Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
nyelv kiválasztása
Túra tervezése ide
Kilátóhely

Pécs-kő

Kilátóhely · Medvesvidék · 543 m · Ma nyitva
A tartalmat készítette:
Magyar Természetjáró Szövetség igazolt partner  A felfedezők választása 
  • A Pécs-kő és környezete
    A Pécs-kő és környezete
    Fénykép: Attila Gulyás, Magyar Természetjáró Szövetség
A Pécs-kő dermesztő bazaltmonolitja az erdő szövetét átlyukasztva hatol a lombok fölé, merész alakját a rá vezető ösvény kötéllel biztosított szakasza is kiemeli. Tetejéről izgalmas, hegyvidéki körpanoráma nyílik.

Kilátás

A Pécs-kő tetejére kitett, érdekes ösvény tekeredik fel, a lépésbiztonságot a sziklába rögzített, kapaszkodónak szánt kötél szolgálja. Fentről nagyszerű körpanoráma nyílik a Salgótarjánt övező hegy- és dombvidékre. A völgyben elnyújtózó, hegyek szorongatta város fölött a Karancs hatalmas, meredek oldalú tömbje strázsál, tőle jobbra tekintve a Medves-vidék fennsíkja keretezi a Salgó-patak völgyfőjét - benne jól kivehető a zagyvarónai salakhegy gigantikus termeszvárra emlékeztető kúpja. Eltéveszthetetlen látvány a Salgó várral ékesített, markáns csúcsa és az előterében feltűnő Kis-Salgó kopár homloka. Északon, a Medves és a Cseres-hegység bércei mögött mélyen belátunk Szlovákiába, a távolban olykor feldereng az Alacsony-Tátra gyephavasi gerince, vagy akár a Magas-Tátra is.

Kelet felé tekintve Inászó völgye vezeti a tekintetet a Bükkig hullámzó dombvidék irányába, a lankákat a bárnai Nagy-kő karakteres felszökése töri meg. Dél felé a Mátra hosszú gerince kéklik, de a Somlya lapos háta beletakar a látványba. Salgótarján házai és a Zagyva völgye mögött pedig a Cserhát dombjai és hegyei sorakoznak, nekik a Börzsöny és a tiszta időben feltűnő Visegrádi-hegység rajzol hátteret.

A csúcsra vezető ösvény kitettsége okán körültekintést és jó lépésbiztonságot követel. A kötéllel biztosított szakaszon hozzávetőleg száz éve lépcsőket faragtak a kőzetbe, ebből azonban mára nem sok maradt.

Kialakulás és bányászat

Az 543 m magas szikla szinte idegen testként magasodik az erdőben, váratlan, sötét behemótként bontakozva ki erdei környezetéből. Testét a pliocénban a közeli Somlya tömbjétől idáig húzódó hasadék vulkanizmusa építette fel: a robbanásos kitörések vastag törmelékanyagot teregettek szét a felszínen, ám ezt a viszonylag puha felépítményt az erózió később alaposan lepusztította. Így magasodott ki környezetéből a krátert tápláló kürtő maradványa is, a kemény lávakőzeteket is feltáró, mára Pécs-kőként ismert sziklavár.

A sziklavárat körüljárva szembetűnőek az emberi bolygatás, a bányászat nyomai. A Pécs-kőt nagyrészt felépítő, salakos-törmelékes kőzetanyag gazdaságilag nem volt hasznosítható, ám a tömbben megjelenő telérek lávakőzete, a főként macskakőnek termelt bazalt annál inkább. A fejtés a 19. század végén indult meg, és az 1930-as évekre már 6 bányaudvar dézsmálta a Pécs-kő testét - ebből kettő a leszakadt kőzettömbök kitermelését célozta. A bányászat jelentőségét jelzi, hogy a szállítást a sziklakolosszust elérő kötélpálya, sikló és kisvasút összekapcsolt rendszere szolgálta. A kitermelt anyag helyén ma folyosószerű vágatok és udvarok tátonganak, a csúcsra tartó ösvény két ilyen között kel át a biztosított szakasz tövében.

Történelem

A Pécs-kő neve Füst Antal történelmi meséje szerint a hegy vulkanikus eredetére utaló, kályha vagy kemence jelentésű, szláv „pecska" szóból származik. A szikla emberi története a rézkorig nyúlik vissza, amikor erősségként hasznosíthatták, de lépcsőket és jóval későbbi falazásra utaló mészhabarcsot is azonosítottak a felületén - állítólag valaha rablóvár foglalta el a tetejét. Ennek okleveles említése nem maradt fenn, de létezik olyan 19. századi térkép, amely feltünteti a romjait. A kőzetanyag bányászata során felhalmozott törmelék miatt az esetleges sáncok azonosítása nehézkes a hegytetőn. Az északi sziklafalban talányos, kaptárkőszerű mélyedés detektálható, ez azonban természetes folyamatok eredményeként is létrejöhetett.

Idővel a hegy hasznosítása teljesen megváltozott: a turisztikai funkció előretörését az 1960-as években északnyugat felől kialakított sípálya bizonyítja (ezeket az 1980-as években még sífelvonóval is kiegészítették). Mára a Pécs-kő kedvelt, de városhoz közeli fekvése ellenére sem tömegesen felkeresett kirándulócélpont, amelynek geológiájában és történetében informatív tanösvénytáblák segítenek eligazodni. Dél felől közelítve pedig egy esőbeállóval, padokkal és asztalokkal felszerelt pihenőhely is felkereshető a szikla közelében.

Nyitvatartás

Ma nyitva
vasárnap00:00–24:00
hétfő00:00–24:00
kedd00:00–24:00
szerda00:00–24:00
csütörtök00:00–24:00
péntek00:00–24:00
szombat00:00–24:00
Egész évben szabadon látogatható. Esős vagy havas időben a csúcsra vezető ösvény csúszós, és kitettsége okán körültekintést és jó lépésbiztonságot igényel.

Árak:

Ingyenes
Dömsödi Áron profilképe
Szerző
Dömsödi Áron
frissítve: 2022-03-30

Tömegközlekedéssel

  • A legközelebbi megközelítési lehetőség a ritkán közlekedő, 2T jelzésű helyi buszjárat végállomása, a Somlyó, forduló buszmegálló.
  • A gyakrabban közlekedő 2A és 2T jelű helyi járatokkal is viszonylag közel utazhatunk, ha végállomásukon, a Somlyóbánya buszmegállóban szállunk le.
  • A legkézenfekvőbb kiindulópont a salgótarjáni vasútállomás vagy a Salgótarján, autóbusz-állomás.
  • Közelebb található a sziklához az 1-es és 1A jelzésű, helyi buszjáratok Salgó út megállója.
  • A Salgótarján, Újtemető buszmegálló, amely a zagyvarónai helyközi buszokkal, és a helyi, 1-es és 1A jelű járatokkal is elérhető, szintén ideális kiindulópont.

Megközelítés

  • A Somlyó, forduló megállótól a S, majd a szikla tövéből a S▲ vagy a P▲ jelzés vezet a csúcsra (1 km, 87 m szintemelkedés).
  • A Somlyóbánya buszmegállóból a házak közti, jelzetlen Vájár utat, majd arról balra térve a Pécskő kerti utat kell követnünk hosszan, egészen az üdülőtelep széli buszfordulóig. Onnan a S, majd a szikla tövéből a S▲ vagy a P▲ jelzés vezet a Pécs-kőre (2,5 km, 136 m szintemelkedés)
  • Salgótarján vasútállomása és buszpályaudvara felől a K jelzésen közelíthetjük meg a Pécs-kőt. Erről a nyaralóövezetet elhagyva balra kell térnünk a S jelzésre, majd a szikla tövéből a S▲ vagy a P▲ jelzés vezet a csúcsra (3,7 km, 270 m szintemelkedés).
  • A Salgó út buszmegállótól a Dózsa György út jelzetlen szakaszán sétálunk egy saroknyit, majd a S jelzést követve kapaszkodunk fel a szikla tövébe. Onnan a S▲ vagy a P▲ jelzés vezet a csúcsra (2,6 km, 263 m szintemelkedés).
  • A Salgótarján, Újtemető megállótól a S▲ jelzés vezet a sziklára (2,5 km, 236 m szintemelkedés).

Parkolás

  • Legközelebb parkolni a Pécskő kerti út végén lehetséges.
  • Bármelyik felsorolt kiindulási pontnál találni parkolóhelyet.

Koordináták

DD
48.103116, 19.836888
DMS
48°06'11.2"N 19°50'12.8"E
UTM
34U 413410 5328415
w3w 
///elnevez.óraterv.lurkó
Mutasd a térképen
Navigáció Google Térképpel

Környékbeli ajánlatok

ajánlott túra Nehézség közepes
Hossz 14,4 km
Időtartam 4:25 óra
Szintemelkedés 487 m
Szintcsökkenés 445 m

Salgótarján környékének ipartörténeti és természeti értékei tárulnak fel előttünk: a Pécs-kőről a Pilis, a Mátra és a Bükk csúcsaiban gyönyörködünk ...

Szerző: Kravalik Zsuzsa, Gulyás Attila,   Magyar Természetjáró Szövetség

Mutass mindent

Kérdések és válaszok

Tedd fel az első kérdést!

Kérdeznél a szerzőtől?


Értékelések

Írd meg az első hozzászólást!

Legyél te az első hozzászóló!


A közösség fényképei


Tulajdonságok

Ajánlott látnivaló
  • Tartalmak
  • mutasd a képeket képek elrejtése
Funkciók
2D 3D
Utak és térképek
  • 8 Közeli túrák
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp