A Dunakanyar hegyvidéke

Óriási tűzhányók alusszák mély, végtelen álmukat a Duna festői kanyarja körül. A Börzsöny és a Visegrádi-hegység a Kárpátok legidősebb vulkánjai közé tartoznak, működésük a Kárpátok felgyűrődését kísérte - Európa leghosszabb vulkáni lánca a Dunakanyartól egészen a Hargitáig tombolt. Több mint tízmillió éve pihennek, ennek megfelelően az erózió alaposan lepusztította őket. Az egykor 1500 métert meghaladó felépítmények eltűntek, de romjaik máig őrzik a régi szerkezet nyomait. Ennek köszönhetjük a Börzsöny hatalmas, zárt katlanát, a kalderát, melyet a Csarna-patak nyit meg Kemence irányába. A fölötte magasodó csúcsok (Magos-fa, Csóványos, Nagy-Hideg-hegy, Holló-kő stb.) gyűrű alakban zárják közre az ország egyik legnagyobb, lakatlan erdőségét. A hegység mélyének ritkán járt völgyei, panorámás, sziklás gerincei, és a Duna közelében magasodó, magányos hegykupolák változatos, helyenként kárpáti hangulatú túraterepet hordoznak.

A folyópatkó déli oldalán emelkedő Visegrádi-hegység mély, zegzugos völgyeivel, meredek lejtőivel, és szurdokaival hívja fel magára a figyelmet. A kis területű hegyvidék belsejéből sebes folyású patakok rohannak a Duna felé, nagy esésű, zárt völgyeik és az általuk közrefogott, rétekkel tarkított gerincek sokszínű tájjá állnak össze. A hírneves, Budapest környékéről könnyen elérhető célpontok, pl. a Dunakanyarra legszebb panorámát nyújtó Prédikálószék, a Vadálló-kövek zord sziklafogai, a Dobogó-kő ikonikus panorámája, vagy éppen a Rám-szakadék szurdoka kirándulók tömegeit csábítják a hegyek közé. A komor sziklaalakzatokkal tűzdelt, változatos hegység az Északi-középhegység enyhe kárpáti atmoszféráját kínálja a főváros közvetlen közelében.

A két hegység közé szorult a kanyarodó Duna szalagja - festői szorosa a Kárpátok egyik kiemelkedő tájképi értéke. Az erózió által dombságivá szelidített terepen jelent meg hajdanán az Ős-Duna. Partjain a két lepusztult vulkánroncs a tektonikus erők hatására lassú emelkedésbe kezdett, de a folyó fokozatos fűrészelő munkájával egyre mélyebbre vágta magát, ezzel kialakította kanyargós szorosát. A kárpáti hegykoszorú két pereme között csak itt találkozik egymással a folyó és a hegykeret.

A két vulkáni hegység tengeri környezetből magasodott ki - ennek megfelelően mészkővidékek szegélyezik őket. Délen a Pilis vonulata képviseli a tengeralji üledékeket, hiszen a keskeny, hosszúkás vonulatot döntően mészkő és dolomit építi fel. A hosszúkás, meredek oldalú rögök a Dunától a Dunáig sorakoznak: Esztergom határától Budapest pereméig emelkedik a Pilis. A Pilis-tető, mely hátán bükkös fedte fennsík nyújtózik, 756 méterével a Dunántúli-középhegység legmagasabb pontja. Felhagyott katonai bázist is hordozó tetőpontján kilátó kínálja a térség egyik legtartalmasabb panorámáját. A hatalmas mészkőtest mélyét 10 km-t is meghaladó barlangrendszer teszi változatossá. Budapest határáig tart a Kevélyek csoportja, mely sziklás letöréseivel, panorámás gerincösvényével a hegység egyik legfelkapottabb, különleges hangulatú túracélpontja.

E három hegység alkotja a Dunakanyar sokszínű hegyvidékét, az ország legnépszerűbb és egyben legváltozatosabb túraterepét.