Bátori-barlang (Nagy-Hárs-hegy)

A barlang vasajtóval lezárt bejáratát a Nagy-Hárs-hegy csúcsára vezető S jelzés mentén, egy látványos sziklafalban találjuk. Alatta egy kis fahídon vezet át a turistaút nyomvonala.

Bár ezt kívülről nézve nem gondolnánk, a barlang régészeti, történelmi és természeti szempontból is különösen érdekes. A nevét onnan kapta, hogy 1437 és 1457 között, azaz húsz éven át tengette itt a mindennapjait remeteként a kalandos életű Bátori László, aki ma arról ismert, hogy elsőként fordította le magyarra a Biblia teljes szövegét. Születésének pontos időpontja nem ismert, de annyit tudunk róla, hogy Itáliában és Franciaországban tanult, aztán Hunyadi János oldalán harcolt a törökök ellen, mielőtt a politikából kiábrándulva pálos szerzetesnek állt.

A barlangban élve nemcsak a Szentírást, hanem egy, a szentek életéről szóló könyvet is lefordított. A még akkori viszonylatban is nomád körülmények között végzett hosszadalmas munka és a rendszeres vezeklés azonban kikezdte az egészségét, ezért a Hárs-hegy és a János-hegy nyergében álló Budaszentlőrinci pálos kolostorba visszatérve rövidesen meg is halt. A bibliafordítása Mátyás király corvináinak sorába is bekerült, de mivel elveszett, eredeti formájában nem maradt fenn, bár az Esztergomban őrzött Jordánszky-kódex valószínűleg annak a másolata.

A korábban egy turistanőről Aranka-barlangnak nevezett képződmény belsejében a mai napig láthatóak Bátori életének olyan nyomai, mint a sziklába vájt lépcsők vagy a kápolna. Ám valójában már az újkőkorszaktól kezdve lakott lehetett, hiszen gyapjas orrszarvú csontjait éppúgy fellelték benne, ahogy középkori fémpénzeket is.

A meglepően tekintélyes méretű, mintegy 360 méter hosszú és csaknem 60 méter függőleges kiterjedésű barlang hévizes eredetű – ennek köszönhető egyik jellegzetes formációja, a gömbfülke. A benne található képződmények is változatosak, cseppköveket éppúgy találunk benne, mint borsóköveket, illetve többféle ásványt, például hematitet és limonitet.

Noha az 1830-ban újra felfedezett, fokozottan védett barlangot 1911-ben megnyitották, a balesetek miatt később lezárták, így ma csak engedéllyel látogatható.

Ingyenes