Tatai Fényes Tanösvény

Tata amúgy is elkényezteti a gyerekeket: a Cseke-tó angolparkjában műbarlangot és műromokat lehet felfedezni, az Öreg-tó tavasztól őszig kiváló bringás terep a gyerkőcöknek, de a csúcs mindenképpen a Tatai Fényes Tanösvény tó felett vezető pallóútja, amit még a legdacosabbak is garantáltan élveznek.  

A Fényes Tanösvény gyerek- és felnőtt szemmel egyaránt azért lenyűgöző, mert egy vízben álló varázslatos erdő felett kanyarog a pallóút, ahonnan jól meg lehet figyelni a számtalan helyről feltörő, enyhén szénsavas, 20-22°C hőmérsékletű vízforrásokat, no és persze a kristálytiszta vízben található különleges fatörzseket, csigákat, halakat, vízi madarakat és napfürdőző mocsári teknősöket. A források környezete egyedülálló növénytársulásoknak és védett állatvilágnak ad otthont.

Tatán, a „Vizek Városában” éppen itt, a Fényesen törtek fel egykoron a legnagyobb hozamú karsztforrások, amelyek azonban a környék szénbányászata (pontosabban a mélyművelésű szénbányák fokozott vízkiemelése) miatt a szocializmus évtizedeiben kiapadtak. Ebben az időszakban a szintén híres hévízi, tapolcai és budai karsztforrások hozama is csökkent, de az ökológiai katasztrófa legnagyobb vesztese minden bizonnyal Tata volt. A bányászat megszűntével a kétezres évek elején ismét elkezdtek működni a források, s a különleges tanösvény segítségével ma már szájtátva barangolhatjuk be az ország egyik legkülönlegesebb élőhelyét, a kristálytiszta vízzel táplált láperdőt.

A tatai forrásokat nemcsak az ókori rómaiak tartották kimerülhetetlennek: a 19. század végén felmérés készült, hogyan lehetne Budapest ivóvíz ellátását Tatáról biztosítani. A mennyiséggel nem is volt gond, ellenben a feltörő 20-22 °C fokos víz nem hűlt volna le kellő mértékben Budapestig kiépítendő csőrendszerben. (Érdemes megjegyezni, hogy az egykori vízhozam a főváros mai lakosságnak is elegendő lenne!)

Gyerekek és felnőttek minden bizonnyal a titokzatos Erdei-forrás környezetét élvezik a legjobban, ahol egy kilátót is találunk. Innen remekül megfigyelhető az alattunk található nyílt vízfelület, a belőle kiálló facsonkokkal. Ez a tó is a székelyföldi Gyilkos-tó rokona abban az értelemben, hogy az egyre növekvő vízszint - amelyről a mélyből kitartóan feltörő buborékok árulkodnak -, illetve a folyamatos vízborítás az égererdő lassú pusztulását okozza, s pont a tanösvény ezen részén már csak a csonkok láthatók.

A tanösvény végén egy kisebb vízi játszótér is található, jó időben pedig érdemes felkeresni a tanösvény melletti strandfürdőt is. A pallósor része egy ringó függőhíd is, ami középen kicsit beleér a lápba, a gyerekeket ezzel „pacsálásra”, tapicskolásra sarkallva. A pompás vízinövényekkel benépesített tavon pedig kézi erővel működtethető „kompon” tudjuk áthúzni magunkat egyik partról a másikra.

Téli nyitvatartás:

Hétfő – vasárnap: 09.00 — 16.00

 Utolsó jegyértékesítés: pénztárzárás előtt egy órával.

Szélsőséges időjárás ( szél, zivatar, villámlás, jégeső, ónos eső ), vagy bármilyen fokú riasztás esetén a tanösvény nem látogatható.

Kutyát és más állatot a segítőkutya kivételével bevinni tilos.

Belépőjegyek:

• teljes árú: 2200 Ft
• nappali tagozatos diák és nyugdíjas: 1700 Ft
• 3-6 éves gyermek: 700 Ft
• családi jegy (2 felnőtt 3 gyermek): 5600 Ft
  kiegészítő gyermekjegy: 700 Ft
• felnőtt csoport (20 fő felett): 1900 Ft/fő
• diák csoport (30 fő felett): 1400 Ft/fő
• nyugdíjas csoport (20 fő felett): 1400 Ft/fő
• szakvezető: 30 000 Ft
• ingyenes:
  • 0-3 év között

  • mozgáskorlátozott, siket/nagyothalló, vak/gyengénlátó, autizmussal élő személyeknek, akik rendelkeznek a Országos Szövetségének érvényes, arcképes igazolványával, továbbá a vele érkező 1 fő, felnőtt kísérőjének.

Az adatok tájékoztató jellegűek, és a 2025 májusi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!