Tárnoki kőfejtő

A budai hegyekben a legfontosabb kőzet a mészkő, és a dolomit, ezen üledékes kőzetek kialakulása a középső-miocén szarmata korszakára tehető. A hegység mai arculatát, alakját az üledékes kőzetképződésen kívül a lemez tektonikai mozgások is jelentősen befolyásolták. A triász időszakában a Thetisz egyik melléknyúlványában, a Parathetisz süllyedő tengervályúban halmozódott fel a dolomit és a mészkő nagyon nagy mennyiségben, helyenként 2500 m-nél is nagyobb vastagságban.

Az építőkő bányászatát már a rómaiak is megkezdték külszíni és földalatti fejtési módokkal. A rómaiak a földsáncaikat kőfalakkal és kőből épített erősítő bástyákkal vették körül,amely nagy mennyiségű mészkövet igényelt (Campona, Aqvinqum).

Későbbi évszázadok során valóságos iparszerű kőkitermelés  alakult ki. Jelentős részét a vasút megjelenéséig vízi úton (dereglyén,stb) szállították az építkezésekhez (Pest-Buda házai, Országház, de még az angol parlamenthez és a bécsi operaházhoz is került az itt kitermelt kőből)

A délkeleti fekvésű lejtőkön már a kelták és rómaiak idejétől folyt a szőlőtermesztés, ezért szükség volt a bor érleléséhez kiválóan alkalmas pincékre, ahol állandó a  12-15 0C és 75-80% páratartalom. A kőbányászat révén keletkezett járatokba, üregekbe pincészetek települtek, a helyi és a Buda környékén termett szőlő feldolgozása, érlelése folyt bennük Ezt a folyamatot csak időlegesen akasztja meg az 1860-as 70-es években kitört filoxéra járvány. A szomszédos településeken, Tökön, Pátyon, Etyeken maga a szőlőtermesztés éled újra, Budafokon, Tétényben azonban – a kitűnő természetföldrajzi adottságoknak és a gazdasági kényszereknek köszönhetően – a bortárolás, a borkereskedelem fejlődik napjainkig vezető gazdasági ágazattá.

A tárnoki kőfejtő története

A tárnoki kőbánya megnyitására vonatkozó pontosabb adatokkal nem rendelkezünk, de minden bizonnyal a sóskúti kőbányák sikerei inspirálhatták a tárnoki földbirtokost. A XIX. században folyt a kitermelés, melynek eredményeképp mára egy hatalmas, több ezer négyzetméteres alapterületű, földalatti járatrendszer van a tárnoki Szőlőhegy gyomrában. 

Háború esetén óvóhelyként, majd zöldség, krumpli tárolására ill. gombatermesztésre  is használták.. Filmeket is forgattak itt, például az Egri csillagok barlang jeleneteit, és  innen lovagolt ki a Tenkes kapitánya.

A tanácsi időkben ezt a pince rendszert megtöltötték szeméttel ill. házgyári betontörmelékkel, melynek teljes kitakarítását az új tulajdonos még negyven év alatt sem tudta befejezni, mivel sok ezer m3-ről van szó. A 80-as években heti 60-80 tonna export csiperkegombát állítottak elő itt.

A pince jelentős, 10 000 m2-es alapterületű, 10 m belmagasságú. A pince felett 5,5 hektár fenyő erdő terül el.

Előadások, hangversenyek, koncertek, rendezvények számára bérelhető, forgatási helyszín kialakítására is alkalmas. A pince udvarában található színpadon kültéri koncertek, táncdalbemutatók szervezhetők. 

Nagyméretű parkolóval rendelkezik, összesen 3 hektár területen.

Csoportos körbevezetésre van lehetőség, előre egyeztetett időpontban.

https://www.tarnokikofejto.hu

A kőfejtő nem látogatható előre láthatóan 2026. márciusáig.