Aranyház gejziritkúp

A panorámás sziklatetőről korlátozott kilátás nyílik a Tihanyi-félsziget belső részére. Szépen kirajzolódik a tál alakú szerkezet magas pereme, feltűnik a lefolyástalan medencében felgyűlt Külső- és Belső-tő, és a háttérben a feldereng a Kab-hegy teteje is.

Az Aranyház-kúp a rajta megtelepedett sárga zuzmóknak köszönheti nevét. A tagolt felszínű, sok kis oszlopból és töredékből álló formáció rengeteg apró és nagyobb felületet biztosít a napsütést kedvelő növényzetnek, ráadásul a fehér sziklafelszín visszaveri a napsütést, meleg mikroklímát teremtve ezzel. Az összhatás különösen ősszel impozáns: a sárga különböző árnyalataiban, főként aranyszínben pompázó „növényi telepesek" valóban különös gúnyába öltöztetik a díszes kőalakzatot.

A félsziget déli csücskében temérdek hasonló sziklaképződmény sorakozik: a gejziritkúpok a tűzben született tihanyi táj hírmondói. A vulkanizmus végén, illetve elcsendesülése után mocsaras, vizenyős terület nyújtózott a mai Balaton helyén, a mélyben izzó kőzetek hatására pedig a leszivárgó vizek forróvizes oldatokként törtek a felszínre a kőzettest repedései mentén. Ez a geológiai környezet száznál több hévforrást éltetett, melyek magas kovasav-tartalmukkal más kőzeteket cementáltak össze, illetve a gejzirit nevű kovaüledék és nagy mennyiségű mész vált ki hirtelen lehűlt vizükből. A gejziritkúpok a tihanyi táj déli részét tűzdelik, közelebb lépve némelyikben az egykori kürtők, a szabad levegőre vezető csatornák nyomai is felfedezhetők. Belső szerkezetük feltárása sok esetben bányászat eredménye, hiszen a védetté nyilvánítás előtt kőfejtők haraptak ki darabokat belőlük.

A gejzirit tájképi szempontból igen fontos tulajdonsága, hogy meglehetősen ellenálló: az egész félsziget legmagasabb területeit sapkaként védi a lepusztulástól (a falu is erre épült).

Opening hours

Price: