Egregyi Szent Magdolna-templom

Az egyhajós, karcsú templom négyzet alaprajzú tornyát kőből épített úgynevezett csürlős formájú sisak díszíti. Ez a toronysisak azért is érdekes, mert feltehetően nagyobb, rég elpusztult templomaink sisakformáját őrzi. Háromszintes tornyán kettős és hármas ikerablakokat láthatunk. Az épület külső falfelületein sok helyen, nagyobb felületeken is megmaradt a festett díszítés, a nyílások körül pedig ma is jól láthatók a régen bekarcolt formák.

Az épület belsejébe az annak déli oldalán lévő nyitott barokk ajtón keresztül juthatunk be. A templombelső érdekessége a hajó északi falán kialakított fülkesor, amelyet egyesek ülőfülkéknek tartanak, mások szerint azonban csak a belső tér optikai növelését szolgálják. A templomban egy román kori keresztelőmedence kőtöredékei is megtalálhatóak. A belső díszítéshez tartozik a középkori eredetű felszentelt kereszt. A hajóban lévő diadalíven különleges, fonatos festés figyelhető meg.

Árpád-kor a Balaton körül

A Balaton környéki települések közül mindössze három helyen maradtak meg az Árpád-korból származó templomok: a hévízi Szent Magdolna-templomon kívül ilyen a tihanyi Bencés apátság altemploma és a felsőörsi prépostsági templom. Hévíztől északra, az egykori Egregy falu temetőjében, az Országos Kéktúra útvonala mellett áll a műemléki védelem alatt álló római katolikus templom. Valószínűleg 1230 körül épült a kőtemplom, amelyet az oklevelek csak 1341-ben említenek először, ebben az időben Alexandriai Szent Katalin volt a védőszentje.

A népszerű fürdőváros belvárosától mintegy félórányi sétára lévő épület a török hódoltság idején tönkrement. Felújítását, átépítését, külső-belső díszítő festését 1731-ben végezték el, ekkor újraszentelték, ezúttal Szent Magdolna tiszteletére. Ezt követően a templomot több alkalommal restaurálták: 1860-ban, 1912-ben, 1964-65-ben, 1990-ben és 1991-ben, és legutóbb 2015-ben.

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes