Macska-barlang

Vízesés helye az időszakos patakon

Látványos és érdekes barlangi üreget találunk Csobánka felett, a Macska-völgy felső szakaszán, egy homokkő tereplépcső alján. A Macska-barlang vízszintes homokkőmennyezettel fedett, alacsony bejárata után tágas terem bontakozik ki a föld alatt: a törmelékkel teleszórt, időszakos patakmederben egyensúlyozva cseppkövekkel és kalcitkérgezésekkel díszített, sejtelmesen tekeredő járatot találunk. A látványos barlangi világ keletkezésében a hegyet felépítő, eltérő minőségű kőzetek játszottak szerepet.

A hegységet felépítő dolomit- és mészkőtömb felszínén nagyobb foltokban homokkőrétegeket is találunk. Itt kanyarodik a Ziribár és a Hosszú-hegy közé a különös Macska-völgy, felső szakaszán egy homokkőrétegbe vágódó, időszakos patakkal, ami a réteg végénél sziklás meredélyben vész el. Mivel a környező térszín karsztos építőkőzete elnyeli a lehulló csapadékvizet, csak a völgyteknőt kitöltő homokkő hátán folyik pár száz méter hosszan a víz. Ám csak különösen nagy esőzések idején, és ekkor formáz vízesést is, ami különös módon közvetlenül a barlangba nyelődik, hiszen itt ér véget a homokkőpászta, és veszi át helyét a mészkő.

Túra a mélybe

A sziklafal alja egy széles, de alig 1-2 méter magas, sejtelmes sötétbe vesző bejárati mélyedés a mészkő és a homokkő határán. A fentről lehullott homokkőtömbök között némi odafigyeléssel beljebb is juthatunk. Pár méter után kitágul a tér, a járat mennyezetét alkotó homokkőréteg vízszintes síkja eltávolodik, ahogy a barlang lejteni kezd. Az üreg enyhe kanyarral, méretes cseppkődombot kerülve a Lóczy-terembe fordul, ahol a mészkő alapkőzetre jellemző formákat találunk. A csepegő víz nyomán a mennyezeten apró cseppkövek formálódtak, melyek közül egy karvastagságú cseppkőoszlop tűnik ki a szemközti falon. A terem bejárat felőli oldalán, a kalcitkristályrétegek felülete alól kimosódott az alap, így az egy méter hosszan nyúlik az üres tér fölé, elhasadt felületén pedig jól látszanak a kristályok növekedése során bemosódott vastartalom színes sávjai. A terem alja beszűkül, itt már borsókövek borítják a méretes gömbüstök felületeit. Ez alatt, kb. 20 méterre a bejárattól, egy jobbkanyarral csigavonalban önmaga alá kanyarodik a járat, amit a ritkán, de nagy intenzitással betörő víz hordaléka tölt fel, agyaggal, ágakkal, levelekkel eltömve a folyosót. Körbepillantva a cseppkőlefolyások között felfedezhetünk kisebb üregeket, sekély oldalágakat is, amelyekkel együtt a barlang tekintélyes méretű.

A barlang felfedezéséhez érdemes lámpát vinni, a biztos lépések érdekében bakancsban vagy gumicsizmában közlekedni, de néhány nagyobb lépésnél a kezünket is használnunk kell. A barlangban denevérek is tanyázhatnak, őket minden esetben csendben kerüljük el.

A barlang kialakulása

A Lóczy-teremben található borsókövek és gömbüstök a barlang hévizes eredetét valószínűsítik, azaz eredetileg a mélyből feláramló meleg víz hatására, a repedések mentén oldódhatott ki a járatrendszer. Később a felszínen folyó patak homokkőmedrét kibontva elérte a mészkő üregeit, ahol tovább folyt a mélybe, egyszerre rombolva és tágítva, üledékével feltöltve a hasadékok közt vezető járatot.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes