Egykori zsinagóga romja, Kővágóörs

A források alapján Kővágóörsön már a középkorban jelentős izraelita közösség élt, ám erről hivatalos dokumentumok nincsenek. A Magyar Zsidó Lexikon szerint 1929-ben a 2120 kővágóörsi lakosból 140 fő volt izraelita. A helyi hitközség 1778-ban alakult, első rabbija Pfejfer Zélig Lébi volt, aki 1868-ban hunyt el. A hitközséghez 9 környékbeli település tartozott, köztük Tapolca is, ahol nagyobb számú zsidó közösség élt. A 19. század végén Tapolcán kiépült a vasút és az iparosodás is erősebben jelentkezett itt, ami miatt Kővágóörs jelentősége csökkent, a környék hitközségei közül is a tapolcai lett a jelentősebb. A szent iratok Kővágóörsről a II. világháború előtt átkerültek Tapolcára. A II. világháború idején a helyi zsidóságot elhurcolták, a források szerint egyik holokauszt túlélő sem települt vissza Kővágóörsre.

A kővágóörsi zsinagóga valószínűleg az 1820-as években épült. A női karzat feljáratát is rejtő előépítmény az 1880-as évekre készülhetett el, ahogyan a belső festés is, köztük a lizériákon nyomokban még ma is látható kékes, márványos festés, a mennyezeti szekkók, valamint a 4, mára olvashatatlanná vált felirat a zsinagógában. Az egykori zsinagóga bejáratából a fő térbe jutnánk, amelyben láthatnánk a ma már említett festés maradványokat, szekkókat. A kívülről nyíló női karzat feljáróját azonban már visszakövetelte a természet, így egy kisebb dzsungelt leküzdve juthatnánk csak fel a még stabilabb részekkel is rendelkező karzatra.

A háború vége óta üresen álló zsinagóga a '60-as években ÁFÉSZ raktár lett, majd a Révfülöpi Nagyközségi Közös Tanács tulajdona volt. Az 1980-as években került magántulajdonba, többször is tulajdonost váltva. 1985-ben műemlékké nyilvánították, ám a tulajdonosokat nem sikerült rábírni az épület állagának megóvására, így az évről évre egyre romosabb állapotba kerül. A zsinagógával azonos telken állt a rabbi háza, amelyet az 1960-70-es években lebontottak.

2020 februárjában új fejezet kezdődött a több száz éves épület életében: hosszas jogi procedúra után a Káli medence zsinagógája Alapítvány tuladonába került. 2020-21-ben megtisztították az épület környékét, elbontották a drótkerítést, és közösségi eseményeket, kültéri kiállítást is rendeztek már. Az alapítvány tulajdonosai az épület megmentésén dolgoznak, céljuk, hogy 2023-ra, amikor Veszprém tölti be az Európa Kulturális fővárosa címet, az eredetihez közeli állapoban legyen látogatható a régi-új zsinagóga.