Tagore sétány, Balatonfüred

A Balaton parti sétány nevét egy Nobel-díjas indiai költőről kapta, Rabindranath Tagore-ról, aki - miután 1926-ban az Állami Szívkórházban meggyógyították - elültette a sétány első fáját. Egy hindu legenda szerint ha az ember idős korában fát ültet, megéli annak lombba borulását. Rabindranath Tagore tizennégy évvel később, 80 éves korában hunyt el. A fa azóta igen nagyra nőtt, ahogy azoké a hírességeké is, akik követve a költő példáját, újabb fákat ültettek. A sétány elején található emlékfája mellett 1956-ban Tagore bronzszobrot helyeztek el, később egy emléktáblát is, amelyen a költő a faültetés alkalmából írt verse olvasható. A sétány 1957-ben vette fel Tagore nevét, méghozzá nem is akárkit, hanem Deák Ferencet váltva fel ezzel.

A politikusok, költők, Nobel-díjasok ültette fák és emléktábláik mellett több szobor és mellszobor is helyet kapott a sétányon. A balatonfüredi hajókikötő előtt álló A Halász és a Révész szobrokat Pásztor János készítette 1937-ben. A hiedelem szerint, ha megsimogatjuk a szobrok csizmáját, egészen biztosan visszatérünk még Balatonfüredre. Ki tudja, igaz-e a legenda, mindenesetre a csizmák szép fényesek...

Minden év augusztusában kinőnek a sétány közepén a Borhetek sátrai, ahol a vendégsereg szórakoztatását artisták, élő szobrok, zenészek, mutatványosok garantálják. A Kékszalag idején is rengeteg program várja az erre sétálókat, ahogy a nagy füredi események szinte mindegyike Füred szívében, a Tagorén zajlik.

A közel egy kilométer hosszú sétány keleti végét - az Aranyhíd sétányt mintegy lezárva - a patinás Esterházy strand uralja. Innen nyugat felé haladva az árnyékot adó platánfák alatt korzózhatunk, békésen megosztva a széles utat a biciklistákkal. Jobbra Balatonfüred egyik újdonsága, a 2014-ben nyílt Bodorka Balatoni Vízivilág Látogatóközpont hívogatja a turistákat. Kicsit északabbra a Szívkórház gyönyörű épülete áll, előtte a savanyúvizéről híres Kossuth-forrás ivócsarnoka. A szívkórházzal szemben áll a 18. század végén épült Horváth-ház - de kanyarodjunk vissza a sétányra.

A sétány mentén számtalan szobor, emlékmű késztet megállásra minket: láthatjuk Pethő Sándor, a Magyar Nemzet alapítójának szobrát, aki a városban hunyt el; a kikötőhöz közel áll Bujtor István színész szobra, aki a vitorlázás szerelmeseként is kötődött Füredhez. Megállhatunk a drámai hatású emlékmű előtt, amit az 1954. május 30-án felborult Pajtás hajó áldozatainak emlékére és a mentésben résztvevők tiszteletére emeltek a parton. De az öreg platánok közt megtaláljuk a reformkor nagyjainak, Deák Ferencnek és Széchenyi Istvánnak is a szobrát.

Balatonfüreden stílusosan keveredik a múlt századi hangulat a modernséggel, aminek tökéletes példáját láthatjuk a sétány nyugati végébe érve: a város egyik legpatinásabb épületében, a balatoni vitorlázás első klubházában kapott helyet egy modern, interaktív vitorlázástörténeti kiállítás.