Amadé-szikla és várrom

Kilátás a szikláról

Az Amadé-kilátóhely egy lapos tetejű sziklabérc. Az amúgy is keskeny hegygerinc itt szokatlanul élesen törik le kelet felé, a kilátóhelyen állva szinte falnak érzékeljük magunk alatt a Gönci-patak hegyoldalát. Kitett, széles kilátást engedő csúcs tár felja fel a környező, 600-as hegyeket, és a hegység testébe mélyen bevágódott, hosszú patakvölgyet. Szemben láthatjuk a Nagy-Sertéshegy Erdőrezervátumot, amelynek háborítatlan rengetében újra megtelepedett az utóbbi 1-2 évtizedben a farkas és a hiúz. Észak felé tekintve feltűnik a Nagy-Milic határmenti csoportja, alatta ott fehérlik a füzéri vár.

A szirt eredetét tekintve egy kifagyásos eredetű sziklaformáció. A hozzávetőleg tízezer éve véget ért pleisztocénban hidegebb és magasabb hőmérsékletű időszakok váltották egymást. A hideg periódusokban a hegység magasabb részein fagykörnyéki (periglaciális) felszínformálás folyt, és a fagy körüli hőmérsékleten folyamatos volt a fagyás-olvadás okozta aprózódás, amint a lemezes szerkezetű kőzet repedéseibe befolyt víz megfagyva jéggé alakult, ezáltal tágította a hasadékokat, és apró darabokra szabdalta, visszabontotta a kőzetet. Így a hegyoldalakon sziklafalak és -tornyok keletkeztek, lábuknál pedig az aláhulló darabokból felgyűlt törmeléklejtőket fedezhetünk fel. A folyamat ma is tart, csak éppen jóval kisebb intenzitás jellemzi a magasabb hőmérséklet miatt.

Az Abák vára

Erre a meredek sziklafalra épült a vár, aminek hadászatilag az volt az előnye, hogy csak délről és nyugatról kellett védeni, hiszen csupán ezekből az irányokból lehetett megközelíteni. A vár építéséről nincsenek megbízható adatok, de a kutatók 1270-80 közé teszik, első okleveles említése 1288-ból származik. Ekkoriban, IV. (Kun) László idején az Abaújvárhoz tartozó Gönc lett az Aba nemzetség fő birtokközpontja.

Aba Amadé nádor, akit a legtöbb forrás a vár építtetőjeként említ, az Árpád-ház kihalása (1301) utáni kaotikus és háborúskodással teli időszakban az északi országrész kiskirálya lett, és gönci várából irányította az uralma alá tartozó országrészt. Itt nyújtott menedéket az elűzött lengyel királynak is, akit saját seregével segített visszajuttatni a trónra. Amadé itthon a magyar trónkövetelők közül következetesen Károly Róbertet támogatta, többször vendégül is látta Göncön, ezért Vencel király hívei 1304-ben megostromolták a várat, de sikertelenül. Amadét végül az ostromban is résztvevő kassai polgárok gyilkolták meg 1311-ben.

Fiai a Kassát támogató Károly Róbert ellen fordultak, de az 1312-es rozgonyi csatában alulmaradtak, a gönci vár pedig királyi tulajdonba került. Az Abák ősi fészke a Drugeth család kezelésébe jutott, akikkel az Anjou-házból származó király még együtt érkezett Magyarországra Nápolyból. A következő fontos fordulópont a vár életében, amikor 1391-ben Luxemburgi Zsigmond a Bebek fivéreknek adományozta. A család azonban számos más, nagyobb, korszerűbb és jobban megközelíthető várral rendelkezett, így a 15. század közepére már elhanyagolta ezt. Legközelebb a 18. századi leírásokban bukkan fel az erősség neve, ekkor már romként utalva rá.

Ma csupán az egykori sánc és az öregtorony maradványait találjuk a helyszínen. 

Egész évben szabadon látogatható.

Ingyenes