Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Choose a language
Plan a route here Copy route
Bicycle Rides recommended route

I like Gemenc

· 2 reviews · Bicycle Rides · Duna–Dráva Nemzeti Park
Responsible for this content
Magyar Természetjáró Szövetség Verified partner  Explorers Choice 
  • Szekszárd főtere, a Béla király tér
    Szekszárd főtere, a Béla király tér
    Photo: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
m 200 150 100 25 20 15 10 5 km Szőlő-kilátó (Szekszárd)
A Kispál és a Borz együttes egyik nagyszerű számának címét kölcsönözve sikerült a túrának nevet találni, nem véletlenül: aki megfordul Gemencen, az biztosan csodálni és szeretni fogja az országnak ezt a kis szegletét.
easy
Distance 29.7 km
2:00 h
72 m
94 m
108 m
84 m

Szekszárdról, a legkisebb lélekszámú, ám a borvidék miatt annál híresebb megyeszékhelyről indul a túra. A szekszárdi bor történetével – és magukkal a nedűkkel is – több helyen ismerkedhetünk, de a város híres szülötteinek („Szekszárdon születtem, színésznőt szerettem”) is több helyen emléket állított a hálás utókor. A város leghíresebb „halottja” sem maradhat ki azonban a felsorolásból: egyes források szerint I. Béla királyt az általa alapított szekszárdi apátságban temették el – ha a sírt nem is találták még meg, a monostor romjait meg lehet nézni ma is.

A kellemesen hullámzó dombok lábainál elterülő várost az alföldi területek és a Gemenci erdő kedvéért hagyjuk magunk mögött. A gazdag vadállománnyal bíró ártéri erdőben akár kisvasúttal is meg lehet tenni a táv egy részét, közben az elmúlt évszázadok ártéri gazdálkodásába, vagy éppen az árvízmentesítésbe lehet bepillantani egy szivattyútelepen vagy a Halászati Kiállításon. Pörbölyre érve, aki menet közben nem látott volna vadakat a gáton tekerve (ez szinte lehetetlen), az a vadmegfigyelő kis vadaskertjében pótolhatja a hiányt, illetve még többet megtudhat Gemencről az Ökoturisztikai Központban.

Author’s recommendation

  • A Gemenci erdőt keresztülszelő gáton érdemes nyitott szemmel bringázni, bármikor előbukkanhatnak kisebb-nagyobb erdei vadak a fák közül.
  • Akár az oda-, akár a visszaút egy részét meg lehet tenni kisvasúttal is – kiváló kiegészítője lehet egy családi túrának a vonatozás az ártéri erdőben.
Profile picture of Tamás Abelovszky
Author
Tamás Abelovszky
Update: June 07, 2021
Difficulty
easy
Technique
Stamina
Experience
Landscape
Highest point
108 m
Lowest point
84 m
Best time of year
Jan
Feb
Mar
Apr
May
Jun
Jul
Aug
Sep
Oct
Nov
Dec

Start

Szekszárd, Béla király tér (108 m)
Coordinates:
DD
46.349163, 18.699090
DMS
46°20'57.0"N 18°41'56.7"E
UTM
34T 322961 5135415
w3w 
///trials.release.predict

Destination

Pörböly, Ökoturisztikai Központ

Turn-by-turn directions

Itiner

  • A Béla király térről indulj keleti irányba: a Garay téren keresztül érhető el a Hunyadi utca, amely a vasúti átjárón túl a Keselyűsi útban folytatódik, és nyílegyenesen elvezet a Gemenci erdőig.
  • A gátat elérve fordulj jobbra, és tekerj egészen Pörbölyig: a kisvasúti pálya keresztezése után kb. 200 méter megtételét követően térj jobbra, és a kapun keresztül gurulj be a Gemenc Zrt. fafeldolgozó telepére – itt találod az Ökoturisztikai Központot és a kisvasút végállomását is.

A túra részletes leírása

Bélától Babitsig

Szekszárd az ország legkisebb lakosságú, és területét tekintve is harmadik legkisebb megyeszékhelye. A síkság és dombvidék találkozásánál fekvő, ma alig több mint harmincezres város környékén már a római korban is folyt a szőlőművelés, és napjainkban is leginkább a borvidékről ismert a környék. Szekszárd hallatán manapság a vörös fajták ugranak be az embernek, de ez nem mindig volt így. A középkorban a szerémségi fehérborok voltak a „legmenőbbek”, de ahogy a török egyre északabbra hatolt, úgy volt egyre nehezebb hozzájutni a Délvidékről származó nedűhöz. A török csapatokkal rácok is érkeztek a hódoltság idején, akiket nagy számban telepítettek be a megszállók az elnéptelenedett falvakba. Ők hozták magukkal saját szőlőművelési, borkészítési kultúrájukat, aminek szerves része volt a kadarka – amely fajta egyébként nagy valószínűséggel a mai Albániából, Shkodra környékéről származik. Aki ennél is többet szeretne tudni a borról, annak ajánlott betérni a rögtön a túra első méterei mentén található Garay Élménypincébe, vagy egy kétszáz méteres kitérővel a „Török fürdő” épületében található Bormúzeumba, ahol a turisták megismerhetik a borvidék történelmét, jellegzetességét, kultúráját, és sommelier segítségével megismerhetik a szekszárdi kadarkát, kékfrankost és bikavért is. (Maga az épület egyébként sosem volt törökfürdő, orosz mintára épült közfürdő üzemelt itt.)

A túra kiindulópontján, a Béla király téren Szekszárd történelmével lehet alaposabban megismerkedni: a vármegyeháza belső udvarán találjuk az 1061-ben I. Béla király alapította bencés apátság romjait. A csinos kis tér régóta a város főtere, itt tartották a piacokat, és az Eszéket Budával összekötő út is itt haladt át a városon. Nem csoda, hogy az apátság köré vár épült a tatárjárás követően, és a törökök is használták az erődítményt. Amilyen jól bírta az épületegyüttes a történelem viharait, olyan könnyen porladt szét egy tűzvészben 1794-ben – ezt követően épült az új városháza, a templomnak azonban csak a romjai maradtak meg, pedig egyesek szerint a monostoralapító uralkodót ide temették.

A Béla király térről a Garay tér felé gurulva indulunk a Gemenci erdő felé. A költő, Garay János szobra a tér közepén áll, a "Szegszárdi bordal" egy versszakával emlékezzünk róla:

„Mint a legszebb kék leányszem,
Mint a nyájas, őszi ég,
A szegszárdi szőlőfürtnek
Szeme olyan tiszta kék”

A város nevének eredetéről is érdemes megemlékezni, mielőtt egy másik költőhöz fordulnánk: állítólag I. Béla királyhoz kötődik, „merthogy Béla szög színű volt és szár, azért nevezte el Szögszárdnak, a maga állapotáról, monostorát” (Képes krónika), azaz barna volt a bőre, és kopasz volt az uralkodó. Babits Mihály számára más miatt emlékezetes a város, a mindenki által ismert Karinthy-verssor szerint „Szekszárdon születtem, színésznőt szerettem” – ma is megtalálható szülőháza a városban, azonban mi folytatjuk az utat Gemenc irányába.

A Gemenc kapuján át

A várost a Keselyűsi úton tempózva hagyjuk magunk mögött, majd az autópálya felüljárójáig egy rövid szakaszon kicsit nagyobb autóforgalomra számíthatunk, mint a túra további részében. A sztrádát magunk mögött hagyva nyílegyenesen a Gemenc északi kapuja, Keselyűs felé tartunk. A poros buszfordulónál egy útelágazáshoz érünk: balra tartva egy kis kitérővel érhető el az ártéri erdőt kezelő Gemenc Zrt. Keselyűsi Fogadóépülete, ami egyben a gemenci kisvasút északi végállomása is. A peron mellett álló fogadóépület a Szekszárd felől érkezők, a Duna gátján Pörböly felé bringázók és az Alföldi Kéktúra nyomvonalán túrázók pihenő- és információs központja. Az épületben jegypénztár és büfé várja a látogatókat. A Holt-Sió melletti Sáros-alja madármegfigyelő toronyból a madarak életébe leshetünk be, a Fekete Gólya tanösvényt végigjárva pedig a holtág partján a keményfás ligeterdőket ismerhetjük meg. Az Alföldi Kéktúra is érinti a megállóhelyet, a pecsételőhely a fogadóközpont falán található.

A buszfordulótól a gáton vagy akár a gáttal párhuzamosan, annak lábánál futó aszfaltúton is továbbhaladhatunk, a lényeg az, hogy amikor egy merőlegesen keresztező úthoz érünk, jobbra, dél felé kell fordulni. Innen egészen Pörbölyig lehet tekerni a Duna gátján, a Gemenci erdő ölelésében. Bal kéz felé az ártéri erdő húzódik hosszan, amit leginkább a kisvasúttal lehet felfedezni, amely 30 kilométeren át zötyög végig a fák között. Az első egyszerű, lóvontatású vasutat a 19. század legvégén fektették le a gemenci erdőben, később ezt felszedték, majd az igényeknek megfelelően újjáépítették, majd ismét elbontották. 1955-ben támadt fel hamvaiból: ekkor épült meg a Gemenc-Keselyűs vonal, amit újabb és újabb szakaszok követtek, és ez alkotja a mai vonal gerincét is. A Duna és a Sió vonalát követő egyedülálló, végig ártérben vezető erdei vasúton a személyszállítás mellett fontos szerepet játszik a kitermelt faanyag szállítása is, azaz rendszeres a tehervonatok forgalma is a Gemenci Erdei Vasúton.

A gát többé-kevésbé a kisvasúttal párhuzamosan fut, azonban utóbbi jobban felfűzi a látnivalókat, amelyekhez kisebb-nagyobb kitérőket tehetünk a töltésről a Duna irányába, ez esetben mindenhol földutakra kell felkészülni. Mielőtt ezek közül bármelyiket elérnénk, jobbra érdemes több helyen is letérni a gátról. Elsőként egy pár házból álló épületcsoport és egy különös formájú, fából készült építmény tűnik fel a mezőn. Szomfova – Asszonyfalva egykori település helyén vagyunk, ahol ma már csak két erdészház áll, melyek közül a régebbi az egykori templom alapjának romjaira épült 1830 körül (így Gemenc egyik legrégibb épülete). A falu régi neve arra utal, hogy a hajdani erdő- és mocsárrengetegben nehezen megközelíthető település lehetett, ahova veszély esetén el tudtak menekülni az asszonyok és gyerekek.

Továbbtekerve a lankóci szivattyútelep évszázados épülete tűnik fel, ahol egy vízügyi kiállítóhelyen szemlélhetjük meg – előzetes bejelentkezést követően – a vízépítőmérnökök, a vízépítésben dolgozók munkaeszközeit és használati tárgyait, valamint régi térképeket és árvizek emlékeit. A kiállítás szabadtéri részén gépi berendezések (tábori kovácstűzhely, szivattyúk, zsilipberendezés) tekinthetőek meg, míg a szivattyúházban ma is az eredeti Ganz-Danubius gyártmányú százéves szivattyúk láthatóak.

A kisvasút vonala mentén a kicsit régebbi múltba, a környék régi gazdálkodásába nyerhetünk bepillantást több helyen. Malomtelelő megálló neve beszélő név, mely a múltat idézi. Közel kétszáz éve Baja környékén 70-80 hajómalom őrölte a gabonát, melyeket télen, a jégzajlás elől védett helyre kellett vontatni. Akkoriban a folyó főmedre a mostani Rezéti-Duna volt, amelynek mély, öbölszerű lefűződésében teleltek át ezek a szerkezetek. A megállóhelytől induló Molnárka interaktív tanösvényen végigsétálva ismerhető meg a Gemenci erdő állat- és növényvilága, a Duna mederváltozásai. 

Lassi egy kétvágányos állomás a kisvasút vonalán, amely közvetlenül a Rezéti-Duna partján található, az Alföldi Kéktúra nyomvonalán. A megálló és környezete a Duna szabályozása előtt átkelőhely volt, a csárdában a környékbeli hajósok, halászok, kereskedők találkoztak. Ma a sínekhez közeli erdészházban és melléképületében lehet megtekinteni a Halászati Kiállítást, amely bemutatja a halászat eszközeit, a halászok életmódját, de szó esik az árvizekről is a kisebb épületben, ahol halászháló-készítő műhely is várja a látogatókat. A kiállítás mellett menő játszótér is található, ahol egy varsamászóka is helyet kapott, egy vejszét is alaposan szemügyre vehetünk, és innen is elindulhatunk a Molnárka tanösvényen.

Vadak, méhek, kisvasút

A gáton bringázva egyébként érdemes nyitott szemmel tekintgetni mindkét irányban az erdő felé, mert bármikor felbukkanhatnak kisebb-nagyobb vadak. Ha mégsem jön szembe sem vaddisznó, sem valamilyen rőtvad, de még egy nyúl sem, akkor az út végét jelentő pörbölyi Ökoturisztikai Központ megtekintése előtt tegyünk egy kitérőt a vadmegfigyelőhöz, ami nem más, mint egy vadaskert, ahol vaddisznót, őzeket, gímszarvasokat lehet egészen közelről megnézni. (A gátról balra kell térni a kisvasút sínpárjának keresztezését követően.) Innen már csak egy ugrás a Gemenc Méhészeti Gyűjtemény: egy erdészház gazdasági épületében kialakított kiállításon a Baja és Körzete Méhész Klub Egyesület közreműködésével a méhészet tárgyi emlékeit és a méhek munkáját üvegfalú kaptárok és valódi méhcsaládok segítségével mutatják be.

Pörböly a Gemenci Erdei Vasút központi állomása, egyben a Gemenc déli kapuja is. Az Ökoturisztikai Központban megismerkedhetünk a környék élővilágával a „Gemenc kincsei – élet az ártéri erdőben” című interaktív kiállításon, de találunk itt egy erdei iskolát, a kisvasút jegypénztárát és egy büfét is. A jegypénztár egyik falán nyitott ablakokon át belátni a kis mozdonyok pihenőhelyére, a fűtőházba is, továbbá az ajándékboltban (kis)vasutas emléktárgyak között válogathatunk. Pörböly ideális kiindulópontja (vagy végpontja, mint ebben az esetben) a gyalogos-, kerékpáros-, de akár vízitúráknak is, amelyek közül bármelyiket lehet kombinálni egy kisvasutazással is.

Pörbölyről vonattal vissza lehet jutni Szekszárdra, de egy kisvasúti utazással is lehet kombinálni a túrát, egészen Keselyűsig visznek a kis szerelvények nyáron, onnan pedig már csak 7-8 kilométerre van a megyeszékhely.

Note


all notes on protected areas

Public transport

Public-transport-friendly

  • A Sárbogárd-Bátaszék vonalon közlekedő vonatokról Szekszárd állomáson kell leszállni.
  • A túra végállomásáról Pörbölyről ugyanezen a vonalon visszautazhatunk Szekszárdra.

Getting there

  • A túra a városközpontból indul, ami a vasútállomásról a Pollack Mihály utca-Hunyadi utca útvonalon érhető el.

Parking

  • Autóval például a Bezerédj utcában lehet parkolni, de jó tudni, hogy az egész belváros fizetős övezet hétköznapokon.

Coordinates

DD
46.349163, 18.699090
DMS
46°20'57.0"N 18°41'56.7"E
UTM
34T 322961 5135415
w3w 
///trials.release.predict
Arrival by train, car, foot or bike

Recommended maps for this region:

Show more

Equipment

  • Az útvonal végig aszfaltúton halad, így bármilyen kerékpárral teljesíthető.
  • Nyáron célszerű naptejet, illetve kellő mennyiségű folyadékot betárazni – a gáton nagyon meleg tud lenni.

Questions and answers

Ask the first question

Would you like to the ask the author a question?


Rating

3.0
(2)
Ugrainé Nagy Zsuzsanna
April 18, 2021 · Community
Tícia Vesztergombi
April 05, 2021 · Community
Van egy 2 kmes szakasz ami a virsli gumival nem túl kellemes :) de ki lehet bírni
Show more
Vízügyi Múzeum
Photo: Tícia Vesztergombi, Közösség

Photos from others


Reviews
Difficulty
easy
Distance
29.7 km
Duration
2:00 h
Ascent
72 m
Descent
94 m
Highest point
108 m
Lowest point
84 m
Public-transport-friendly Linear route Family-friendly

Statistics

  • Content
  • Show images Hide images
Features
2D 3D
Maps and trails
  • 6 Waypoints
  • 6 Waypoints
Distance  km
Duration : h
Ascent  m
Descent  m
Highest point  m
Lowest point  m
Push the arrows to change the view
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp