy a megyeszékhely mennyire az erdők közé települt: Nógrád megye és Palócföld hegyvidéki jellege tagadhatatlan. A környező tájat uralja a szemben velünk teljes egészében kibontakozó Mátra gerince. A vulkanikus hegylánc északi letöréseivel egyértelműen a legmegkapóbb látvány a kilátópontról, magasan a környezete fölé emelkedő vonulata zárja a déli horizontot. Tiszta időben a Bükk-fennsík kikandikál Rónafalu felett, sőt egy kicsiny szeletben a Gömör-Szepesi- (vagy Szlovák-)érchegységet is láthatjuk Rimaszombat irányába. A tágasabb felvidéki panorámáért érdemes a szomszédos Salgó várába feltúráznunk, amely jellegzetes, sisakos tornyával kitakarja a kilátást észak felé.

A Boszorkány-kő úgy keletkezett, hogy a homokkő alapkőzet hasadékán át 5,3 millió évvel ezelőtt feláramló bazaltláva a vulkáni kürtő déli oldalán határozott sávban, kemény kőzettestként szilárdult meg. Ez a környezetéhez képest keményebb bazaltláva alkotja magát a csúcsot, míg körülötte a hegyoldal a vulkán hamuszórásának könnyebben pusztuló tufáiból, összesült agglomerátum törmelékéből áll, amelyet a Bükki Nemzeti Park által létesített Boszorkány-kő tanösvény mentén tanulmányozhatunk.

A vegyes vulkáni törmelékanyagot a kitörések robbanásos (explozív) jellege adja. A szomszédos Medves-fennsík bazaltplatójával ellentétben itt heves robbanások kísérték a vulkáni anyag felszínre kerülését, ami a vizes közeg, a nagy nedvességtartalmú üledékek hatására a lávával keveredő gázok kirobbanásából ered. Találunk itt az összesült hamuba ágyazódott, felszakított homokkő alapkőzet darabokat, vulkáni bombákat és salakos bazaltot. Egy jellegzetes módosulattal is találkozhatunk: a kukoricacsöves bazalttal, amely a gyors hőmérsékletcsökkenés hatására feszültségekkel teli, murvává („kukoricaszemekké") széteső rideg kőzetanyag. A legmagasabb kiszögellés a pódiumszerű, parányi csúcs egy lemezesen elváló, pikkelyes bazaltból álló torony, amelyről a legszebb kilátást élvezhetjük a körülöttünk kibontakozó tájra.

Ingyenes