Vay-kastély (Vaja)

Lakóházból erőd

A Vay család már a 13. századtól jelentős szerepet kapott hazánk történelmében. Valószínűsíthető, hogy a mostani várkastély helyén már volt egy kisebb kúriájuk, ami azután épülhetett, hogy Vay Ábrahám 1418-ban megkapta Zsigmond királytól a címert és a pallosjogot, ám ezt írásos emlék csak 1554-ben említi először. A jelenlegi épület középső tömbjét a 17. század elején emelték, a két ellentétes oldalon álló saroktornyot pedig (ugyanabban a stílusban) néhány évtizeddel később toldották hozzá, hogy nagyobb védelmet biztosítsanak a benne lakóknak.

Az ilyen erődített lakóházakat régen castellumnak hívták. Ezek nem vetekedtek ugyan egy vár által nyújtott védelemmel, de kisebb támadásoktól és a környékbeli portyáktól megóvták a benne lakókat és vagyonukat – a család ugyanis itt halmozta fel a jobbágyai által beszolgáltatott terményeket is.

A tulajdonosok már a helyszín választásakor figyelembe vették a terület mocsaras, vizenyős jellegét, ami már eleve megnehezítette a megközelítést. A szokásosnál vastagabb falakkal ellátott épületben is kialakítottak védműveket, a tágas udvart pedig lőréssel ellátott fallal vették körül. (A falakon kívül feltehetően vizesárok is húzódott, de napjainkra ennek nem maradt nyoma.)

Egyszerű képlet: vár + kastély = várkastély

Nagyon találó az épületre a várkastély elnevezés, ami egyesíti a vár védelmi funkcióját, valamint a kastély eleganciáját és kényelmét. Itt minden megtalálható, ami egy óriási kastélyban – csak jóval kisebb léptékben: az emeleten tágas ebédlő, számtalan lakószoba, minden lakószinten árnyékszék, cserépkályha és kandallófűtés. Tekintsünk rá úgy, mint egy 17. századi luxusotthonra, amit az arisztokrácia építtetett magának.

Érdemes szemügyre venni az épület legalsó részét, ami félig a talajszint alatt húzódik. A terület adottságai miatt a falak gyakran vizesedtek, ezért alkalmatlanok voltak lakótérnek. Itt alakították ki a különféle raktárhelyiségeket, a pincét, a konyhát, a tömlöcöt és persze a lőréseket is, mert a külső falon átjutó ellenséget innen könnyű volt leteríteni. A lőrések alján megfigyelhetünk egy kis hornyot. Ebbe akasztották be az úgynevezett szakállas puskák csövének alsó felére hegesztett, szakállszerű csőnyúlványt, ami megvédte a lövészt attól, hogy a „visszarúgó” puska kárt tegyen benne.

A reneszánsz jegyében született, majd legvégül ugyanebben a stílusban helyreállított épületen érdemes megnézni a jellegzetes elemeket: a téglalap formájú alaphoz toldott északnyugati és délkeleti saroktornyokat, a sarkokkal párhuzamosan futó sgraffito díszítéseket, a reneszánsz ajtónyíláskereteket, valamint a földszinti nagyterem boltozatának díszítését. (A boltívek később készültek, tehát nincsen tartó szerepük, csak díszként szolgálnak.)

Az épületen több helyen is látható olasz technika, a sgraffito egy strapabíró és látványos díszítési mód, amit elsősorban az épületek homlokzatain alkalmaztak. Kontrasztos, egymástól elütő színekkel keverték a vakolat anyagát, majd egymás után felvitték a falra a különböző színű rétegeket; alulra általában sötétebb, míg a külső rétegre világosabb árnyalat került. Ezután a felső réteget helyenként kaparással vagy karcolással eltávolították, így az alatta levő szín tűnt elő.

A szabadságharc emlékének megmentése

A várkastély területe több mint 500 éven át a Vay család tulajdonában állt. A jelenlegi épületet 1945-ben államosították; innentől szolgálati lakás, óvoda, iskola működött benne. 1952-ben az értékes tárgyakat (főként a bútorokat és a festményeket) összegyűjtötték, és a legtöbbet Sárospatakra vitték – ennek köszönhető, hogy megmenekültek az enyészet elől. 1957-ben az épületben lakó pedagógus házaspár felismerte a hely jelentőségét, majd sokakkal összefogva, hatalmas kutató- és gyűjtőmunkával 1964-ben megnyitották a múzeumot (ekkor sok eredeti tárgy visszakerült ide), aminek az előbb említett pedagógus, Molnár Mátyás lett az igazgatója. Egy régészeti feltárás és felújítás után 2004-ben nyitott újra az épület és a tárlat, 2012 óta pedig a Magyar Nemzeti Múzeum tagintézményeként működik.

A várkastély történetébe II. Rákóczi Ferenc is beleírta magát, hiszen személyesen kétszer is megfordult a falak között. Először 1703-ban látogatott ide, hogy meggyőzze a Vay fivéreket, köztük a kurucok egyik vezérét, Vay Ádámot, hogy vegyenek részt az oldalán a szabadságharcban. 1711-ben pedig a szatmári békeszerződés feltételeiről tárgyalt itt. Nem csoda, hogy a mostani tárlat kiemelt figyelmet szentel neki: részletesen végigkísérhetjük a Rákóczi-szabadságharc történetét és kulisszatitkait.

Fura tárgyak és emberek

A tárlaton számtalan különleges tárgy is helyet kapott. Van itt eredeti, fatőkés pianínó az 1800-as évekből, és szintén eredeti, lóval húzott, barokk, gyerek faszánkó, amin a legenda szerint a kicsi Mária Teréziát nyáron a sóval szórt úton „szánkóztatták” Gödöllő és Máriabesnyő között. Megnézhetjük a magyar gyártású világórát, ami egyszerre 64 világváros idejét mutatja, sőt még az is leolvasható róla, hol van éppen nappal, és hol éjszaka. A legszebb festmény Rákóczi hamvainak hazahozatalát örökíti meg. (A képen megjelenik a Keleti pályaudvar előtt a díszmenet élén a Vay család két tagja is.) Van itt 1658-as kelengyeláda, különleges véletlen során ide került cserépkályha, sőt egy Zsigmond király-kép is, ami mögött titkos ajtó bújt meg fal mögötti folyosóval. Nemcsak megnézhetjük, de felvételről meg is hallgathatjuk a kuruc kor tárogató nevű hangszerét is.

A második emeleti díszterem eredeti mennyezetfreskója Zsigmond királyt jeleníti meg az 1396-os nikápolyi csatában, akinek Vay Tihamér (Titusz) segített elmenekülni. A festményt Lohr Ferenc készítette az 500 éves évfordulóra 1896-ban. Bepillanthatunk a gardróbként szolgáló északi bástyaszobába is, ahol keskeny cselédlépcső kanyarog a mélybe, és megismerkedhetünk a pottyantós WC-k rejtelmeivel is.

A családfa 1272-től mutatja be a Vayok generációit. Ha végigböngésszük az egyes személyek életútját, a történelmi vonatkozások mellett olyan érdekességek is kiderülnek, mint például hogy Vay Sándor gróf eredetileg Vay Sarolta grófnőként született 1859-ben. A szülők fiút vártak, ezért felnőtt koráig fiúként nevelték, így a vívás, a verekedés és a kocsmákba, mulatókba járás is kedvenc időtöltései közé tartozott. Íróként, újságíróként dolgozott (írásait Vay Sándor néven publikálta). Női mivolta ellenére kétszer meg is nősült.

Ihletgyűjtés az óriásplatán alatt

1964-től művésztelep működik a falak között. Eleinte írók, költők jártak ide (Göncz Árpád itt fordította a Gyűrűk urát), majd képzőművészek is érkeztek. Minden évben láthatunk kiállítást a kortárs művekből.

A kastélyt körülölelő, ősfás park védett terület, amelynek egyik büszkesége a terebélyes platán. Érdemes egy rövid sétát tenni a kertben, ugyanis itt található Kelet-Magyarország egyik legnagyobb szoborparkja a Rákóczi-szabadságharc kiemelkedő alakjaival.

FIGYELEM! 2023. december 1. és 2024. február 28. között a múzeum zárva tart.

április 1-től október 31-ig:

• hétfőn zárva
• keddtől vasárnapig 10:00 – 18:00

november 1-től március 31-ig:

• hétfőtől péntekig 8:00 - 16:00
• szombaton és vasárnap zárva, de előzetes bejelentkezés alapján csoportokat hétvégén is fogadnak

• Kiállítás, felnőtt jegy: 1000 Ft/fő
• Kiállítás, diák/nyugdíjas jegy: 500 Ft/fő
• Szoborpark: 200 Ft/fő
• Szakmai tárlatvezetés max. 30 felnőttnek: 300 Ft/fő
• Szakmai tárlatvezetés max. 30 diáknak: 150 Ft/fő

Az adatok csak tájékoztató jellegűek, és a 2025 októberi állapotot tükrözik. Érkezés előtt mindig tájékozódj a szolgáltató honlapján, és ha eltérést találsz, írd meg nekünk!